Áradt a pisa: gondolatok a tragikus április 12. margójára
Megszületett a döbbenetes népi döntés, az összes rossz közül a lehető legrosszabbat választották (najó, nem teljesen, a szekus dékápó még rosszabb lett volna). Itt Pesten egész éjjel úgy üvöltöznek, petárdáznak, trombitálnak, mintha Szilveszter volna. Az "Árad a Tisza!" rigmusnál csak a "Mocskos Fidesz!" a gyakoribb, az egész hangulata Tormay Cecil "Bújdosó könyvében" a 18 október 31-ről írt soraira emlékeztet. Semmi vígasztaló nincs abban, hogy amekkora most az örömük, akkora lesz majd legkésőbb egy éven belül a koppanás, mint ahogy sovány vígasz az is, hogy a nyíltan románbérenc szekus dékápó kiesett!
Nyílván az eredményben szerepet játszott a nem kicsi titkosszolgálati beavatkozás csakúgy, mint a választási csalások amit a cigány közösséggel kapcsolatban elkövettek a cicások. Mi székely-magyar nemzetőrök nem haragszunk sem a cica által a fityisztől nagyobb tészta és krumpliadagokért átcsábított iskolázatlan cigányokra, sem az internet által nevelt és befolyásolt, kukagenerációs fiatalokra, sem az életszínvonalával elégedetlen egyszerű melósra, mert nem tudták mit cselekszenek, hisz Petőfi Az Apostolából megtanultuk, hogy sosem a Nép hibás saját rossz döntéseiért, hanem ámítóik. Petőfit Szabadszálláson kibuktatták a kaputosok, de ma az egész nagy Schengeni-birodalom a META-val együtt a néhai kaputosok szerepébe bújt.
Akikre már sokkal jobban haragszunk ezért a katasztrofális eredményért, az maga a bukott NER, nem pusztán számtalan arcpirító visszásságaik és velejéig rohadt álnemzeti műmagyar korrupt rendszerük okán, mely hangulatilag megágyazott a Tartanosz bugyrainak oktalan gyűlöletének és protesthangulatának, hanem mert álMagyar Pétert a személyében és sleppjét jó részében ők termelték ki saját maguk konkurenciájaként és szabadították rá a magyar politikára.
De leges legjobban még csak nem a fát önmaga alatt vagó NER-re haragszunk, de még csak nem is az ukrán zsoldba szegődött ügynökpolitikusainkra és ballib szekértolóikra. Hanem azokra a volt, de magukat még ma is annak tartó, nem kicsi számú volt nemzeti radikális harcos- és eszmetársainkra, akiknek noha mind az értékrendjük, mind a szellemi képességeik szerint fel voltak vértezve az idők jeleinek látásával és értésével, mégis az Orbán- és NER-fóbiájuk erősebbnek bizonyult a Soros- és Brüsszel-fóbiájuknál, és szembeköpve saját eszméiket, Hazájukat, Népük valódi érdekeit odaálltak akár szavazóként, akár aktívistaként a Brüsszel- és ukránbérenc cicapárthoz. Nekik semmi mentségük nincs, még annyi se mint a virtigli liberális cicásoknak vagy a NER-nek! Csak a saját ismerettségi körünkből (sőt, sajnos volt tagjaink közül is) soroljuk fel név szerint őket, hogy az utókorra megmaradjanak:
Csabai László
Galgóczi György
Kékesi Rajmund
Király B. Izabella
Kovács Olivér
Madaras Ádám
Németh Tamás
Rozgics Mária
Sztankó Dániel
Tófalvi Márta
Wolffart Miklós
Jellemzésetekre idézünk saját vezéretektől: "Aljas, hazaáruló, mocskos senkik vagytok!" Ha jön majd az említett koppanás és nagy kiábrándulás és lazadás, akkor ti még a sor végére sem állhattok be!
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Dühös románszakértője
2026 04. 13.