Székely Magyar Nemzetőrség

A hét első számú hauzudozója: természertesen egy román, George Simion

Kimutatta a foga fehérjét az Orbán viktor által támogatott román politikus: "Trianon nem Magyarország büntetése, hanem az igazság pillanata volt. A trianoni békediktátum 105. évfordulójának alkalmából közösségi oldalán szólalt meg az AUR elnöke. George Simion szerint ma már túl kevesen tudnak arról a megaláztatásról, amit az erdélyi románok átéltek." Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt. Mi visszaszereztük, ami már a miénk volt, vérrel és akarattal” – írta a nyílt magyarellenes megnyilvánulásairól ismert román politikus. Ennyit a potenciális vétópartnerségről.

A hét második számú hazudozója: jeszenszky Géza:

A tőle sajnos megszokott, megalkuvó stílusú interjút adott a bukaresti Digi 24 hírcsatornának vasárnap Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere, akinél többször valószínűleg egyetlen magyar politikus sem nyilatkozta le, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései a szomszédos államok felé. Az interjúban – amelyet a magyar lapok közül a Főtér.ro szemlézett elsőként – Jeszenszky Géza a román centenáriumi ünneplés és a magyar-román viszony kapcsán azt mondta:
"Egyetlen magyar sem lenne kész meghalni Erdélyért. Magyarországon senki, pontosabban a jóérzésű emberek közül senki sem hiheti, hogy a határok megváltoznak".
A volt külügyér szavait lelkesen átvette a hazai balliberális média a hvg.hu-tól a 444-en át az mno.hu-ig. Jeszenszky Géza amúgy is nagy kedvence mostanában az ellenzéknek, hiszen nemcsak Soros György mellett állt ki, hanem immáron Heller Ágnessel is kész közös petíciót aláírni az Orbán-kormány minden áron való leváltása érdekében.Ám Jeszenszky szavait nem hagyta annyiban Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. Mostani Facebook-bejegyzésében ezt írta:
"Én nem tudom, hogy Jeszenszky Géza valóban mondott-e olyat, hogy egyetlen magyar ember sincs, aki meghalna Erdélyért. Ha mondta, nagyot tévedett. Több tucat olyan embert ismerek, aki gondolkodás nélkül adná az életét a magyar haza megnagyobbításáért. Értem a nyilatkozat logikáját, arra hasonlít, amikor Füzes Oszkár mondott hasonló zöldséget, hasonló okból. Még a jószándékot sem vitatom. A probléma hármas jellegű: egyrészt az állítás egyszerűen hazug, nemzeti szinten becsületsértő, másrészt az önmegalázás nem ér célt, senki nem veszi komolyan a román oldalon, harmadsorban defetizmust terjeszt a saját sorok között. De azok után, hogy Jeszenszky ismételten Soros mellé állt a kormánnyal szemben, nincs mit meglepődni."

Egyetlen dolog van, amiben nem érünk egyet Borbély Zsolt Attilával: mi Jeszenszky esetében a jószándékot is vitatjuk.

Megbicsaklott az erdélyi falusi turizmus az utóbbi években a Krónika szerint

A 90-es években Erdélyben nagy reménnyel vágott bele a magyarság a falusi turizmusban, mely a kétezres években fejlődött fel főként Csonka-országból érkezett turistáknak köszönhetően. Ezek családias hangulatú helyi stílusban készült szálláshelyeket jelentenek, a helyi vendégszerető közösség mindennapjaiba, gazdálkodási és kézműves tevékenységébe való belekóstolás lehetőségével, gazdag kulturális, gasztronómiai és természetjáró programlehetőségekkel.
A turizmusnak ez a vállfaja a tömegturizmusra szakosodott szállodákban és panziókban nem található meg, előnye, hogy a fenntartható fejlődésre épít, sikeressége összefügg a helyi közösség együttműködésével, a legtöbb településen egyesületek, civil szervezetek vagy szövetkezetek segítik a turizmus megszervezését.
Ugyanakkor a lap szerint a 90-es években nagy lendülettel beindult falusi turizmus közel sem minden településen váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nagy számú vállaljozó hagy fel a falusi turizmussal, az utóbbi öt évben pedig számottevően visszaesett a falusi turizmus keretében vendégüllátott turisták száma is.
A lap szerint a falusi turizmus sikertelenségének okai a következők: román megszálló adóterhek, szakképesítés és nyelvtudás hiánya ami kihat a színvonalra, a pályázati lehetőségekről való lemaradás információ- vagy szakértelem hiánya miatt, hiányzó vagy nem megfelelő reklámmarketing, generációváltás és aromán megszálló e-számlázási rendszer bevezetése, a helyszínen akadozó wifi vagy mobilnet szolgáltatás, tömegközlekedés hiánya, sok helyen rossz minőségű vagy hiányzó aszfaltutak, hiányzó autópályák. Ugyanakkor olyan közismert turisztikai helyeknek, mint Torockó vagy Kalotaszeg, éppen az észak-erdélyi autópálya megépítése fogja betenni a kaput, mert Székelyföldre menet már nem fog útbaesni. A lap szerint az erdélyi magyar falusi turizmus megmentője egyértelműen az államilag tamogatott Határtalanul diákprogram.

