Székely Magyar Nemzetőrség

Tavaly a csíksomlyói búcsúra látogató „honvédelmi” miniszterünk, Hende Csaba – mindamellett, hogy oláh kollégáiról is szükségét érezte néhány dicsérő szót is ejteni – kioktatást tartott a szájmagyarságról. Hogy ennek mi köze Babba Mária Ősanyánk csíksomlyói kegyhelyéhez, máig talány marad. Nagyjából annyi, mint Hendének a hadsereghez, ugyanis honvédelmi miniszterünk, azon kívül, hogy még az átkosban letöltötte kötelező sorkatonai szolgálatát, a hadsereggel csak politikai pályafutása során találkozott zsíros minisztériumi, majd parlamenti beosztásokban. Magyarán a hadművészet tudományáról nem sok dunsztja lehet.
A könnyező Babba Máriával ellentétben tehát nem csoda, hogy még ebben az évben bejelentette antiszájmagyarunk, amit meg is írtunk, hogy „2016-tól komoly fejlesztések várhatóak a honvédségnél”. Vagyis addig ölbetett kézzel ülhet babérjain az általa vezetett tárca, pontosabban minden energiáját az euro-antanti integráció szellemében az afganisztáni missziónak szentelheti, illetve a magyar diplomáciával együtt „partneri” viszonyát ápolhatja rablószomszédainkkal.
Hende úr aztán tőről metszett magyar lehet, ha a „szájmagyarságot” ostorozta, és magyar ember állja a szavát, hát állta is, mert valóban a politika harcterén az idén sem a haderő fejlesztéséért vívott csatákban szerezte érdemeit. Ehelyett például augusztus végén szülővárosában, Szombathelyen megrendezett „Savaria Történelmi Karnevál” római légiók seregszemléjén korhű tógában feszített, tartott beszédet, majd római szokás szerint vidám cseverésző asztaltársaságnál jóízűen falatozta a szőlőt. Tonnaszámra termő ilyen-olyan műmagyar és 56-os nemzetőrségeink önjelölt parancsnokai és egymást kinevező dandártábornokai bohóckodás terén összesítve sem tudnának akkorát produkálni, mint amit „honvédelmi” miniszterünk csak ezen egy szereplésével. Aligha van még egy olyan ország a világon, amelyiknek honvédelmi minisztere megengedné maga és hadserege számára az ilyen mérvű tekintélyrombolást. De aligha van még egy olyan ország a világon, amelyiknek annyi civil és dilettáns, illetve hazaáruló hadügyminisztere lett volna történelme folyamán, mint nekünk. Még tiszta szerencse, hogy Hendének Szombathely a szülővárosa, és nem mondjuk, Gyulafehérvár, Kolozsvár, netán Csíksomlyó, mert arrafelé a római tóga felöltése számunkra nem épp pozitív politikai töltettel gyarapodna, bár a „stratégiai partnerségnek” mindenképpen az előnyére vált volna egy ilyen gesztus.
Node Hende a haderő nemfejlesztés terén sem tétlenkedett továbbra sem, római légiók helyett „roma légiók” felállításán fáradozik. november végén együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium és az “Országos Roma Önkormányzat” a katonai pálya iránt érdeklődő és az arra alkalmas cigány fiatalok képzéséről és foglalkoztatásáról. Hende Csaba elmondta, “a hadsereg mindig is a társadalmi mobilizáció fontos terepe volt. A honvédség ugyanazt kínálja cigányoknak is mint mindenki másnak: kemény munkával megszerezhető tisztes megélhetést, részt a közös célok megvalósításból, valamint stabil, kiszámítható életpályát. A honvédség meritokratikus elven működik, tehát az érdem, a teljesítmény számít” – tette hozzá.
Tehát a cigányoknak ugyanazt kínálja a honvédség, mint mindenki másnak. Akkor miért van az, hogy mindazokat, akik “nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek, magyarra fordítva, akiknek nemhogy honvédség-beli megnyilvánulásairól, de már előéletéről kiderül, hogy az valamilyen oknál fogva nem illeszkednek be bármilyen okból az euro-atlanti integráció szellemiségébe, eltávolítják? A cigányság nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot az egyenlő elbíráslás nevében? Akkor, amikor a cigánybűnözés tombol vidéken, amikor Balogh Artúr és jónéhány cigány vezető – összhangban balliberális poltikusokkal, kisantant titkosszolgálatokkal, illetve Budaházy Györggyel – a területi szeparatizmust forgatja a fejében? Valószínűleg, ahogy ez a rendőrség esetében történt a közelmúltban, úgy itt is a nagy részük előbb utóbb épp a beilleszkedés hiánya miatt leszerelésre kerül. Csakhogy arra nem méltóztatik gondolni az illetékes miniszter úr, hogy addig is fegyveres kiképzésben részesül, és a megszerzett tudást alvilági, ne adj Úristen szeparatista tevékenysége során hasznosítani fogja. Mert valóban szép eszme a cigányság integrációja, csakhogy az demokratikus és leiberális eszközökkel nem megoldható, ezt épp egy honvédelmi miniszternek kellene tudni. Valóban lehetne integrálni a cigányokat egy olyan hadseregbe, ahol helyreteszik másságából fakadó beilleszkedési problémáit hazafias és nemzeti érzésű bajtársai és elöljárói, ha ugyan azokat meg nem távolítanák el “nemzetbiztonsági kockázat” címén. És persze ha a másságból fakadó büszkeség-tudatot nem erősítené kívülről a civil politikai rendszer világa. Mert a cigányintegráció jelenlegi honvédségi szisztémája nemhogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hanem annak definíciója egyenesen hazaárulás. Kiványcsiak vagyunk tisztelt miniszter úr, hány lelkes “roma” fiatal fogja vérét ontani az afganisztáni misszióba?

Ave Cezar Victor Orsos!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoksága

2012 12. 29.