Székely Magyar Nemzetőrség

Mint már korábban mi is beszámoltunk, tragikus az alacsony ingatlanárak miatti román és tót betelepülés a Csonka-országba, és még tragikusabb a teljes magyar politikai paletta közönye. A tótok Rajkát és környékét tekintik Pozsony VI. kerületének, a románok a teljes trianoni demarkációs vonal mentén indítottak frontális nyugati irányú etnikai offenzívát. A Mandineren Sörös Erik jelentetett meg írást Dunaszerdahely elszlovákosodásáról. Riasztó mértékben csökken a magyarok aránya és megháromszorozódott a tótok száma a felvidéki magyarság egyik központjában, Dunaszerdahelyen. A Győrtől és a Duna vonalától északra a Csallóköz szívében fekvő Dunaszerdahely a felvidéki magyarság egyik legfontosabb központja, és nem mellesleg a legendás DAC focicsapat otthona. A 2011-es és 2021-es népszámlálási adatok összevetése alapján a dunaszerdahelyi járás lakossága 7 százalékkal növekedett, Pozsony közelsége miatt egyre több tót család választja lakóhelyéül a települést. Míg 2001-ben a város lakosságának 80 százaléka volt magyar, 2021-re ez a mutató 72 százalékra csökkent.
Gubík László, a Magyar Szövetség nemrég megválasztott kifejtette: mind emögött két párhuzamosan zajló folyamat áll, egyrészt a szuburbanizáció, aminek következtében a dunaszerdahelyiek kiköltöznek a környékbeli településekre, másrészt a helyükre tótok érkeznek, húsz év alatt közel megháromszorozva a létszámukat. Mivel a betelepülők között túlsúlyban van a gazdaságilag aktív, fiatalabb réteg, a változó etnikai arány leképeződik az oktatási intézményekben is, de ebben a rétegben erősebb az önszerveződés iránti igény is. Az etnikai átalakulás hatása már a város különböző szektoraiban is érezhető. A magyar nyelvű oktatási intézmények iránti kereslet csökken, miközben egyre többen választanak tót iskolákat. Ez különösen az óvodai és alapiskolai oktatásban figyelhető meg, ahol a betelepülő fiatal tót családok miatt megnőtt az igény a tót nyelvű képzés iránt.
A jelenség mögött itt is ugyanaz áll, mint az alföldi román és rajkai tót betelepülések mögött: a közeli elmagyartalanodott nagyváros, jelesül Pozsony egyre zsúfoltabbá válik, és az ottani ingatlanárak az egekbe szöktek. Dunaszerdahely viszont kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, így sokan innen ingáznak naponta Pozsonyba. A tót beköltözők többsége fiatal és középkorú családos, akik a főváros nyüzsgése helyett nyugodtabb, kertvárosias környezetben szeretnének élni. A kedvező földrajzi elhelyezkedés, a fejlett infrastruktúra és a gazdasági lehetőségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Dunaszerdahely vonzó célponttá váljon számukra. Ezzel szemben a magyar lakosság aránya csökken, részben a belső migráció, részben az elöregedés miatt.
Dunaszerdahely alpolgármestere, Karaffa Attila egy interjúban Az R7-es gyorsforgalmi út közelségét tartja legnagyobb vonzóerőnek a tótok számára, mivel nagyon gyorsan Pozsonyba tudnak érni a munkahelyükre, vagy a barátaikhoz, rokonaikhoz. Hozzátette, hogy a nagyobb élelmiszerláncok, vagy a posta esetében a munkaerőhiányt pótolják tót anyanyelvűekkel, akik jellemzően inkább Észak- és Kelet-Felvidékről érkeznek. Gubík László szerint ez azt is mutatja, hogy egy gazdaságilag erős és prosperáló régióról van szó. Dunaszerdahely és a környező települések sok munkalehetőséget kínálnak, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az országban. Ez természetesen azzal jár, hogy nagyobb számban jelennek a munka után érkezők és telepednek le itt véglegesen. Hátrány viszont, hogy a térség etnikai szerkezete módosul, ami idővel különféle feszültségekkel járhat.
