Székely Magyar Nemzetőrség

Én a személy-igazolványomon a Trianoni Magyarország sziluettjét ügyesen átalakítottam Nagy-Magyarországra. A rendőr megbüntethet érte, de nem érdekel, ha elkobozza, újból csináltatom a személyivel együtt a Nagy-Magyarországot is. Egy személyi okmányon olyan nemzeti jelkép, jelképek legyenek feltüntetve, amire az adott ország polgára büszke lehet. Trianonra semmiképpen nem lehetünk büszkék, így a csonka-ország határainak feltüntetése, legalábbis arányosan az egész Haza sziluettjének feltüntetése nélkül egy személyi okmányon, számomra elfogadhatatlan. És azok, akik az autójukra Csonka-Magyarország matricát tesznek, azok ötmillió magyart és ezer évet rekesztenek ki a lelkükből.
Nos, alig egy hónapja egy másik írásunkban azon csóváltuk a fejünket, hogy a székely zászló, amit először a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felfedezett, majd az RMDSZ kampánycéllal felkarolt, túllépve egy regionális történelmi zászló funkcióját, kezdi átvenni a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó helyét, annak helyére tör. A székely zászlós tüntetés a megszálló román prefektus székely szimbólumokat gyalázó lépései elleni tiltakozásképpen jött létre, de akkor megírtuk azon feltételezésünket is, hogy a román prefektus által képviselt román állam, valamint a kollaboráns RMDSZ és gyanús hátterű MPP-SZNT háttérben összehangolt munkálkodásáról lehet szó: ha már nem lehet román a székely, legalább ne legyen magyar se, és ha már a szivárvány színű román trikolort nem lehet vele megszerettetni, legalább szoktassuk le a piros-fehér-zöldről, és helyettesítsük be valami mással. És a műveletlen, de nagymellényű székelykedők harapnak is minderre.
Nos, akkori írásunkban megfeledkeztünk az SZNT által megteremtett másik szimbólumról, az ún. „Székelyföld matricáról”. Sokan láthattak már ilyet autókra kiragasztva: székely színekben a történelmi Székelyföld térképe. Aligha tévedünk, hogy a háttérből bizánci rafináltsággal irányító román agytröszt azért találhatta ezt ki, hogy a magyart helyébe léptetett székely színekhez hasonlóan legyen mivel lecserélni az Erdélyben is terjedő Nagy-Magyarország matricák funkcióját. De ami a legfelháborítóbb, az az, hogy ahogy a Csonka-Magyarország matricák lélekben kirekesztik az elcsatolt országrészeket, és az ott élő magyar nemzetrészeket, úgy a Székelyföld matricák is kirekesztik lélekben az erdélyi magyarságnak Székelyföldön kívül élő részét. A „Székelyföld-matrica” az új Csonka-Magyarország, csak épp románellenes felhanggal terjesztik, de valahol nagyon is tudatos román bomlasztás érdekében. Legújabban „Székelyföldi diákigazolvány” létrehozását kezdeményezi Zsigmond József, a sepsiszentgyörgyi tanács fiatal RMDSZ-es tagja, aki szerint a kártya – társadalmi hasznossága mellett – segíti a „szolidaritás érzésének és a regionális öntudatnak” a kialakítását. Mint mondta: a diákigazolványt hétéves kortól 35 éves korig vehető igénybe, amennyiben a kérvényező érvényes tanulói jogviszonnyal rendelkezik egy, a történelmi Székelyföld területén működő tanintézményben. A háromnyelvű diákigazolvány egy vonalkóddal ellátott kártya, ezért lehetőséget nyújt az egyéni azonosításra, ezenkívül pedig kedvezményekre is feljogosítja gazdáját. Az 5-től 100 százalékig terjedő kedvezmények köre a tervek szerint kiterjed a történelmi Székelyföld területén található kulturális intézményekbe való belépéstől a sporton, nyelvtanuláson, szórakozáson (mozi, színház, fesztiválok), szépségápoláson (hajformázás, manikűr, masszázs) keresztül az utazási kedvezményekig. Természetesen mondanunk se kell, hogy a tervezett székely diákigazolványt nem díszíti más, mint az új Csonka-ország, azaz a Székelyföld térképének sziluettje.
