Dupla hazaárulásra készül a magyar kormány: csonkahoni akkumlátorgyárakba készül átcsábítani az elszakított magyarságot, melyet román árammal és osztrák-román közös gázzal készül ellátni!


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023-as gazdasági évnyitóján, idén március 9-én megszólaltak a hazai gazdaságpolitika irányítói, köztük Orbán Viktor, aki kijelentette: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat - tette hozzá.
Elmondta: "ezek után jöhetnek a vendégmunkások", de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. "Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi", és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, "csak utána jöhet mindenki más" - jelentette ki. Először hangzott el ennyire egyértelműen a magyar kormány részéről, hogy a határon túli magyarokra Budapest „erőforrásként” tekint, és határozott célként tűzi ki Magyarországra való „átcsábításukat” vagy legalábbis munkaerőpiaci hasznosításukat.
Felvetődik a kérdés, mennyiben van összhangban ez a törekvés azzal a hivatalos magyar kormánypolitikával, amely a határon túli magyar közösségek szülőföldön való boldogulását támogatja, morálisan és anyagilag egyaránt. Ne legyenek kétségeink, aki az elcsatolt területekről idejön vendégmunásnak, az hozza a családját is, ideköltözik és végleg feladja a szülőföldjét!
Rekordot döntött december 4-én a Románián keresztül Magyarországra érkező földgáz mennyisége - számolt be az Economedia.ro gazdasági portál a román gázszállítási rendszert üzemeltető Transgaz adatai alapján. A szóbanforgó nap folyamán 7,2 millió köbméter földgáz érkezik Magyarországra a ROHU gázösszekötőn keresztül. Ez minden idők legnagyobb értéke, az eddigi rekord napi 6,8 millió köbméter volt. A rekordmennyiségű gázszállítást az tette lehetővé, hogy a Transgaz és az FGSZ Zrt. bővítették a csanádpalotai kompresszorállomás kapacitását. A 2010-ben átadott határkeresztező földgázvezeték eredeti kapacitása óránként 180 ezer köbméter volt. Ezt időközben 280 ezer köbméterre növelték, október 1-jétől pedig óránként 300 ezer köbméterre." A szállítórendszerek működtetői ezt a fejlesztést a Szolidaritási Gyűrű nevű kezdeményezés első lépésének tekintik, mely kezdeményezés - a bulgáriai, romániai, magyarországi és szlovákiai hálózatüzemeltetők közti szoros együttműködés és a bevezetett fejlesztések révén - megnövelt szállítási kapacitások biztosítását célozza a Közép- és Kelet-Európába dél felől érkező alternatív gázforrások számára" - olvasható a Transgaz közleményében.
Románián keresztül Csanádpalotán át főleg azeri földgáz érkezik Magyarországra. Bár Hollandia után az Európai Unió második legnagyobb termelőjének számít, Románia jelenleg még nettó gázimportőr. A Transgaz adatai szerint az október 16-i import mennyisége 13,3 millió köbméter, míg az export 11,3 millió köbméter. Románia gázhálózata Szerbia kivételével valamennyi szomszédos ország elosztórendszerével össze van kötve. A legtöbb földgáz Bulgária felől érkezik Romániába, és tranzitban Magyarország felé távozik.
Egy hónapos hír csupán, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a román fővárosban járt, ahol két hazaáruló megállapodást is nyélbe ütött: az egyik a két ország közötti gázszállítási kapacitások bővítését jelenti; a másik az áramszállítási kapacitások bővítését.
Mondanunk sem kell, hogy nem arról van szó, hogy Magyarország a közeljövőben több energiát szeretne szállítani keleti szomszédunknak, hanem épp fordítva. Romániának ugyanis minden esélye megvan arra, hogy 5-10 éves távon a régió egyik legjelentősebb energiaexportőrévé váljon. Ha nagyon bulvárosra akarnánk venni, azt mondanánk, hogy a hazai akkugyárak román árammal és gázzal fognak üzemelni. Az, hogy áram és földgáz tekintetében ekkora partnerré válhat Románia, sok szempontból földrajzi adottság, de azért tettek is érte, ez kétségtelen. Az áramellátásuk esetében érdemes kiemelni, hogy a román áramtermelés negyedét vízerőművek adják.
Ez önmagában eddig érdekes tény volt csupán, a megújulóenergia-forradalom idején azonban jelentős versenyelőnnyé formálódik. Ugyanis a román vízenergia-termelés jelentős részét tárolós vízerőművek alkotják, ez praktikusan azt jelenti, hogy a hálózatuk szabályozási képessége óriási az ország méretéhez képest. Magyarul a románok annyi nap- és szélerőművet építhetnek, amennyit csak akarnak, nem kell attól tartaniuk, mint Magyarországon, hogy a hálózat összeomlik, mert nem tudják szabályozni a változékony megújuló energiát. Mindamellett, hogy egyébként is jól állnak áramellátás terén, amerikai kooperációban moduláris és hagyományos atomerőművek építésével is készülnek. Gyakorlatilag áramimportra szoruló Csonka-Haznánkat és a a jövőbeni áramigényes akkumlátorgyárakat román árammal akarja kiszolgálni az Orbán-kormány.
A másik terület, amelyen Magyarország energetikai függése óriási és egyoldalú, az a gázellátás. A hazai fogyasztás több mint 80 százaléka külföldről érkezik, és ezen belül szinte 100 százalékban Oroszországra vagyunk utalva. A fizikai kényszerek, a határkeresztező kapacitások szűkössége még jó ideig az oroszokhoz köti hazánkat. A hazaáruló Orbán-kormányfantáziát lát a fekete-tengeri Neptun gázmező kiaknázásában, amely román–osztrák kooperációban már elkezdődött, és valamikor 2027–2028 környékén az első gázmolekulák is a felszínre kerülhetnek. Ennek tükrében kell értelmezni a külügyminiszter útját, hiszen ha már ott a gáz, akkor értelmes dolog a határkeresztező kapacitásokat addigra úgy felfejleszteni, hogy át is érhessen Magyarországra. Bár egyáltalán kérdéses, hogy a románok mennyi gázt fognak hazánknak juttatni, de vélhetően a kormány az orosz import akár 20-40 százalékát is helyettesíthetik, ami azért jelentősnek tekinthető.
Az már csak hab a tortán, hogy a román oldalon számos gázerőmű épült az elmúlt években, így a románok gázt vagy abból közvetlenül előállított áramot is juttathatnak hazánknak, a megújuló energiák és a szabályozási képességük mellett. A hazaáruló Orbán-kormámnyban fel se merül, hogy mi van, ha esetleg háború tör ki a két ország között. A fentiek gyakorlatilag azt jelentik, hogy Magyarországot a jövő évtizedtől energiaellátásban kiszolgáltatják legnagyobb két történelmi ellenségének, Romániának illetve közvetve Ausztriának!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőség
Hírszerző Szolgálata

2023 12. 31.