A tót beköltözők természetesen az ellentéteket is magukkal hozták és eszük ágában sincs az őshonos többséggel békében élni: feljelentettek a magyar civil szervezeteket, baráti társulásokat és az önkormányzatot is. Ennek a következménye rendőrségi zaklatás és kihallgatás lett. Egy baráti társaságot az Összetartozás emlékműve miatt jelentett fel egy beköltöző. Majd a Pázmaneum Társulást is feljelentették a magyar kultúra és a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott ünnepség miatt. A tót szeparatista rendőrség ugyancsak hivatalos magyarázatot kért Nagy István agrárminiszter augusztus 20. látogatása kapcsán. Legutóbb a "Szlovák Értelmiségiek Szövetsége" a polgármestert és a két alpolgármestert jelentette fel "az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése miatt".
Gubík szerint mivel elsősorban a fiatalabb generációk érkeznek, a legerőteljesebb nyomás az oktatási intézményekre helyeződik. Növekszik az igény a tót óvodai nevelés, tót iskolai oktatás iránt. A rövid időn belül nagyobb számú beérkezőkre már kevésbé jellemző, hogy beépülnek, vagy legalább kapcsolatot építenek ki a közösséggel, inkább a saját közösségüket építik. Mindeközben egyre több magyar szavaz szlovák pártokra, amit Gubík úgy akar ellensúlyozni, hogy a Magyar Szövetség meg minél több, a déli magyarlakta vidékekre beköltöző tót szavazót szólítson meg. Gyönyörű, gratulálunk, ennél azért többet vártunk volna Gubíktól! A következő években kulcskérdés lesz Dunaszerdahely számára, hogy sikerül-e megtartani a magyar közösség dominanciáját. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor viszont előbb-utóbb a város etnikai szerkezete egy-két évtized alatt jelentősen megváltozhat és átbillenhet a tótok javára.
A 2021-es felvidéki tót népszámlálás eredményei ismét rávilágítottak a felvidéki magyarság folyamatos fogyására. Harrach Gábor Kisebbségi Szemlében megjelent 2023-as tanulmánya szerint Az abszolút érték tekintetében lassult a fogyás mértéke, arányait tekintve továbbra is illeszkedik az elmúlt évtizedek csökkenő trendjébe. A népszámlálás során 422 065-an vallották magukat elsődlegesen magyarnak. Ez a szám kisebb, mint a korábbi években mért adatok. Emellett a magyar anyanyelvűek száma is visszaesett, ami arra utal, hogy nyelvi asszimiláció is zajlik. A demográfiai változások mögött több tényező áll, többek között a vegyes házasságok arányának növekedése, az elvándorlás. A tót többségű településeken élő magyarok pedig fokozatosan beolvadnak. A statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy a felvidéki magyarság korstruktúrája elöregedő tendenciát mutat. A gyermekvállalási hajlandóság is alacsonyabb, ami hosszú távon tovább gyorsíthatja a közösség lélekszámának csökkenését. Igaz, mindehhez hozzájárult az ismeretlen nemzetiségűek kategóriája is, és a második identitásként megjelölt nemzetiségek kérdése tovább árnyalja a képet. Nyugat-Csallóköz etnikai arculata folyamatosan alakul át. A nemzetiségi arányok változása különösen a fiatalok körében szembetűnő. Ha ránézünk a magyarság korfájára, a magyaroknál a 65 év felettiek aránya rendkívül magas, ezt némileg ellensúlyozza a cigányság, ahol viszont a 15 év alattiak dominálnak, a cigányok kivételével a 15 év alatti magyarok értéke csupán 18 százalék a felvidéki magyarság körében.