Végre felébredt a MiHazánk?

Több alkalommal is ostromolták a MiHazánk politikusait, hogy a cigánybűnözés reflektorozása mellett egy pici időt szakítsanak már a csonka-országi tót, sváb és román etnikai betelepülés problémájára. Eddig úgy tűnt, süket fülekre találtunk, azonban most mintha megtört volna a jég: Dócs Dávid egy youtube videójában követelte a cigány, zsidó mellett a rajkai tót etnikai térnyerésre hivatkozva a kormánytól a településvédelmi törvény szigorítását, azonban bármiféle konkrét javaslat nélkül. Szeretnénk hinni, hogy elindult valami, azonban a vasúti szárnyvonal-vonalbezárások ellen is egyedül Dócs Dávid emelte fel a pártban a szavát - szemBemenve a párt közlekedéspolitikai kabinetenének alapvetően aszfaltpárti beállítottságával.

2026-ban küldhetnének egyéni képviselőket az Országgyűlésbe az elszakított magyarok?

Egy esetleges, vékony többségű Tisza-győzelmet megakadályozandó, kialakult egy a Fideszen belüli külön politikai csoport határozott elképzelése arról, hogy az elszakított nemzetrészek levélben ne csak listára szavazhassanak 2026-ban, hanem küldhessenek egyéni képviselőket is. Az elképzelés szerint a csonkaországi lakcímmel nem, rendelkezők három országgyűlési képviselőt küldhetnének az országgyűlésbe: egyet Csík-Udvarhely és Háromszék megye magyar állampolgárai, egyet az ezen a két megyén kívüli erdélyi és/vagy romániai lakhellyel rendelkezők, egy harmadikat pedig a többi elszakított területről közösen. Horvatország, a tót szeparatista bábállam valamint Románia és az általa megszállva tartott Erdély esetében az egész állam területéről lehetne levélszavazatokkal egyéni képviselőket is választani, viszont Ukrajna esetében csak az általa megszállva tartott Kárpátalja, Szerbia esetében csak az általa megszállva tartott Délvidék, Ausztria esetében csak az általa megszállva tartott Őrvidék, Szlovénia esetében pedig az általa megszállva tartott alsólendvai járás csonkaországi lakcímmel nem, de magyar állampolgársággal rendelkező lakosai élhetnének ezzel a plussz lehetőséggel. Csonkaországi pártok nem állíthatnának jelöltet, pusztán elszakított terület magyar partjai vagy szervezetei, illetve megfelelő számú ajánlás összegyűjtése esetén egyéni képviselőjelöltként indulhatna olyan magyar kettősállampolgár, amelyik rendelkezik az adott választókerületben valamely releváns megszálló ország állampolgárságával is.
Az elképzelés fő patrónusai a Fideszen belül Kövér László, Németh Zsolt és a KDNP-s Tömjén Zsolt, egyéb támogatói Kósa Lajos, Koncz Zsófia és Nacsa Lőrinc. Az elképzelés ellenzői Pintér Sándor, Lázár János, Rogán Antal, Tarlós István, Szentkirályi Alexandra - ők nem elvi kifogást emelnek, pusztán azért nem tartják időszerűnek, mert attól tartanak, hogy ez a mostani puskaporos belpolitikai hangulatban csak mégjobban fölkorbácsolná a baloldali szavazókedvet, illetve hogy egy ilyen törvény megszavazása válaszként arra indítaná álMagyar Péteréket, hogy brüsszeli támogatással a csonkaországi lakcímmel is rendelkező, így a levélszavazás lehetőségéből kizárt egymilliót megközelítő számú nyugati magyar emigrációt buszoztassák a külképviseletekre. A döntés persze Orbán Viktornak a kezében van, az elképzelés támogatói azt szeretnék, hogy a miniszterelnök - már amennyiben sikerül rá áldását szerezni - a posványosi Orbán koncerten tenne először erről ünnepi bejelentést.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2025 06. 09.