A székely zászló eredete és Izsák Balázs


A mostani zászlóháború aktuálissá teszi, hogy foglalkozzunk a székely zászló eredetével. Érdekes Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének blogjában ( www.izsakbalazs.blogspot.hu ) ezzel kapcsolatos február 10-i, "A székely zászló Székelyföld zászlaja" című írása, melyet Kónya Ádám nevű barátjának (az SZNT volt alelnöke) az emlékére szentelt, aki az SZNT számára a székely zászlót és címert is megtervezte (Egészen pontosan ezt az írást már 2010 tavaszán megírta, mert akkor már a Krónika nevű napilapban megjelent, csak most újból közzétette saját blogján). Barátja nyomán az SZNT elnöke Mika Sándor, "Erdélyi hadizászlók 1601-ből" című heraldikai szaktanulmányát veszi alapul a Kónya által tervezett székely zászló eredetéről, mely 1893-ban jelent meg a "Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság" Turul című folyóiratában. Miután megemlíti a XIX. századi heraldikus nyomán, hogy a magyargoroszlói csata után Basta császári generális a zsákmányolt török és magyar zászlókat elküldte Prágába, ahol Puchner szász mérnökkari kapitány Rudolf császár megbízásából lefestette azokat, és amely megmaradt a drezdai könyvtár kéziratai között. Majd idézve Mikát, az említett Pucner-kódexben "egy monogramos zászló, úgy látszik, a Székely Mózesé, kék alapszínen fehér sáv Z. M. betűkkel" – a Z. M. itt Székely Mózes, az egyetlen székely erdélyi fejedelem monogramját jelenti, vagyis a tőle zsákmányolt hadizászlóról van szó. Izsák rögtön hozzáteszi: "El lehet mondani hát, a Székely Nemzeti Tanács zászlójához mintaként Székely Mózes hadi zászlaja szolgált".
Csak egyetlen magyarázattal marad adós az SZNT elnöke, hogyha a székely erdélyi fejedelemnek eme zászlaját tekinti mintának Székelyföld zászlajához, akkor a Székelyföld-matricáktól kezdve a mindenűvé kitűzött székely zászlókon át az SZNT hivatalos honlapjáig bezárólag mi a búbánatért aranyszínű csík szeli át a kék zászlót, hiszen mint az Izsák által is idézet írás tanúsága szerint is az alapul vett minta „kék alapszínen fehér sáv”. Ráadásul Izsák idézi tovább a tanulmányt "De nyolcágú csillagok, hold és Szent András kereszt van azon a Puchner kódexben lefestett erdélyi hadizászlón, amelyet annyi különböztet meg Székely Mózes zászlajától, hogy a fehér vagy ezüst központi sávban nem monogram, hanem felsorolt jelek vannak". Tehát az alapul vett zászlót még egy példa megerősíti, és még mellékeli is a képet a Puchner kódexből, melyen a székely gyalogsági kék zászlót jól láthatóan fehér, és nem arany, azaz sárga színű sáv szeli át. Tehát marad a kérdés, hogy akkor az SZNT miért az aranysávos kék zászlót propagálja mindenáron. Talán lehet, hogy ezzel az Erdélyi fejedelemség címerének színeire kíván apellálni? Csakhogy tudni kell, a román trikolór színei ugyancsak az erdélyi címer színeiből erednek. Vagyis az SZNT elnöke semmi történelmi magyarázatát nem adja ennek a módosításnak, és semmire nem is jó, azonkívűl, hogy így a székely zászló jobban hasonlít a román zászló színeire.
Ezek után rátér a Holdra és az úgynevezett "Napcsillagra", majd számos példát hoz rá székely települések pecsétjétől kezdve Marosvásárhelynek a Puchner kódexben szereplő hadizászlaján át Székely Mózes fejedelmi címeréig. A "Napcsillag" kifejezés Izsák Balázs Kónya Ádám barátjának szóalkotása, szerinte ugyanis a csillag "stilizált Napot" ábrázol – hogy nem azt ábrázolja, arra majd rövidesen rátérünk. Izsák Balázs mindenütt kihangsúlyozza, hogy a csillag nyolcágú, különösen Székely Mózes címerénél: "A tízdukátos aranyérmen, amelyet fejedelemként veretett, a csillagok ágai is megszámolhatók, és azok száma éppen nyolc, mondom a kételkedőknek". Nos, hogy miért tartja ennyire fontosnak a nyolc ág hangsúlyozását, hogy a kétkedőknek még külön ki is emeli, azt csak sejtenünk lehet. Ugyanis a Székely Nemzeti Tanács által meghatározott zászlómagyarázat szerint a nyolcágú csillag a „nyolc történelmi székely szék egységét”, a Hold pedig a „székelyek reménységét” fejezi ki. A nyolc székely szék magyarázatával már önmagában az a probléma, hogy eredetileg nem nyolc, hanem kilenc székely szék volt, csak az SZNT Aranyosszékről valamiért nagyon szépen kedvesen megfeledkezett (Az eredeti kilenc szék ABC-sorrendben: Aranyosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kászonszék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Később, a XVIII. századra Kászonszék és Gyergyószék beolvadt Csíkszékbe, Kézdi-, Orbai- és Sepsiszék Háromszék néven összeolvadtak. Az SZNT mostani széki felosztása az eredeti állapottól annyiban különbözik, hogy önálló Kászonszék nincs benne, viszont a külön egységként számontartott Miklósvár-Bardóc szék eredetileg nem létezett, hanem Sepsiszék részét képezte, Aranyosszéket pedig egyszerűen "kifelejtették". Igaz, hogy a többi szék területével nem érintkező enklávé szék területe jelenleg román többségű, de azért elegáns lett volna, ha a színmagyar Totockó és Torockószentgyörgy, valamint a magyartöbbségű Székelykocsárd is kap képviseletet az SZNT-ben. Ez nyolcadrészt aranyosszéki székely felmenőkkel rendelkezőként személyesen is sérelmezem). Arról nem is beszélve, hogy a felsorolt eredeti történelmi példákon a csillag egy szimmetrikus, addig a hivatalos székely zászlón két aszimmetrikus sugárélen áll. Amennyiben Izsák nyomán elfogadjuk, hogy a csillagágak számának jelentősége van, úgy azok állásának is, akkor viszont az imént jelzett eltérés kapitális heraldikai hibának számít! Ráadásul a Puchner-kódexben szereplő székely gyalogsági zászlón a Hold és a Csillag (egy András-kereszttel együtt) a fehér csíkban helyezkedik el, és nem a földő kék mezőben, mint az SZNT által alkotott, és általánosan elterjedt székely zászlóban.
