Székely Magyar Nemzetőrség

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Miközben saját kormányának propagandasajtója saját magát ünnepli a trianoni magyar-román demarkációs vonalon történő schengeni határ megszüntetését, odáig jutottunk, hogy a nemzeti érzéssel egyáltalán nem vádolható balos sajtó tárja fel azt a tragikus folyamatot, ami már az uniós csatlakozással megindult, de a mostani schengeni vonal eltörlésével csak felgyorsult, miszerint rohamtempóban folyik a román etnikai térnyerés immár a Csonka Ország rovására. Románia schengeni csatlakozását követően valósággal felrobbant az érdeklődés a határ menti olcsó magyar házak iránt, ma már minden ötödik battonyai lakos romániai áttelepülő.
Az év első három hetében az előző év azonos időszakához képest kilencven százalékkal több érdeklődés érkezett Erdélyből a demarkációs vonal menti megyékben eladásra meghirdetett lakások és házak iránt. Az egyik legkeresettebb település Debrecen, de szintén népszerűnek számítanak a csengeri, a mérki és a biharkeresztesi ingatlanok is, de népes román kolónia él a Duna-Tisza közén Petőfi szülővárosában Kiskörösön is. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a beköltözők több mint 95%-a nem erdélyi magyar, hanem echte román!
Békés vármegyében Gyula mellett Battonya, Mezőkovácsháza és Sarkad számít a legnépszerűbb célpontnak, nem véletlenül: a 112 ezer forintos négyzetméterenkénti árhoz képest – forintba átszámítva – Temesváron nagyjából 700 ezer forintos, Nagyváradon 650 ezer forintos árak a jellemzők. De a Battonyától autóval húsz percre található Aradon is gyakran négyszer-ötször annyiba kerülnek az ingatlanok.
A román ingatlanpiac euróban áraz, így az utóbbi évek gyengülő euró–lej árfolyama is dráguláshoz vezetett, ezért is keresik a magyar–román demarkációs vonal túloldaláról az innenső oldalának ingatlanjait. Battonyán már legalább 800 román család él, az összlakosság 20%-a, van román, amelyik idehozta a vállalkozását is. Battonya polgármestere szerint a háromezer battonyai ingatlanból 5-600 van már román kézen, és a következő két-három évben további több mint ezer román fog Battonyára átköltözni. De ugyanez a jelenség nemcsak a román megszállás oldaláról figyelhető meg: köztudott Rajka évek óta Pozsony hatodik kerületének számít, és ott a tótók költöznek be nagy arányban.
Tisztelt miniszterelnök úr! Hangsúlyozzuk, mindezt a nemzetinek egyáltalán nem nevezhető balos sajtóból kell megtudjuk, persze nem lehet ráfogni, hogy mindez a balos sajtó hisztériakéltése, hiszen az önök egyik politológusa, Kiszely Zoltán pozitívumként emlegette egyszer ezt a folyamatot, cinikusan megjegyezve: "Összenő ami összetartozik"! Igen tisztelt miniszterelnök úr, csak nem mindegy, kinek a kezén!
Tudjuk persze mi a válaszuk erre, széttárják a kezüket, hogy nem tudnak mit csinálni, a szabad költözködés az európai unió velejárója. De ez nem lehet kibújás a felelősség alól, hiszen 2003-ban az önök két pártja a Fidesz és a KDNP is az európai uniós csatlakozás mellett kardoskodott. Ma már persze egyáltalán nem örülnek ennek, hiszen Brüsszel politikai alapon elveszi annak anyagi előnyeit. De ez csak felerősíti a maguk felelősségét is, hiszen akkor még inkább aktuális a kérdés: minek kellett annak idején a népszavazáson maguknak is a csatlakozás mellett agitálniuk? Nemmellesleg a vidéket így a demarkációs vonal menti területeket sújtó alacsony ingatlanárakhoz a maguk vidékpolitikája is hozzájárult, hiszen ma sem vonzó alternatíva mezőgazdasági kisvállalkozás, így a vidék elnéptelenedik. És ha mindehhez hozzátesszük, hogy az elszakított területeken a magyarság lélekszáma szinte vagy teljesen megfeleződött, akkor a "határokon átívelő nemzetpolitikájuk" érdemjegye is elégtelen!
Ezért kérdezzük: mit szándékoznak tenni a Csonka-Ország ellen irányuló tót és román etnikai térnyerés ellen? Várjuk szíves válaszát!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Klutsik György s. k.

2025 02. 23.

(A petíció szövegét elküldtük Novák Elődnek, a MiHazánk országgyűlési képviselőjének)