Székely Magyar Nemzetőrség

Az elmúlt hetekben tovább gyűrűzött a Nyírő József újra-nem temetése körüli, a nagy íróhoz teljesen méltatlan bolhacirkusz. „Elie Wiesel” a Kövér Lászlóhoz június 7-i dátummal intézett levelében lemondott a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjéről, mert az Országgyűlés elnöke is részt vett május 27-én Székelyudvarhelyen az általa természetesen „nyilasnak” titulált Nyirő József tiszteletére tartott újra-nem temetésen. Ez a momentum igazán emelte volna a magyar állam respektusát, tekintve, hogy „Elie Wiesel” egy közönséges csaló. Nem véletlen írtuk idézőjelbe nevét, ugyanis valószínűleg nem ez az igazi neve. Néhány hónapja a Bar!kád közölt interjút egy Svédországban élő magyar holokauszt-túlélővel, aki elmondta, őt valóban egy rabtársa, az igazi Elie Wiesel mentette meg 1944-45 telén. Később összehozták a ma ismert „Elie Wiesellel”, ám egy idegen embert látott benne, aki nem azonos az őt megmentő valódi Elie Wiesel-lel. „Elie Wiesel” egy közönséges hullarabló, aki az igazi Elie Wiesel nevét bitorolja, és jól jellemzi a holokauszt-bizniszben utazók erkölcsi színvonalát.
Tehát Magyarország tekintélyét mindenképpen növelné, hogy egy közönséges csaló lemond egy magyar állami kitüntetésről. Igen ám, de Kövér László válaszra méltatta, és ez a momentum egyértelművé tette: a magyar országgyűlés emberszámba vesz egy hullarablót, aki egy holokauszt-túlélő nevét bitorolja. És ezen a tényen az se változtat, hogy a házelnök válaszlevelében védelmébe vette a „székely apostolt”. Nemsokkal ezután Kövér lemondta izraeli látogatását is, mert állítólag a zsidó állam is csatlakozott a holokauszt-hullarabló ál-Elie véleményéhez. Nomeg az MSZP is, amelyik közleményben fejezte ki, elfogadhatatlan, hogy az „antiszemita” Nyírő József, Wass Albert és Szabó Dezső a „Nemzeti Alaptanterv” részét képezzék. Bármekkora pojácákból álljanak is a jobb sorsra hivatott nemzeti oldalunk vezetői, de hál Istennek azt azért elmondhatjuk magunkról, hogy nemhogy nekik, de még a legutolsó nyilas skeanhead-nek se jutott eszébe olyan elvetemült ötlet, hogy mondjuk Ady Endrét vagy József Attilát kommunista mozgalmi versei miatt töröljék a magyar irodalom-oktatásból (jóllehet Ady 1918 előtti gyászos kommunikációs szerepe a Jászi–csoport érdekében elvitathatatlan). Az MSZP tiltakozásához aztán a Mazsihisz és számos zsidó szervezet is csatlakozott, kiegészítve azzal, hogy Wass Albertet a román rágalmak mentén már egyenesen háborús bűnösnek titulálták. Követelték, hogy az említett szerzőket vegyék ki az alaptantervből, ugyanakkor helyezzék bele Kertész Imre, és a hullarabló Elie Wiesel műveit. Emellett a történelem-oktatást sem kímélve követelték, emeljék ki, hogy a zsidóság milyen fontos szerepet játszott az Árpádi-i honfoglalásban, és azt, hogy már az Árpád-korban milyen kirekesztő, antiszemita törvényeket hoztak uralkodóink.
Aztán a „Vasárnapi Hírek” nevű szennylap megszellőztetett egy, a külhoni magyar külképviseleteknek küldött minisztériumi kommunikációs utasítást, melyet úgy kommentált a lap, hogy szinte minden állítása cáfolható (magyarra lefordítva: a kormány kommunikáció szintjén megpróbál Nyírő újratemetése mögül kihátrálni). Mi most ezt a követutasítást szó szerint teljes egészében leközöljük, a kormány gyávaságának és szolgalelkűségének bizonyítékaként:

„Kommunikációs irányvonal
A magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra

