Székely Magyar Nemzetőrség

Nagy ritkán előfordul, hogy ha a pillanatnyi helyzet úgy kívánja, az egyébként hazaáruló balliberális politikai elit nagyon hazafiasan tud megnyilvánulni, hogy aztán fényesen rácáfoljon az ellenkezőjére. A még ellenzékben lévő Károlyi Mihály az 1916-os román betöréskor az akkori kormányzatot – tegyük hozzá jogosan – hibáztatva üvöltötte, hogy micsoda mulasztásokat követtek el a román veszély elhárítását illetően, és kijelentette, ha ő miniszterelnök lesz, "tigrisként fogja védeni Erdélyt". Károlyi valószínűleg azért kényszerült erre a performanszára, mert pacifista nézetei miatt amúgy is elszigetelődőben volt az általa elnökölt Függetlenségi és 48-as Párton belül, s pártbéli magányát véletlenül sem kívánta tovább fokozni. Aztán amikor a történelem megkínálta a kormány-, majd államfőséggel, akkor megmutatta tigris mivoltát, no nem a betörő románokkal, hanem az ellenük védekezni akaró igaz hazafiakkal szemben.
Aztán a 2002-es választási kampány idején, ha a 23 millió román emlegetése merő túlzás is volt, korántsem teljesen nélkülözte az igazságot, hiszen az Orbán-Nastase paktum – melyet Kovács László indítványára kötött az akkori Fidesz-kormány – értelmében a románok ugyanúgy munkát vállalhattak, mint a magyar nemzetiségű erdélyiek, tehát az akkori státusztörvényt herélte ki a Fidesz. Ezt nemcsak a baloldalisággal igazán nem vádolható Független Kisgazdapárt látta így, de például a Magyarok Világszövetsége is, sőt, nem hivatalosan az akkor még ígéretesnek tűnő Totoczkay László HVIM-elnök is ilyen értelemben foglalt állást, (amely állásfoglalását a későbbiek folyamán, jellemes emberként meghazudtolt). Aztán a kettős állampolgárságot megtagadó Medgyesi-Gyurcsány-Bajnai éra alatt hatalmas méreteket öltött a Tiszántúlon a román beözönlés ingatlanvásárlások és "vegyesvállalatok" alapításának formájában.
Nos, mostanában sokszor ugyanennyire nagyon hazafias megnyilvánulásoknak lehetünk szemtanúi a fínomabbnál finomabb kormányzati pozíciófalatokat nélkülözni kénytelen RMDSZ politikusai részéről. Az elmúlt hétfőn, az ENMP kezdeményezésére Csíkszereda főterén – gúnynevén a "Taps téren" – hatalmas székely zászlót vontak fel a székely himnusz hangjai alatt. Az eseményen megjelent Ráduly Róbert, a város sziromlevelű polgármestere, aki tőle igazán szokatlan, hovatovább, szellemiségében igencsak idegen megnyilatkozásra ragadtatta magát. Megemlítette, az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. "Ki kell jelentenünk, a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező Csíkszeredában. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él!".
Csíkszereda első emberének kétségtelenül nem épp szervilis kijelentése kisebbfajta román médiabotrányt okozott. Az egyik román tévécsatorna még riportot is készített Ráduly Róberttel, aki románul kijelentette, hogy a román riporternő szerint nem is létező Székelyföldnek autonómiát szeretne, és hogy "nem lehet betömni a szánkat a román alkotmánnyal! ". Ráduly Róbert kijelentései még Antonescu és Dusa ingerküszöbét is meghaladták. Antonescu sajtótájékoztató keretében kijelentette, épp a Székely Nemzeti Tanács által példának tekintett autonóm Katalóniára hivatkozva, hogy abszurd lenne kötelezővé tenni Romániában a magyar nyelvet, merthogy szerinte Katalóniában sem kötelező tudni katalánul. (Persze Erdély nem Románia, hanem csak román megszállás alatt áll, de ezzel csak a jövőben lesznek kénytelenek szembesülni. Akárcsak azzal is, hogy a maguknak vindikált, pontosabban csak vindikálni vágyott nyelvi kizárólagossági jogok valójában kit is illet). Mircea Dusa belügyminiszter szerint pedig Hitlert idézik Ráduly Róbert szavai, (hogy a polgármester által elmondottaknak mi köze van hitlerhez, annak csak ő a megmondhatója, nagyjából annyi, mint az egyetlen hivatalos nyelvnek Katalóniához). S hogy meggyőződjön arról, hogy románul tud-e még boldogulni Székelyföldön, bejelentette, ellátogat (pontosabban fogalmazva Hazánkba látogat) Csíkszeredára.
