Amerikai tengerészgyalogos laktanya épül a Szabadság téren, Charles Gáti lesz az itteni amerikai nagykövet – nyílt levél Vona Gáborhoz és Szabó Gáborhoz, a Jobbik pártigazgatójához


A Szabadság tér kultikus hely: itt végezték ki 1849. október 6.-án Batthyány Lajost és négy nappal később Csányi Lászlót, a Szabadságharc kormányának közlekedés- és munkaügyi miniszterét. A trianoni-katasztrófa után pedig itt állították fel a négy elszakított területet jelképező Irredenta szobrokat, valamint a szétszakított Ország egységét kifejezni hivatott Országzászlót és Irredenta virágágyat. Ezeket a bolsevizmus megsemmisítette, és a máig ott éktelenkedő szovjet emlékművet állította helyébe az önkényuralmi jelképpel. A szovjet emlékmű eltávolításának szándéka, és a tér eredeti arculatának helyreállítása az egész nemzeti oldal pártok felett álló szívügyévé vált a tér szimbolikus jelentőségénél fogva is, amit a 2006-os tévéostrom eseménye csak megerősített.
A hatalom nemhogy a rosszemlékű szovjet emlékművet nem kívánja áthelyezni, de értesültünk róla, hogy az amerikai nagykövetség és a Nemzeti Bank között elhelyezkedő műemlék épületet amerikai tengerészgyalogos laktanyává kívánják átalakítani. Ebből a célból a többek között a falak megvastagítását és golyóálló üvegek beépítését jelentő átépítések már javában zajlanak az épületen. Felvetődik a kérdés, hogy a szomszédos amerikai nagykövetséget mi célból kell az amerikai hadsereg elit alakulat egy egész kaszárnyájával védeni, mindezt a Nemzeti Bank tőszomszédságában. Tán félnek, hogy az ott letétbe helyezett külföldi pénzre a Magyar Nép egy napon, szenvedései jóvátételeként, ráteszi a kezét?
Aggodalmunkat tovább erősíti, hogy hírek szerint a magyar balliberális oldalt támogató Charles Gátit nevezik ki budapesti nagykövetnek, ami hatalmas hátszelet jelentene a kisantantbarát kápós ország- és nemzetvesztő erők számára, s ennek fényében még félelemkeltőbb üzenettel bír a nagykövetség tőszomszédságában fegyveres elit alakulatok elszállásolása. Tisztelt pártelnök és pártigazgató Úr!
Tudomásunkra jutott, hogy egy ismerősünk, akit nem kívánunk megnevezni, a szóbanforgó épületek átalakításáról szóló dokumentációkat a közelmúltban kölcsönadta az önök pártja egy, ugyancsak általunk jól ismert, de megnevezni nem kívánt hölgy tagjának és egyben munkatársának, azzal a céllal, hogy a témát vesse fel a Jobbik. Nemsokkal ezután a hölgy minden korábbi ismerőse számára elérhetetlenné vált, mint kiderült, kicserélte a mobilszámát, és senkivel se hajlandó érintkezni, mondván, annyi a munkája, hogy másra nem is jut ideje, és őt hagyják békén. Egy bajtársunknak sikerült felkeresnie a munkahelyén, azaz az önök egyik fővárosi pártirodájában. Az azelőtt életvidám és derűs, ugyanakkor rendkívül naiv, az élet dolgaiban még járatlan fiatal hölgyet kicserélték: fáradt volt, zavart, mintha félne valamitől. Arra a kérdésre pedig, hogy mit csinált a dokumentumokkal, azt válaszolta, hogy ő visszaadta annak az ismerősünknek, akitől kapta. Furcsa ugyanakkor, hogy a szóban forgó ismerősünknek pedig korábban azt válaszolta e-mail-ben, hogy ő a Jobbikban továbbadta valakinek, csak már nem emlékszik kinek. A szóbanforgó hölgy, ahhoz képest, amilyennek korábbról ismertük, egyéb téren is kifejezetten zárkózottnak és titkolózónak tűnt, és röviddel a beszélgetés kezdete után sok dolgára való tekintettel kérte, hogy mehessen a dolgára, és hagyják békén.
Nem tudjuk, hogy mi lett a sorsa a dokumentumoknak, és hogy mi idézhette elő a furcsa változásokat a hölgy ismerősünknél. Mindenesetre nagyon szeretnénk, ha önök eloszlatnák azt a gyanúnkat, hogy a hölgy ismerősünk a pártba valakinek jóhiszeműen odaadta, majd valaki, esetleg épp ön, pártigazgató úr, "elbeszélgetett vele", hogy "magasabb érdekekre való tekintettel" a témáról mélyen hallgasson, hogy minden ismerősével szakítsa meg a kontaktust, mert még "baja eshet", meg tudomására hozták, hogy minden lépését figyelik, és még egy új telefonszámot is adtak neki, hogy a régit "eldobhassa". (Tudomásunk szerint ezek a módszerek korábban igen jellemzőek voltak önökre).
Szeretnénk, ha eloszlatnák azon feltételezésünket, miszerint a szabadság téren javában épülő amerikai tengerészgyalogos laktanya ügye összpártközi hallgatási háttérpaktum tárgyát képezi, amelybe összpártközi háttéralkuba a Jobbik is szervesen belesimul. Ezen feltételezésünk eloszlatásának csak egyetlen megnyugtató módja létezik: mégpedig minél sürgősebben utána járnak a húsbavágó témának, és azt minél hamarabb a nyilvánosság elé tárják, és az építkezés leállítása, valamint a tengerészgyalogosoknak a város központjába való költöztetése elleni harcot mihamarabb megkezdik.

Kelt Budapesten 2013-ban a magyar szabadság napján

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoksága

2013 03. 15.