Székely Magyar Nemzetőrség

A legutóbbi magyarellenességek sorozata a sporteseményeken tavaly kezdődött, Bíró Krisztián marosvásárhelyi bírkózó a román birkózóválogatottal a moldovai kisjenőben az edzésen Csonka-Magyarországot ábrázoló pólót viselt. Minekünk irredentáknak a Csonka-Magyarország viselése jelent szégyent, de a román edzőnek sz is sok volt, és felszólította, hogy vegye le és öltsön magára olyan felszerelést, amelyen a román jelképek szerepelnek. Tekintve, hogy az egyik csapattárs mezén az Egyesült Államok emblémája volt látható, és őt nem kényszerítették átöltözésre, Biró Krisztián is megtagadta, hogy eleget tegyen edzője kérésének. Főleg, hogy két nappal korábban, amikor német jelképeket viselt, senki nem foglalkozott vele. A szakvezető közölte, azért vegzálja, mert „baja van a magyarokkal”, Biró Krisztián emiatt elhagyta az edzőtábort. Aztán idén április 1-én a kolozsvári KVSE és a betolakodó román egyetemi csapat mérkőzése után a román egyetemi csapat szurkolói súlyosan bántalmaztak három magyar fiatalt a kolozsvári Magyar Színház közelében. A Fanatik című internetes újságnak Fábián János elmondta, hogy 14 éves unokaöccsét súlyosan megverték és két barátját is megtámadták, azért, mert magyarul beszéltek egymással. Üveget vágtak a fejéhez, eltörték az orrát, az arcán a sebeket négy öltéssel kellett összevarrni, másik két barátját baseball ütővel illetve ököllel ütlegelték. A sziromlevelűek elnöke és román parlamenti frakcióvezetője, Kellemetlen Dudor és Csoma Botond természetesen kaptak az alkalmon hogy "érdekvédőskedhessenek" egy kicsit, "kemény példastatuálást" követelve. Mindeközben persze érdek(nem)védő pártjuk továbbra is a mindenkori román kormány örökös tagja marad, ahogy a kolozsvári román városvezetésnek is, amely által vezetett idegen megszálló állam természetesen mindent elkövet az ilyen és ehhez hasonló esetek eltussolásához. De a románoktól nem is várunk mást, természetes hogy mind a csendőrség, mind a kolozsvári betolakodó román polgármester által támogatott csapat azt nyilatkozta, hogy "nincs arra utaló jel", hogy etnikai incidens állt volna az eset hátterében - hiszen tulajdonképpen nem is az a felháborító, hogy a betolakodó románok ilyenek, hanem hogy mi lettünk velük szemben puhák. Azonban hogy magyarok is beálltak a szerecsenmosdatásba, annál felháborítóbb: mind a román egyetemi csapat néhány magyar (nevű) szurkolója, mind a Györke Zoltán, korábbi Kolozs megyei alprefektus által vezetett "Román-Magyar Fórum" azt kifogásolta, hogy nyelvhasználati indítékot tulajdonítanak a magyarverésnek.
Három napra rá Csíkszeredán a román hadsereg csapatát fogadta az FC Csíkszereda, amikor is a román szurkolók nemcsak folyamatosan magyarellenes rigmusokat skandáltak, de az utcán ijesztgették a helyi magyarokat, székely zászlót gyalázták és a város polgámesteri hivatala előtt kifeszítettek egy molinót: "Méltatlan területi követeléseitek vannak miközben valójában éheztek". Valószínűleg hazafelé menet ők lopták el a csíkszentkirályi önkormányzat által kihelyezett székely zászlót is. Április 12-én pedig miután a székelyudvarhelyi FC idegenben megverte a brassói betolakodó román "SR Municipial"-t, a betolakodó csapat szurkolói magyarellenes rigmusokat kezdtek, miközben a VIP-szektorból egy román berohant a pályára, és két magyar játékost, Bereczki Csongort és Bara Leventét megütötte, utóbbit olyan erővel, hogy vérzett a szája. (Ha lenne tökös erdélyi sajtónk, akkor a vérző szájú jatékosról készült képet nemzetközileg kellett volna köröztetni, de még belföldön se nagyon láttunk róla képet, sőt az interneten se). Ezt követően a román szurkolók áttörve a kordont szintén berohantak a pályára, a magyar jatékosok az öltözőbe menekültek.