Több Külképviselet kérdésére, valamint a hazai és a nemzetközi sajtóban megjelenő véleményekre a következő – Miniszter úr megnyilatkozásai, valamint Giró-Szász András kormányszóvivővel folytatott előzetes megbeszélést követően – kommunikációs elemek következetes képviseletét kérjük:
I. A kormány a Nyirő-ügyre kegyeleti ügyként tekint
1. Kövér László nem az Országgyűlés elnökeként vett részt a megemlékezésen.
2. A Kormány egyébként sem utasíthatja az Országgyűlés Hivatalát.
3. Sem a Kormány, sem Miniszter úr nem kíván Nyirő Józsefnek sem az irodalmi, sem a politikai megnyilatkozásairól vitát nyitni.
4. A szerző irodalmi értékelése szakértők dolga és nem politikai ügy.
Pro domo: Irodalmárok állítása szerint Nyirő József munkáiban nem található meg sem antiszemita, sem rasszista megnyilvánulás. Ezt az érvet azért nem/nem javasoljuk nyilvánosan használni, mert parttalan vitákhoz vezethet akár egy félre is értelmezhető gondolat felmutatása.
5. Nyirő politikai szerepvállalása nem menthető.
Pro domo: Tény, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem adta ki Nyirő Józsefet Magyarországnak, de a büntetőeljárás hiánya önmagában nem ad felmentést a nyilvános politikai magatartás alól. 6. Nyirő Józsefnek a Nemzeti Alaptantervben történő szerepeltetése nem a politikai értékalkotás része. Az oktató felelőssége, hogy az adott történelmi személyeket is bemutassák, ne pusztán a műveikre koncentráljanak (részletesen ld. 6/A), illetve ugyancsak az oktatók felelőssége a magyarországi zsidóság történetének és a holokausztnak átfogó megismertetése (részletesen ld. 6/B).

6/A Az átfogó oktatás kérdésköréhez tartozik a német oktatásügyi párhuzam.

6/B A Zsidó Közösségi Kerekasztal 2012. március 28-i napján a résztvevők megegyeztek abban, hogy a magyar közoktatás tananyagában a zsidósággal kapcsolatos ismertek elégtelenek, ezért a Kormány kezdeményezte, hogy a zsidó szervezetek működjenek együtt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel a Nemzeti Alaptanterv (NAT), valamint az egyes tantárgyak kerettanterveinek kidolgozás során. A NAT kidolgozása során tartott egyeztetések sikerét mutatja, hogy az elfogadott Alaptantervben a zsidó szervezetekkel egyeztetett valamennyi javaslat szerepel:

A. A történelem oktatásában és az ehhez kapcsolódó dokumentumokban hangsúlyosan szerepeltetni kell a Kárpát-medencei zsidóság és a magyar–zsidó együttélés történetét.
B. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításakor a Bibliai történekek feldolgozásánál utalni kell azok zsidó eredetére és a keresztény források egymáshoz való viszonyára.
C. A magyar történelem tárgyalásakor a polgári átalakulás témakörénél ki kell emelni a zsidó városi polgárság szerepét, valamint a többségi nemzet viszonyát az együttéléshez, illetve a magyar zsidóság pozitív attitűdjét és hozzájárulását a modernizációs folyamatokhoz.
D. A polgárosodás témakörében utalni kell a zsidóság emancipációjának jelentőségére és a zsidó nemzeti mozgalom kialakulására.
E. Az irodalom és a történelem oktatásában a témák között meg kell jeleníteni az európai kultúra antik görög-római, valamint zsidó és keresztény gyökereit.
F. Az oktatás során utalni kell a modern Izrael Állam létrejöttére, fejlődésének bemutatására, és a közel-keleti helyzet összetevőire.
G. Az oktatás folyamatában érinteni kell a zsidóság hozzájárulását a felvilágosult, fejlett világ, ezen belül a modern Magyarország eredményeinek megteremtésében.
H. A történelem feldolgozásakor ki kell térni az antijudaizmus, antiszemitizmus kialakulására, különböző megjelenési formáinak megismertetésére és kritikai elemzésére, valamint a holokauszt (vészkorszak) bemutatására. Továbbá utalni kell az antijudaizmus XX. századi pápai eltörlésére.
I. A tudományok és a művészetek oktatása keretében szerepeltetni kell a zsidó származásuk miatt emigrációba kényszerült magyarok kiemelkedő teljesítményét és ehhez kapcsolódón Magyarország veszteségét.

A fenti ún. tételmondatok beépülnek a tankönyvekbe.

II. A kormány mindent megtesz mind szavakban, mind tettekben a demokratikus jogállami követelmények érvényre juttatására
1. Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Kormány több tagja számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat. Ezek a nyilatkozatok fellelhetők és szabadon idézhetők.
2. Mind az első, mind a második Orbán-kormány lépései (Holokauszt Emlékközpont és Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozása, Holokauszt Emléknap, Wallenberg-év, egyházi ingatlanok rendezésének sikere) mind-mind igazolják, hogy nem pusztán retorikai, hanem tettek szintjén is elkötelezett a Kabinet a múlttal szembenézés terén.
3. Az új Alaptörvény és a 2010 óta elfogadott jogszabályok és azok következetes végrehajtása garantálják, hogy bárki félelem nélkül élhessen. Jó példa erre, hogy eltűntek a közterületekről a félkatonai szervezetek.
4. Az egyes negatív jelenségek kapcsán kialakuló vitákat a megtett egyértelmű lépések fényében le kell zárni és a jövőre kell koncentrálni”

