Románia parazita állam egy moldáv lap szerint


Cikkünk a kolozsvaros.ro/ oroszvilag.hu átvétele

A Nyezaviszimaja Moldova című moldáv függetlenségpárti lap szerint Moldova expanzív célokat megfogalmazó szomszédja, Románia egy parazita államhoz hasonlítható, melynek, lehetséges, ütött az órája a világrendszer átalakulásával.
A természetben 4100 parazita faj él – írja a cikk szerzője, Szvjatoszlav Mazur – ezek közös jellemzője, hogy egy gazdaállat vérét szívják, annak erőforrásait használják. Az államok között is vannak paraziták, amelyek mások vérét szopják, ellopják mások kultúráját, történelmét, ezek az államok hatalmasra növesztik potrohukat, mielőtt aztán végleg összeomlanának.
A Nyezaviszimaja Moldova szerint a parazita államok mintapéldánya Románia, amely a római kor örökségére építi állami, és terjeszkedő identitásának alapjait. „Románia, ezen mesterségesen létrehozott parazita állam agresszív vezetése, becsapva a világ közvéleményét, arra törekszik, hogy elfoglalja a szuverén és tősgyökeres Moldova földjét, olyan földeket, melyek soha nem tartoztak hozzá.” A románok el akarják lopni a moldovaiak kultúráját, történelmét, művészetét, nyelvét, mindezt románnak nevezve. El akarják törölni a föld színéről a moldáv népet, moldáv történelmet, moldáv nyelvet.
Románia – egy nagy blöff, egy parazita állam, amely Magyarország, Bulgária, Moldova ősi területeit kebelezte be és ezeken élősködik – írja Mazur. Románia csakis azért létezhet, mert külső hatalmak támogatják, maga Románia állam is külső erők jóvoltából, támogatásával születhetett meg a 19. század második felében. Ez lehet a veszte is, mert a korábbi világrendszer közelgő összeomlásával Románia léte is veszélybe kerülhet – írja a függetlenségpárti moldovai lap.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség Hírszerző Szolgálatának hozzáfűzése a cikkhez: Először is a történeti hűség kedvéért: moldáv nyelv nincs, Moldávia lakói törökül beszéltek, amíg Románia 1918-ban bekebelezte őket, és nyelvükben erőszakkal elrománosították őket.
Másodszor kiemelnénk a cikk utalását a korábbi világrendszer összeomlására. Ez arra utal, hogy a harmadik világégés a küszöbön áll.
És végül de nem utolsósorban örömkönnyeket fakaszt, ha egy közeli ország lapjainak hasábjain ilyen cikkeket olvasunk, a cikk szerzője neve alapján Dnyeszteren túli orosz lehet. Ide kapcsolódik, hogy meg nem erősített értesüléseink szerint Putyin kijelentette, hogy Romániát el kell törölni a Föld színéről. Egy ilyen kijelentés – amennyiben igaz – ugyancsak örömkönnyeket fakaszt szemeinkben. De vajon kormányunk mennyire felkészült arra, hogy a megfelelő pillanatban történelmi felelőssége tudatában cselekedjen? Mert bármennyire is örömmel tölti el szíveinket Putyin állítólagos megnyilvánulásai, nem mindegy, hogy egy közös és összehangolt ukránellenes- és románellenes orosz-magyar-bolgár-(lengyel) katonai akció keretében kapjuk vissza Kárpátalját és Erdélyt, vagy egyszerűen az oroszok ajándékaként úgy, hogy semmit nem áldozunk érte. Emlékezzünk Észak-Erdély 1940-es felszabadítására: akkor a tengely döntőbíráskodását a román kormány kérte, mert mi hadat akartunk neki üzenni, és ezzel a békében érdekelt németekkel szemben alkupozícióba kerültünk. Az akkori magyar külpolitika önérzetesen viselkedett, mégis a döntés következményeként német háborúba sodródtunk. Félő, hogy cselédkormányunk nem tud, nem mer, nem akar élni a kínálkozó lehetőséggel, és vagy a cionista érdekek oltárán feláldozza Erdély visszavételét, vagy jobb esetben katonai erőfeszítés nélkül elfogadja azt Putyin kezéből, s ezzel orosz csatlóssá válhatunk, sokkalta jobban, mint a II. világháborúban német csatlóssá. Erdélyt mindenképpen vissza kell szereznünk, de ha azt háború nélkül tennénk, akkor újra elveszíthetjük azt. Vagy szerencsésebb esetben szolganemzet maradunk. És ahogy ragaszkodunk Erdélyhez, úgy ragaszkodunk a függetlenséghez is.
Éljen a Szabadság és a Független Nagy-Magyarország, éljen az Erdéllyel való egyesülés! Éljen a háború! Vesszen a 23 éves cselédpolitika! Attila, Csaba királyfi, Árpád, Hunyadi, Kossuth, Bem apó és Horthy szellemében előre a Kárpátok bércein!

2013 01. 30.