A felvidéki tót szeparatista bábállamban sem mennek másképpen a dolgok. Március elején négy magyarhoz Pozsonyban egy tót betolakodó odalépett, és kérdőre vonva őket, hogy miért beszélnek magyarul, mire a későbbi sértett azt mondta, hogy azért, mert magyarok. A támadó ekkor elküldte őket a Duna másik oldalára, hogy ott vegyenek maguknak enni. Közben elővett egy kést és a fiú nyakához próbálta tartani, végül megvágva annak állát. A késelő ezután elmenekült a helyszínről. A támadást követően, pozsonyi tót egyetemisták „Maďari za Dunaj”, vagyis „A magyarokat a Duna túloldalára” címmel tüntetést szerveztek, és átvonultak a Duna túloldalára, majd vissza, jelezvén, hogy őket nem lehet megfélemlíteni (minket sem!). Ezzel egyidőben a Dunaszerdahely csapata a nagyszombati betolakodó "Spartak Trnava"-val játszott, ahol a tót csapat szurkolótábora a következő molinót tűzte ki: „Üzenjétek meg az összes csavargónak, ez a föld a szlovákoké!” Április közepén a Dunaszerdahely játszott a pozsonyi tót "Slovan Bratislava" csapatával első félidő 13. percében a Slovan drukkerek egy olyan drapit tartott a magasba, melyen Magyarországot, a Ferencvárost és a DAC-ot Mongóliaként azonosították, amely alatt a következő felirat állt: ,,Szlovákia, a szlovákok és a Slovan szurkolóinak országa”. Percekkel később egy DAC-zászlót is meggyújtottak a hazai ultrák.
Dunaszerdahelyen, az 1848-as emlékművön találtak trágár rajzot és becsmérlő szöveget. Az idei március 15-iki megemlékezések után előbb Petőfi Sándor számtalanszor megcsonkított pozsony-ligetfalui szobortorzóját, majd a kassai magyar iskolát, a magyar színtársulat és a kassai magyar főkonzulátus épületét fújták le festékszóróval. Pozsonyban kétszer bezúzták a magyar iskola ablakait, Rimaszombatban a református templom falát, Szencen a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) irodáját gyalázták meg hasonló módon.
Szerencsére időközben válaszul Békéscsabán jelentek meg hazafias szlovákellenes feliratok, a rendőrség sajnos azóta elfogta a falfirkát elkövető hazafiakat, de természetesen a Felvidéken egyelőre egyik magyarellenes tót falfirka elkövetőjére sem derült fény. Viszont Dunaszerdahely szurkolói sem hagyják magukat, mert közleményben és kommentháborúban tiltakoztak egy tót nyelvű szurkolói sál ellen „Egy nyelven szurkolunk” címszóval, mind a békéscsabai hazafias falfirkálók, mind a Dunaszerdahely szurkolótábora előtt hódolatunkat fejezzük ki!
Végül a múlt hónapban a felvidéki tót szeparatista magyarellenességet Ivan Korcsok (nomen est omen) volt szeparatista külügyminiszter koronázta meg, aki tiltakozott az ellen hogy az állami televízió ejfélkor a magyar Himnusz lejátszásakor a pozsonyi vár képét is bevetíti, tiltakozásához csatlakozott a magyarnyelvű tót szeparatista külügyminiszter, Ódor Lajos is.
Nagyon tanulságos a Csíkszereda-Steua meccs másnapján a csíkszeredai klub elnökével, Szondy Zoltánnal a Székelyhon által a készített riport. Miután azzal vezeti be, hogy a klub vezetése és személy szerint ő maga mindent megtesz a román megszálló illetékesek felé a lelátókon megjelenő magyarellenesség ellen, így folytatja: "Látni kell, hogy a magyarellenesség nálunk rendszerszintű probléma, és ebben a román és a romániai magyar tisztségviselők egyaránt részt vesznek. Tehát a romániai magyar tisztségviselők is cinkosan eltűrik a magyarellenességet.
Aki a csütörtöki meccsen jelen volt az jól tudja hogy a Steua bukaresti és csíkszeredai szurkolói folyamatosan gyalázták a magyarokat". Mint a riport későbbi részében kiderült nem elírás: a csíkszeredai rendőrök levetik a meccs előtt az egyenruhát, civilben a román csapat szurkolótáborában gyalázzák a magyarokat, majd másnap egyenruhában "védik tovább" a városban a közrendet. "Azt viszont kevesen tudják - felkészülve az eshetőségre - a találkozót közvetítő tévétársaságok a hangmikrofonokat a vendégszurkolói részen nem is működtetik, így a legtöbb magyarellenes bekiabálás a tévében nem is hallatszott. Ez az első lépés az eltussolás felé". Majd következő hogy a formaság kedvéért a játékvezető a meccs 44. percében ugyan figyelmeztet a meccs félbeszakítására, ha történik még magyarellenes bekiabálás, valójában mivel a játékmegfigyelő nem kérte tőle a szabályok betartását, nem tett semmit. A meccs után Szondy felhívta a román labdarúgó szövetség Belgrádban tartózkodó elnökét, hogy beszámoljon neki a meccs körülményeiről, aki azt válaszolta neki, hogy mivel tudja hogy kiemelten veszélyes meccsről van szó, őt arról tajékoztatták, hogy a mérkőzésen nem történt incidens, innentől pedig nincs miről beszélni. Szondy a riportban rögtön hozzátette, több oldalról nagy nyomás helyezkedik rá, hogy úgymond engedje el ezt a magyarellenesség témáját ne tegyen állandóan feljelentéseket és ne tájékoztassa a sajtót az ügyben - erre ő mindig azt feleli nem kéne megvárni, míg emberek fognak megsérülni vagy akár meghalni, mert előbb utóbb be fog következni.