Pénteken meg is ejtette ígért látogatását a román védelmi miniszter, aki a prefektúrával, majd a megye és a város vezetőségével tárgyalt, majd megyei intézményeket látogatott meg. A látogatás alkalmával a városi közgyűlés terméből, a város első embere, hogy nyomatékot adjon hétfőn kifejezett eltökéltségének, eltávolítatta a kihelyezett székely zászlót. Nos ennyit Ráduly Róbertről, és az RMDSZ úgymond "keményvonalasairól": a nyilvánosság felé keménykednek, akárcsak 1916-ban Károlyi Mihály, aztán mihelyt rátaposnak a Nemzetre, meghajlanak, mint a fűszál.
Közben a megye nagyhatalmú ura, Borboly Csaba se tétlenkedett. Ha Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a helyi betolakodó románok érdekeit is figyelembe akarja venni a nagy autonómiaharca közepette, akkor emögött természetesen az Árus Zsolt képviselőtársától román nyelvű vagyonnyilatkozatot követelő Borboly Csaba sem maradhat le. Ő ugyanis megyei "román-magyar együttélési kódex" megszövegezését és elfogadását kezdeményezte múlt hét csütörtökön. Elképzelése szerint a kódexet a megyei önkormányzat fogadja majd el, és az a megyeszabályzat mellékleteként épül be a megye jogrendjébe. Jónak tartaná azonban, hogy a dokumentumot a települési önkormányzatok és a megyében működő közintézmények is elfogadják. A dokumentum a "román és a magyar fél érzékenységeire is figyelve próbálná segíteni a két közösség békés együttélését". Az önkormányzati vezető szerint például a feleknek "kölcsönösen le kellene mondaniuk másik fél ingerléséről".Az MTI kérdésére, hogy miről kellene lemondania a magyar közösségnek, példaként a címeres magyar zászló "állandó lengetését" említette. Elmondása szerint "furfangos ötlet magyar címert varrni a magyar zászlóra, és azzal érvelni, hogy ez nem Magyarország hivatalos jelképe". A sziromlevelű politikus "értelmes kompromisszumnak" tartaná, hogy a magyar zászlót csak ünnepi alkalmakkor használják, hogy ennek fejében szabadon használhassák a székely zászlót.
Borboly elmondta, hogy a kódex alapját képező tanulmányt a kolozsvári székhelyű (és minden bizonnyal RMDSZ-es hátterű) Nemzeti Kisebbségkutató Intézettől rendelnék meg (és minden bizonnyal a csíki és udvarhelyi adófizetők pénzéből jó sokat is fizettek ezért a förmedvényért). Az MTI kérdésére, hogy partner lesz-e mindehhez a megye (betolakodó) román közössége, a tanácselnök "biztató előjelekről" számolt be. Elmondta, a kódex gondolatát a csütörtöki tanácsülésen a testület 28 magyar tagja mellett a három román tag is kedvezően fogadta. És a románok cserébe mégis milyen jelkép használatáról mondanak le? Nem tesznek ki Vasgárda-jelvényt? Vagy netán nem verik ezentúl pofán azt, aki mer magyarul megszólalni? Nem fognak odaszarni a kökösi Gábor Áron emlékműre? Ez aztán a sziromlevelű "érdekképviselet": Csík-Udvarhely megye tanácsának 28 "magyar" és 3 román képviselője egyhangúlag elfogadta, hogy a megye magyarsága lemondjon saját identitásáról.
Borboly szerint a Csík-Udvarhely megyei román közösséggel szemben mutatott "jó példából" azok a megyék is meríthetnének, amelyekben a magyarság él kisebbségben. Hát ez aztán a hét sziromlevelű vicce: mert ugye a románok bármilyen gesztusunkat bármikor viszonozták! Szóval jól láttuk előre, hogy a székely zászlót azért dobták be a politika-csinálók a magyar köztudatba, hogy a piros-fehér zöldet lecseréljék vele. Kérdés, hogyha a román belügyminiszter legközelebb Székelyföldre látogat, a csíkszeredai városi közgyűlés terméből a Ráduly Róbert által eltávolított székely zászlót mire kívánják Borbolyék lecserélni?

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2013 03. 04.