Székely Magyar Nemzetőrség

Testületünk interpellációt intézett Szijjártó Péter külügyminiszterhez, és a MiHazánk parlamenti képviselőjét kértük fel kérdésünk továbbítására. A mi általunk feltett kérdés így hangzott: Tisztelt Külügyminiszter Úr!
A Karpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnokságának megkeresésére fordulok Önhöz két kérdéssel. Ha figyelte az elmúlt másfél évtized eseményeit keleti szomszédunknál, a napnál is világosabb, hogy Románia a Moldáviai köztársasággal való egyesülésre készül. Ezt már nemcsak hogy volt politikusok támogatják, mint 2013-ban az önök kormányával szívélyes viszonyt ápoló, ám akkor már hivatalban nem lévő Traian Basescu, aki nem mellesleg Moldova mellett az egész Tiszántúlra is igényt formált, de idén tavasszal immar hivatalban lévő román miniszterelnök egy április 4-i nyilatkozatában biztosította támogatásáról a két állam egyesítését. A moldovai miniszterelnökről, Maria Sanduról köztudott, hogy a két állam egyesítését kívánja előkészíteni, ennek a szándékánek számtalanszor hangot adott, idén májusban pedig a besszarábiai román ortodox egyház beszélt a két ország egyesítéséről, márpedig köztudott, hogy Romaniában és az általa törvénytelenül megszállva tartott Erdélyben az ortodox egyház a karhatalmi erők, a hadsereg és a titkosszolgálatok felett álló látens hatalmi szerv, állam az államban, tehát ha valamit nyilatkozik, arra oda kell figyelni. Az is nyilvánvaló, hogy az északkeleti szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború felgyorsította a két állam egyesülési folyamatának előkészítését, és ne legyen kétségünk afelől se, hogy a folyamat színfalak mögött Washington és Brüsszel támogatását élvezi.
Tisztelt Külügyminiszter Úr! Itt már nem arról van szó, hogy egy leköszönt államfő Dimitrij Medvegyev módjára, amolyan udvari bolondként böfög bele mindenféle kardcsörtető hülyeséget a chibertérbe. Itt már hivatalban lévő közjogi méltóságok tesznek nyílt kijelentéseket az egyesülésre a román és a moldovai miniszterelnök személyében. Vagyis ez arra utal, hogy ez egy sokkal előrehaladottabb folyamat, mint amennyire a felszínéről látszik.
Márpedig ha Románia egyesül Moldovával, azzal keleti rablószomszédunk katonailag stratégiailag roppant megerősödik, ami már önmagában se kívánatos Hazánk számára. De ami különösen fontos szempont, hogyaz egyesüléssel az elszakított erdélyi magyar nemzetrész Nagyrománián belüli számaránya drasztikusan lecsökkenne, tovább csökkentve annak amúgy is gyenge érdékérvényesítő képességét, és a magyarság jogait az eddigieknél is sokkalta nagyobb arányban.
Ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy Románia csak Magyarországgal szemben nyerte meg a II. világháborút, a Szovjetunióval szemben ugyanúgy elvesztette azt, ahogy Magyarország Romániával szemben. Vagyis Románia semmivel sem formálhat több jogot Besszarábiára, mint Magyarország a II. bécsi döntés területére. Ha Romániának jár Besszarábia, akkor ezen az alapon Magyarországnak is jár a II. bécsi döntés által visszajuttatott Észak-Erdély és Székelyföld! Amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták, a magyarság 54,6 százalékos többségben volt az adott területen, a kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltas után végrehajtott erőszakos betelepítések törvénytelenek voltak, tehát a terület mai etnikai összetétele nem vehető figyelembe. Ezért három kérdéssel fordulunk a Külügyminiszter Úrhoz
1. Mi a magyar kormány álláspontja Románia és Besszarábia esetleges egyesüléséről, és a román és a moldovai miniszterelnök ezt nyíltan támogató kijelentéseiről? Támogatja vagy ellenzi azt?
2. Abban az esetben, ha megtörténne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, akkor a magyar kormány elfogadja e Hazánkkal szemben a kettős mércét, és ezzel a trianoni státus quo sértetlenségét, vagy az egyenlő jogok alapján hajlandó-e bejelenteni területi igényét a II. bécsi döntés területére: Észak-Erdélyre és Székelyföldre, és nemzetközi elutasítás esetén hajlandó lenne-e ennek a teljesen jogos igénynek fegyverrel is érvényt szerezni?