Ennek apropóján újságírói kérdésre Szondy kifejtette véleményét a kolozsvári magyarverésről is: "Egy lavinán csúszunk lefelé, és úgy teszünk mintha minden rendben lenne. A kolozsvári U-csapata gyakorlatilag abból toboroz szurkolótömeget a Kolozsvárra betelepítettek és beköltöztek körében, hogy magyarellenes. Tulajdonképpen ez az egyetlen identitása a klubnak.". Majd hozzátette: "A kolozsvári U esetében maga a polgármesteri hivatal támogatja iszonyatos pénzzel a klubot. Most akkor nehogy azt mondja nekem valaki, hogy ezzel a magyarellenességgel a kolozsvári önkormányzat és polgármesteri hivatal nem ért egyet. El lehet ugyan közleményben határolódni, de igazából hogyan határolódsz el attól a magyarellenes klubtól és szurkolói csoporttól, amelynek évente eurómilliókat adsz? És azt se felejtsük el, hogy ezek a szurkolók sok esetben a klub által alkalmazott emberek részéről irányított felhergelt tömeg."
Ennek alátámasztására hozott másik példaként egyik saját korábbi tapasztalatát: amikor a bukaresti Dinamóval játszottak, szintén állandóan magyarellenességet tapasztaltak, ám 2024-ben mivel kiesés szélén állt a csapat, nem kockáztathatták meg, hogy emiatt kizárják őket a román bajnokságból és evvel együtt tetemes pénztől esett volna el a csapat. És csodák csodája a tavalyi évben egyetlen magyarellenes rigmus sem hangzott el a velük játszott két meccsen, vagyis ez annak a bizonyítéka, hogy a román klubok és azok fenntartói hatással vannak szurkolóik magyarellenességére. A riporter itt jelezte, hogy a kolozsvári önkormányzatnak az R"M"DSZ is része, és eszerint a magyar érdek(nem)képviseleti szerv is a magyarellenesség finanszírozója, Szondy így folytatja: "Pontosan ezt próbálom mondani én is. És ha már ide kanyarodtunk, akkor beszéljünk arról is, hogy a mi romániai magyar tisztségviselőink is mennyire cinkosok ebben a problémában. Minket, mint a juhokat fognak hamarosan az urnák elé kergetni azért, hogy a megfoghatatlan szélsőségesek ellen harcoljunk. De hát a szélsőségesek itt vannak!" Majd példaként felhozta, hogy az R"M"DSZ nem szólítja fel a Steua főnökét, a román védelmi minisztert a lemondásra, mivelhogy nem normális hogy Csíkszeredán a kisgyermekes anyukáknak és a nyugdíjasoknak félni kell, mert meccs van, majd még egy példával alátámasztotta az érdek(nem)képviselet cinkosságát. Nekünk a Steua korábban megtiltotta, hogy magyar feliratokkal menjünk a stadionba, azt azonban kevesen tudják, hogy mi azonnal jogi útra tereltük a kérdést és azonnal a Diszkrimináció Ellenes Tanácshoz fordultunk, amelyet Asztalos Csaba vezet. Két év telt el, és még nem volt idejük napirendre tűzni az ügyünket. Tudja miért? Azért, mert egyetlen döntést lehet ott meghozni, hogy a védelmi minisztérium klubja diszkriminálja a magyarságot. Hány ordító példa kell hogy felébredjünk?" A felvidéki tót szeparatista magyarellenesség kapcsán hasonlóan de tömörebben fogalmazott a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Gubik László: "Az erőszak természete már csak olyan, hogy szavakkal kezdődik, aztán késsel végződik. – A nagy számok törvénye alapján minden ilyen transzparens láttán lesz legalább egy bátor honvédő, aki mondjuk hazafelé egy gyrososnál elejt egy „Maďari za Dunaj!”-t, esetleg nyomatékosítja történelmi indoklással nehezen alátámasztható véleményét egy torokhoz szorított késsel".
A Szondy-val készült riport lezárásaként nem tudjuk eldönteni, hogy a riportalany a további retorzióktól tartva, taktikai elemként, vagy őszinte naivságtól vezérelve dicséri meg a meccs során a rendet biztosító román csendőrség és a Steua játékosainak "korrekt magatartását", mindenesetre az egyébként általában az R"M"DSZ szócsöveként működő székelyhon.ro -n megjenelő riport őszintesége meglepő. És a riport a Brassó-Székelyudvarhely meccs előtt készült, az ott történtek alatámasztották Szondy állításait, sem a megszálló román csendőrség nem tett semmit, sem utólag az R"M"DSZ.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2025 05. 12.