Közöny helyett szinte üdvrivalgással fogadja a gulyáskapitalista NER-világ sajtója a németek újbóli bejövetelét. Az utolsó időben évről évre növekszik azon német állampolgárok száma, akik tartósan Magyarországra költöznek, nemcsak nyaralás, tanulás vagy munkavégzés céljából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évek óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat a Magyarországon tartósan letelepedő németek száma. Míg a rendszerváltás utáni években pár ezer főt számolhatunk, 2019-re a számuk elérte a 16.537 főt (ehhez jön még mintegy 150 ezer olyan német nemzetiségű magyar állampolgár, akiknek felmenőit 1947-ben elfelejtették kitelepíteni). Ezzel szemben 2023-ban már 22.310 német állampolgár él hazánkban, s az évnek még nincsen vége! Azaz 34,9%-os emelkedés következett be négy év alatt. Az utolsó évben pedig egy esztendő alatt 12,9%-os volt a változás, így egyértelműen dinamikus növekedésről beszélhhetünk.
Sokféle motivációi állhat ezen újkeletű dinamikus folyamat mögött. A német médiatudósításban előtérben van az anyagi motiváció, a hazai kormánypárti sajtóban a katasztofális német közbiztonság. Az anyagi és közbiztonsági érvek mellett - hasonlóan a tót és román betelepüléshez - a saját ingatlanhoz, házhoz való jutás is egy döntő szempont, míg a saját lakható környezet biztosítása is releváns. Németországban most már a felső középosztály is egyre ritkábban tudja magának megengedni egy saját tulajdonú ingatlan vásárlását, idehaza ez még lehetséges – főleg vidéken. De emellett a Magyarországon tapasztalható kedvező éghajlat, a kulináris és gasztronómiai, turisztikai és kulturális élvezetek, de a magyarok vendégszeretete és befogadókészsége is mind-mind fontos aspektus.
Egy idevágó teljes képet fest a "Budapester Zeitung" c. kéthetente megjelentő magazinban közölt riportsorozat német letelepedőkről. A sorozat portrékba szedve közli az ideköltöző németek hátterét, foglalkozását és motivációját: mely a felsoroltak mellett még egy fontos szempontot felvet: német infrastruktúra Dunántúlon. Az ideköltözésben számos cég, szakszolgálat, szervezet és magánszemély segíti az érdeklődőket. Dunántúlon a "Balaton Zeitung" egyfajta gócpontként szedi csokorba az idehaza fellelhető német világot, támogatva a Magyarországra települést, de az itt élő németajkúak boldogulását is. Németajkú mesterek, szolgáltatások, szeretetotthonok, lelkészek és baráti kezdeményezések, formalizált rendszeres kocsmázások – itt mindezt megtalálják az ismét betelepülő svábok. Külön beszédes az apróhirdetések áttekintése is. A "Balaton Zeitung" és a már említett "Budapester Zeitung" mellett persze a svábok "Neue Zeitung"-ja és "Sonntagsblatt"-ja is segítiti az orientációt, de ne felejtsük el, hogy az "Ungarn Heute" internetes hírportált vagy akár az MTVA "Nachrichten aus Ungarn" c. naponta sugárzott hírműsora is fontos információs forrásként szolgálhat. Ezen túlmenően a Rab Irén által indított blog "Ungarn Real" is sok fontos hírt közöl, de nem utolsó sorban egy fontos támpont a Magyar-Német Intézet német nyelvű weboldala is. Emellett van számos német intézmény is, mint pl. a Német Színház Szekszárdon, a "Deutsche Bühne Ungarn". Magyarországon továbbá nemzetiségi óvodák, iskolák is léteznek, s egy kizárólag német nyelven oktató felsőoktatási intézmény is, az Andrássy Gyula Egyetem. Egy fontos kapocs még a Magyar-Német Társaság (Deutsch-Ungarische Gesellschaft), mely 2022 óta egy helyi kirendeltséggel is rendelkezik. Ők a Magyar-Német Intézettel karöltve számos német idetelepedőnek kínálnak programokat, összejöveteleket.