3. Nem kapcsolódik ugyan szorosan a témához, de a csíksomlyói kegytemplom és zarándokhely közvetlen tőszomszédságába tervezett csendőrlaktanya és rendőrségi kiképzőközpont ellen kíván-e tiltakozni a magyar külügyminisztérium a román kormánynál és ezügyben kíván-e diplomáciai ellenlépéseket tenni?

Válaszát előre is köszönöm!

Novák Előd közölte közölte hogy nem tudja a nevünket felvállalni, mi beleegyeztünk annak elhagyásába, végül utólag nem interpellációként, vagy azonnali kérédésként, hanem írásban utólagos tájékoztatásunk mellett a következő szövegváltozatot nyújtotta be:

"Tisztelt Elnök Úr!

Az Alaptörvény 7. cikk (1)-(2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Az írásbeli választ igénylő kérdés címzettje: Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Az írásbeli választ igénylő kérdés címe: "Szó nélkül hagyja-e, hogy Romániához csatolják Moldovát, így a magyar kisebbséget 5% alá csökkentve?" Tisztelt Külügyminiszter Úr! Románia a Moldovai Köztársaság bekebelezésére készül, amivel az őshonos magyarság érdekérvényesítő képességét tovább gyengítenék. Ezt már nemcsak volt politikusok támogatják, mint 2013-ban az önök kormányával szívélyes viszonyt ápoló, ám akkor már hivatalban nem lévő Traian Basescu, aki nem mellesleg Moldova mellett az egész Tiszántúlra is igényt formált, de az immár hivatalban lévő román miniszterelnök egy idén április 4-i nyilatkozatában biztosította támogatásáról a két állam egyesítését. A moldovai miniszterelnökről, Maria Sanduról köztudott, hogy a két állam egyesítését kívánja előkészíteni, ennek a szándékának számtalanszor hangot adott, idén májusban pedig a besszarábiai román ortodox egyház beszélt a két ország egyesítéséről, márpedig Romaniában az ortodox egyház a karhatalmi erők, a hadsereg és a titkosszolgálatok felett álló látens hatalmi szerv, állam az államban, tehát ha valamit nyilatkozik, arra oda kell figyelni. Az is nyilvánvaló, hogy az északkeleti szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború felgyorsította a két állam egyesülési folyamatának előkészítését, és ne legyen kétségünk afelől se, hogy a folyamat színfalak mögött Washington és Brüsszel támogatását élvezi. Mindez arra utal, hogy ez egy sokkal előrehaladottabb folyamat, mint amennyire látszik. Márpedig ha Románia egyesül Moldovával, azzal keleti szomszédunk katonailag-stratégiailag roppant megerősödik, és az egyesüléssel az elszakított erdélyi magyar nemzetrész Románián belüli számaránya drasztikusan csökkenne, tovább gyengítve érdekérvényesítő képességét és a magyarság jogait. Románia csak Magyarországgal szemben nyerte meg a II. világháborút, a Szovjetunióval szemben ugyanúgy elvesztette azt, ahogy Magyarország Romániával szemben. Vagyis Románia semmivel sem formálhat több jogot Besszarábiára, mint Magyarország a II. bécsi döntés területére. Amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták, a magyarság 54,6 százalékos többségben volt a területen, a kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után végrehajtott erőszakos betelepítésekkel változtatták ezt meg. Mi a magyar kormány álláspontja Románia és Moldova esetleges egyesüléséről, a román és a moldovai miniszterelnök ezt nyíltan támogató kijelentéseiről? Továbbá a csíksomlyói kegytemplom és zarándokhely közvetlen tőszomszédságába tervezett román csendőrlaktanya és rendőrségi kiképzőközpont ellen kíván-e tiltakozni a magyar külügyminisztérium a román kormánynál, diplomáciai ellenlépéseket téve? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Novák Előd"

A külügyminisztérium egyik államtitkára, Magyar Levente a következő semmitmondó választ adta:

"A magyar külpolitika egyik vezérfonala az országhatárokon túl élő magyar kisebbségi közösségek érdekeinek védelme és előmozdítása. Minden olyan esetben, amikor ezen érdekeket veszélyeztető fejleményeket észlelünk a nemzetközi politikában, megtesszük a helyzet által megkövetelt diplomáciai lépéseket.

Budapest 2024. október "4"."

Hát igen, látjuk a legújabb szlovák nyelvtörvény, a kárpátaljai magyar férfiak háborúba hurcolásának, vagy Erdélyben törvénytelen Ádám Valérián bebörtönzése esetében is.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
parancsnoksága

2025 02. 23..