Székely Magyar Nemzetőrség

Felkértük Novák elődöt, a MiHazánk országgyűlési képviselőjét, hogy az alábbi interpellációt intézze az őszi ülésszakban Szijjártó Péter külügyminiszternek Románia és Moldova egyre inkább előrehaladott egyesülési folyamata ügyében. Szeretnénk itt előljáróban leszögezni, hogy az interpellációban felvetetni kívánt II. bécsi döntést a „Mindent vissza” jelszó híveiként kevésnek tartjuk, ám érvelési megközelítésünkben csak az akkor visszacsatolt Észak-Erdély és Székelyföld hozható paritásba keleti rablószomszédunk és a volt szovjet tagköztársaság készülő egyesülésével, ezért korlátoztuk a felszólalásban felvetett magyar igényeket a II. bécsi döntésre.

Tisztelt Külügyminiszter Úr!

A Karpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnokságának megkeresésére fordulok Önhöz két kérdéssel. Ha figyelte az elmúlt másfél évtized eseményeit keleti szomszédunknál, a napnál is világosabb, hogy Románia a Moldáviai köztársasággal való egyesülésre készül. Ezt már nemcsak hogy volt politikusok támogatják, mint 2013-ban az önök kormányával szívélyes viszonyt ápoló, ám akkor már hivatalban nem lévő Traian Basescu, aki nem mellesleg Moldova mellett az egész Tiszántúlra is igényt formált, de idén tavasszal immar hivatalban lévő román miniszterelnök egy április 4-i nyilatkozatában biztosította támogatásáról a két állam egyesítését. A moldovai miniszterelnökről, Maria Sanduról köztudott, hogy a két állam egyesítését kívánja előkészíteni, ennek a szándékánek számtalanszor hangot adott, idén májusban pedig a besszarábiai román ortodox egyház beszélt a két ország egyesítéséről, márpedig köztudott, hogy Romaniában és az általa törvénytelenül megszállva tartott Erdélyben az ortodox egyház a karhatalmi erők, a hadsereg és a titkosszolgálatok felett álló látens hatalmi szerv, állam az államban, tehát ha valamit nyilatkozik, arra oda kell figyelni. Az is nyilvánvaló, hogy az északkeleti szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború felgyorsította a két állam egyesülési folyamatának előkészítését, és ne legyen kétségünk afelől se, hogy a folyamat színfalak mögött Washington és Brüsszel támogatását élvezi.
Tisztelt Külügyminiszter Úr! Itt már nem arról van szó, hogy egy leköszönt államfő Dimitrij Medvegyev módjára, amolyan udvari bolondként böfög bele mindenféle kardcsörtető hülyeséget a chibertérbe. Itt már hivatalban lévő közjogi méltóságok tesznek nyílt kijelentéseket az egyesülésre a román és a moldovai miniszterelnök személyében. Vagyis ez arra utal, hogy ez egy sokkal előrehaladottabb folyamat, mint amennyire a felszínéről látszik.
Márpedig ha Románia egyesül Moldovával, azzal keleti rablószomszédunk katonailag stratégiailag roppant megerősödik, ami már önmagában se kívánatos Hazánk számára. De ami különösen fontos szempont, hogyaz egyesüléssel az elszakított erdélyi magyar nemzetrész Nagyrománián belüli számaránya drasztikusan lecsökkenne, tovább csökkentve annak amúgy is gyenge érdékérvényesítő képességét, és a magyarság jogait az eddigieknél is sokkalta nagyobb mértékben.
Ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy Románia csak Magyarországgal szemben nyerte meg a II. világháborút, a Szovjetunióval szemben ugyanúgy elvesztette azt, ahogy Magyarország Romániával szemben. Vagyis Románia semmivel sem formálhat több jogot Besszarábiára, mint Magyarország a II. bécsi döntés területére. Ha Romániának jár Besszarábia, akkor ezen az alapon Magyarországnak is jár a II. bécsi döntés által visszajuttatott Észak-Erdély és Székelyföld! Amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták, a magyarság 54,6 százalékos többségben volt az adott területen, a kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltas után végrehajtott erőszakos betelepítések törvénytelenek voltak, tehát a terület mai etnikai összetétele nem vehető figyelembe. Ezért három kérdéssel fordulok a Külügyminiszter Úrhoz:
1. Mi a magyar kormány álláspontja Románia és Besszarábia esetleges egyesüléséről, és a román és a moldovai miniszterelnök ezt nyíltan támogató kijelentéseiről, támogatja vagy ellenzi azt?
2. Abban az esetben, ha megtörténne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, akkor a magyar kormány elfogadja e Hazánkkal szemben a kettős mércét, és ezzel a trianoni státus quo sértetlenségét, vagy az egyenlő jogok alapján hajlandó-e bejelenteni területi igényét a II. bécsi döntés területére: Észak-Erdélyre és Székelyföldre, és nemzetközi elutasítás esetén hajlandó lenne-e ennek a teljesen jogos igénynek fegyverrel is érvényt szerezni?
3. Nem kapcsolódik ugyan szorosan a témához, de a csíksomlyói kegytemplom és zarándokhely közvetlen tőszomszédságába tervezett csendőrlaktanya és rendőrségi kiképzőközpont ellen kíván-e tiltakozni a magyar külügyminisztérium a román kormánynál és ezügyben kíván-e diplomáciai ellenlépéseket tenni?
Válaszát előre is köszönöm!

Novák előd email címére elküldve
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoksága

2024 08. 19.