Nos itt azonnal felmerül a kérdés, miért ne lehetne egy olyan diákigazolványt létrehozni, ami egész Erdély területén található magyar intézményekben, üzletekben, szolgáltatásokban vehető igénybe, és ami az össz erdélyi magyarság szolidaritását és összetartozás tudatát erősítené? Az Izsák Balázs-i választ jól ismerjük minderre: a Székelyföldön kívül élő magyarság vívja ki önrendelkezését ahogy tudja, nekünk, a két lábon járó székely köztestületnek semmi közünk hozzájuk. Ugye ismerős? A december 5.-én nemmel szavazó „nemes ember” is (Farkaslakán így nevezték el a december 5.-én nemmel szavazókat) azt gyurcsányi filozófiát vallotta, semmi közünk az elcsatolt magyarokhoz, boldoguljanak nélkülünk, ahogy tudnak. Ahogy december 5.-én a Csonka-ország mostoha-anyaországgá vált, úgy az ilyen hozzáállások teszik a Székelyföldet az erdélyi magyarság belső-mostoha-anyaországává.
De Zsigmond Jóskának ennek a problémának a megoldására frankó ötlete támadt, barátunkról ugyanis nemrég írtuk meg, hogy életcélja, minél többen átköltözzenek a szórványból az ő városába, Sepsiszentgyörgyre. Ennek pedig egyik látható jövőbeli eszköze lehet a szóbanforgó „székelyföldi diákigazolvány”, mégpedig a szórványban élő magyar diákság Székelyföldre csábítása révén.
És drága barátunk a tervezett diákigazolványt nem akárki asszisztálásával mutatta ám be: Tamás Sándor háromszék megyei RMDSZ-es tanácselnök és Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármester jelenlétében. Utóbbi arról biztosította a kezdeményezőket, hogy a polgármesteri hivatal, valamint a megyei tanács összes alárendelt intézménye csatlakozni fog az akcióhoz, Tamás Sándor pedig arról beszélt, hogy a diákigazolvány hozzájárul a székelyföldi eszme „társadalmasításához”. Kár hogy nem az összerdélyi magyar eszme társadalmasításához.
Felvetődik bennünk a gyanú, ha a kézi vezérelt RMDSZ ilyen szinten felvállalja egyik mezei tanácsosuk, jelesül Zsigmond József eme kezdeményezését, akinek még fiatal oránál fogva még tojáshéj van a seggén, vajon nem tekinthető-e a szórvány-áttelepítő agyréme esetleg az RMDSZ nem hivatalos programjának.
Antal Árpád nemrég részt vett és felszólalt Kolozsváron egy RMDSZ-közeli tudományos konferencián, amelyen többek között arról cseréltek eszmét, hogy a Székelyföld migrációs célként felértékelődött a szórványmagyarság körében, és a székely önkormányzatokat fel kell készíteni ennek a belső magyar migrációnak a fogadására. Magyarul a kápós sziromlevleűeknek esze ágában sincs megakadályozni ezt a belső a migrációt, az RMDSZ suttyomban a szórványmagyarság végső eltüntetésére, átköltöztetésére készül.
Zárszóként, Tamás Sándor nemrégiben egy sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Codrin Munteanu, a már említett háromszéki román prefektus a rendőrökkel kapartatja le a közlekedési táblákra ragasztott „Székelyföld-matricákat”. Az oláh megszálló hatalom helytarója tisztában lehet Mária Teréziának a pityókára vonatkozó bölcsességével: ha valamit el akarsz terjeszteni az ostoba magyarok között, jó hangosan be kell tiltani.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
dühös románszakértője

2012 12. 26.