Testületünk csatlakozik a március 10.-i székely szabadság napjához – felszólítjuk Erdély összes magyar településének elöljáróságát, hogy kövessék Csíkmadaras példáját!


1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. Ennek évfordulója alkalmából idén március 10.-ére Marosvásárhelyre, a székely vértanúkra emlékezve a Magyar Polgári Párt kezdeményezésére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatüntetést szervez, tiltakozva a készülő román megszálló közigazgatási reform ellen is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kiáltványában így fordult a magyar nyilvánossághoz: „A Székely Nemzeti Tanács nevében felkérem az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt a közös megemlékezésen, a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában. Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá”.
Mi most nem kívánjuk boncolgatni azt, hogy mi a véleményünk a kezdeményező pártról, hogy a Székely Nemzeti Tanács által választott eszközöket mennyire helytelenítjük, hogy egy bukásra ítélt birodalom, az EU intézményrendszerét kívánják igénybe venni a székely önrendelkezési törekvések érdekében, és olyan európa tanácsi határozatokra kívánják a székely autonómiát építeni, melyek végeredményben elvi egyenlőségjelet tesznek a magyarok, és a Kárpát-medence többi, jövevényként itt élő népcsoportja közé. És nem kívánjuk azt sem firtatni, hogy az elnök úr kiáltványban mennyire helytálló az a történelmi párhuzam, amelyben a független magyar államiságért mártírhalált halt székely fiatalok ügyét a megszálló és törvénytelen nagy-Románián belüli székely autonómia ügyével azonosítja.
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség a Nagy-Magyarország hiánytalan újraegyesítéséért nyíltan harcoló irredenta szervezet, mely a román fennhatóságot sem a Székelyföldön, sem Erdély, Bánát, Máramaros és a Részvidék többi részén nem ismeri el. Ugyanakkor valljuk, hogy amíg Csonka-Magyarországon nem lesz rendszerváltás, és amíg Magyarország történelmi újraegyesítése nem valósul meg, az irredenta külpolitika hiányából kifolyólag az erdélyi magyar közösségek számára, így elsősorban a székelység számára a területi autonómia a megmaradás és gyarapodás egyetlen lehetőségét jelenti.
Ezen meggyőződésünkből fakadóan, mint össz-kárpátmedencei, így erdélyi magyar szervezet is, az egyetemes magyarság nevében eleget kívánunk tenni az Elnök úr felszólításának, és részt kívánunk venni a székely mártírokra emlékezve a március 10.-i marosvásárhelyi autonómia tüntetésen. Tesszük ezt azért is, mert meggyőződésünk, hogy Marosvásárhely etnikai visszahódítása kell legyen a demográfiai fordulópont Erdély visszavételében, és épp ezért ez a megmozdulás szimbolikus jelentőségű lehet, és reménykedünk abban, hogy erőt ad a városban a hivatalos román statisztika szerint kisebbségbe került és megfélemlítésben tartott magyarsága számára.
Igen, Elnök úr, ott leszünk. De ha megismétlődik ugyanaz, mint a Nyírő József újra nem-temetésen, és az egyenruhánk miatt leszünk megint kitiltva, (amely egyenruhában a 2009-es székely önkormányzati nagygyűlésen is a rendet vigyáztuk az önök felkérésére), akkor saját szavát fogja meghazudtolni, és az összefogás szükségességére vonatkozó felhívásukat teszik semmissé. Most, március 10.-én el fog válni, a Székely Nemzeti Tanács mennyire szavahihető és komoly emberek gyülekezete. A sajtóból értesültünk arról, hogy január elején Jean-Adrian Andrei, az oláh megszállók csík-udvarhely megyei prefektusa körlevelet intézett a megye polgármesteri hivatalhoz, amelyben arra figyelmeztette az elöljárókat, hogy 2 500 lej (165 ezer forint) és 5 ezer lej (330 ezer forint) bírságot szabhatnak ki a hivatalukra, ha törvénytelenül függesztik ki más államok zászlóit. A prefektus leszögezte: más államok lobogóját csak a törvényben megszabott feltételek mellett tűzhetik ki, így a magyart is csak a románnal együtt lehet kihelyezni, hivatalos látogatás alkalmával vagy amikor nemzetközi konferenciát szerveznek a településen. Hozzátette, a magyar zászlót nem lehet állandó jelleggel kitűzni. A prefektus közölte, hogy az általa vezetett hivatal a legrövidebb időn belül ellenőrzéseket végez, és megbírságolja a kihágást elkövető önkormányzatokat. Csíkmadaras község elöljárósága ügyesen kijátszotta az oláh megszállók törvényét: a címeres magyar lobogót tűzte ki a polgármesteri hivatalra, ami ugye nem a magyar állam hivatalos lobogója. Az egyetemes magyarság nevében Testületünk parancsnoksága tehát felszólítja a megye, sőt, az összes erdélyi magyar település önkormányzatát, hogy kövessék Csíkmadaras példáját, és polgármesteri hivatalukra tűzzék ki a címeres magyar lobogót.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Klutsik György s. k.
2013 01.18.