Szóval állami NER-es passzív asszisztenciával folyik a tótok és oláhok mellett a svábok etnikai tétnyerése is, növekvő tendenciával. Egyre többen jönnek és a birka magyarok örömmel fogadják őket. És mindeközben, ahogy a valóság nagybácsi átlép a fejünk felett, a magyar közélet minden szegmense, a hírcsatornáktól a kommenthuszárkodásig a NER és globalista konkurense által heroikusra puffasztott iszapbírkózásába hergeli bele magát! És a tót, sváb és román etnikai térnyerés a MiHazánkat sem érdekli különösebben, a cigánybűnözés elleni vadászat több szavazatot hoz! SZÉGYEN!
Kedves politikusok, okos megmondóemberek és influenszerek, Rendszer Tamás, és Vargáné Messiás 2.0, kedves NER és kedves O1G ó- és újellenzék! Mind a narancsuralmi rendszer mind a gyurcsányista dékápós óellenzék mind Vargáné Messiás 2.0 önmagával folytat párbeszédet a "Szeretetország mindenkié de a szeretetország ellenségei pusztuljanak" nevében - csak amíg az O1G ellenzék dékápó+az exneres antiner övcsattlovag a mindenszarizmus, addig a hatalom a mindenszuperizmus nevében. A Pride betiltásának vagy korlátozásának a témája éppúgy figyelemelterelő gumicsont a valóságról és a teljes politikai és gazdasági elit totális csődjéről, mint mondjuk a kegyelmi ügy vagy a hatvanpusztai zebrák. Ki beszél arról hogy az oláhok a tótok már a Csonka-magyar Hazát foglalják? Ja Kiszelly Zoltán politológus tapsolt neki, ahogy a fityiszes média is tapsol annak hogy a svábok - akiktől egyszer már megszabadulnunk - telepednek vissza a Dunántúlra - annak alátámasztásaként hogy "milyen rossz Németországban". Csak aztán nehogy azon kapjuk magunkat, hogy a "hagyományos magyar vendégszeretetünk" és szentistváni birkatürelmünk következtében olyan jól érzik magunkat nálunk, hogy a tótokkal és oláhokkal összefogva kidobjanak bennünket még ebből a maradék Csonka-Hazából is. Ez az igazi sorskérdés, az elhallgatott néma magyar valóság, nemcsak az elmúlt 15 de az elmúlt 35 év bizonyítványa: a Battonyán a rendszeváltaskor még 0%-ból kinőtt román ortodox templom és román iskola, nem a Pride a bennfentes kereskedés vagy Hatvanpuszta! Az egész gengszterváltás óta eltelt három és fél évtized másról sem szólt, hogy a nyugati világ összes előnye a szólásszabadság kivételével elmaradt, az összes hátránya ránkszakadt, a kommunista diktatúra összes előnye eltűnt, az összes hátránya viszont ittmaradt, úgy hogy közben a Horthy-korszak visszahozatala tabu maradt, de azért annak a korszaknak a zsidótörvények kivételével az össze hátránya visszajött, előnyeiből semmi! Vagyis arról szólt számunkra a gengszterváltás, hogy cserébe azért, mert nem kell befognunk a pofánkat és vallási vérségi szempontok szerint továbbra sincs megkülönböztetés, nyomorgunk, az elszakított nemzetrészek felére sorvadtak, a tótok és oláhok etnikailag a maradék Csonka-Hazát is szép lassan elfoglalják, és még a svábok is visszatelepednek a nyakunkra! Komolyan EBBEN AZ ORSZÁGBAN GÉPPISZTOLLYAL KELL RENDET TENNI A TRIANONI DEMARKÁCIÓS VONALKON KÍVÜL ÉS BELÜL EGYARÁNT!Jöjjön Robespierre és Sanit Just jakobinus diktatúrája, jöjjön a nyaktiló és a kötél, majd ha visszaszereztük és visszamagyarosítottuk egész Nagy-Magyarországot, akkor majd jöhet demokrácia!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
"Dühös románszakértője"

2025 05. 12.