De most térjünk rá a tartalmi mondanivalóra, amit a Hold-csillag kettőse valójában jelent. A Hold és a csillag, ami eredeti hagyomány szerint nem "Napcsillag", mint Izsák Balázs barátja, Kónya Ádám hitte, hanem aki Pap Gábor neves műveszettörténész előadásait ismeri, tudja, ténylegesen csillag, egészen konkrétan a Vénusz (magyar nevén Esthajnal csillag) együttesen a pogány eredetű Boldog Asszony Istenanyánkat (Babba Mária) jelenti, aki a középkorban Magyarországnak égi királynője is volt, amíg III. Habsburg Károly törvénytelenül és a Nemzet megkérdezése nélkül le nem fokozta "Patronává". És a Hold-Esthajnal csillag, mint Boldog Asszony Anyánk jelvénye, eredetileg nem csak a székelységé volt, hanem általános magyar állami szimbólum is. Például az aranybulla pecsétjén az uralkodó alakját is a Hold és ott éppen nem csillag, hanem a korong alakjában megjelenő Vénusz jelvénye fogja közre. Ugyancsak a Boldog Asszony Anyánkat jelképező Hold-Esthajnal-csillag kettőse fogja közre a Magyar Szentkorona négy oldalsó pántját a földi uralkodó fejbúbja felett összefogó központi képen az ítéletkor újra eljövő Krisztus alakját (Krisztus köldökéből indul a ferde kereszt).
És hogy eredetileg mennyire nemcsak a székelységé volt ez a szimbólum, azt jól mutatja az is, hogy XVI. században, a korai reformáció idején számos, a Székelyföldtől teljesen távoleső (többek között Csonka-Magyarországon maradt) református templomok kazettás famennyezetein is megjelenik egymás mellett a Hold-Esthajnalcsillag szimbóluma. A reformáció kezdeti évtizedeiben ugyanis volt egy hivatalos egyházi vonulattól eltérő "népi reformáció", amely a protestáns papság ellenében nem akarta elvetni a Boldogasszony-Anyánk imádatát, és ezért nem merték alakjában ábrázolni Őt, hanem a jelképesen jelenítették meg. Volt arra is példa, hogy a papság, mivel teljesen eltüntetni nem merte, legalább befestette feketére a festett kazettás mennyezeten a Hold-Vénusz szimbólumot (mai napig is úgy maradt). S hogy mindezt miért éreztük szükségesnek elmondani, talán azzal zárhatnánk írásunkat, amivel Izsák Balázs megnyitotta az övét, utalva (többek között az egyébként valóban teljesen megalapozatlan, és a ceausescu-korszakban elterjedt fekete-piros "székely-zászlóra" is utalva): "nem is kellene ennél többet mondani, ha nem keringene sokféle téves vélekedés és félreértés a téma körül, és nem kapna tág teret a sajtóban és a világhálón – a szakmailag megalapozott, okos vélemények, adatközlések mellett – a tudatlanság és a dilettantizmus". Hát igen, mint látjuk, az a tájékozatlanság és dilettantizmus, amitől ő sem mentes.
S hogy végezetül miért is pont a székelységnél maradt meg ez az eredetileg egyetemes magyar szimbólum? Valószínűleg a székelységnek a csíksomlyói kegyhelyből fakadó, a Boldog Asszony Anyánkkal való mély lelki és vallásos kapcsolatával hozható összefüggésbe. De talán most épp a székelységgel való össz-kárpátmedencei szolidaritás teszi újra egyetemes magyar szimbólummá Bodog-Asszony Istenanyánk, a Napbaöltözött Babba-Mária jelképét.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség nevében
VKF-5

2013 02. 18.