Nos, ami a leggusztustalanabb, az az I/5-ös pont: „Nyírő politikai szerepvállalása nem menthető”. Ezek szerint akkor Kodály politikai szerepvállalása sem menthető, csak mert szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején a művészeti direktóriumban? Annak ellenére, hogy a kommunista eszmét mindig is elítélte. Akkor ő meg "kommunista" volt? De ahogy Kodály munkásságából ez a tény nem von le semmit, úgy Nyírőéből sem az ő nem épp szerencsés, de menthetetlennek semmiképp nem nevezhető szerepvállalása.
El kell mondanom, saját családi hagyományom alapján tudom, hogy Nyírő hezitált azon, hogy a Szálasi-puccs után is képviselő maradjon-e. Az én nagymamám, Kozó Katalin, és két nővére, Kozó Júlia és Kozó Margit, a kor neves népi iparművészei voltak. Többször jártak Erdélyben néprajzi gyűjtőúton, sőt, statisztaként szerepeltek "Az emberek a havason" című neves filmben is. Nyírő Józsefnek nemcsak rajongói voltak, hanem közeli barátságba kerültek a székely íróval. A nagymamám még pici koromban elhunyt, nem is emlékszem rá, viszont a nővérét, a Kanadában élő Kozó Margitot jól ismertem. Ő mesélte nekem, hogy ő sem értette, hogy miért, de 1944. október második felében Nyírő valamiért sokat adott a véleményükre, és pont a naiv és politikailag tájékozatlan három Kozó lánytól kért tanácsot arra vonatkozólag, hogy most országgyűlési képviselő maradjon Szálasiék alatt, vagy lemondjon. Erre a három lány egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha Székelyföld országgyűlési képviseletét elvállalta, akkor ehhez a vállalásához maradjon is hű. Elképzelhető, hogy Nyírő mások véleményét is kikérte, de az én nagymamám is történelmileg hozzájárult ahhoz, hogy most ország-világ a nagy írót nyilasozhassa (mikor nem is volt nyilas párttag, ezért is volt undorító, amikor Kövér közte és román vasgárdista filozófusok közé vont párhuzamot).. De egy dologra rávilágít az én családi történetem Nyírővel, mégpedig hogy egyáltalán nem a "hungarista" ideológia iránti lelkesedés, hanem Erdély ügye vitte őt 44. október 15.-e után is a képviselőség megtartására. Egyszerűen úgy hitte, a helyes utat választja.
Nos, a szégyenteljesen hányatott és temetetlen Nyírő-ügy továbbra sem jut nyugvópontra. Bunta Levente pártpolitikai érdekből bedobta Nyírő mocskolásának hatékony élesztőjét a politika bűzös fekáliájába, és az élesztő a fekáliát hatalmasra, nemzetközi méretűvé dagasztotta. A kormány pedig ahelyett, hogy kitakarítaná, a terjedő fekália elől illedelmesen eloson. Beleértve Kövért is, aki egyelőre Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterétől várja, hogy hibátlanul kitöltse a temetési engedélyt. De a meghátrálás kiolvasható a bar!kád múlt heti számának értesüléséből, mely szerint a hivatalos kormányzati kommunikáció dacára a Nemzeti Alaptantervet illetően az oktatási tárca meghátrálni készül a Mazsihisz és a többi zsidószervezet követelései előtt, de ennél többet nem részletezett az újság.
Az én fantáziám mindenesetre beindult, így a lelki szemeim előtt megjelent, hogy a jövő héten a "Szombati Híradó" nevű haszidista kulturális hetilap megszellőzteti majd a következő titkos magyar külképviseleti körutasítást: "1. Mivel Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédaival szemben, a magyar kormány Nyírő József újratemetésére nemcsak kegyeleti ügyként, hanem román belügyként tekint.
2. Kövér László se nem mint a Magyar Országgyűlés elnöke, se nem mint magánember vett részt a székelyudvarhelyi Nyírő József megemlékezésen, hanem mint a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke.
3. A magyar kormány mind a magyarországi zsidó közösségeket, mind Izrael kormányát, mind személyesen Elie Wiesel-t megköveti Nyírő József leszármazottai nevében is, és bocsánatot kér Nyírő József antiszemita kijelentései miatt, és azoktól elhatárolódik.
4. Pro Domo Nem támasztható alá az Élet és Irodalomban megjelent, és a Zűddójcs-cájtung által átvett állítás, miszerint Úz Bence és Üdő Márton a székelyvarsági Nyilaskeresztes pártszervezet tagjai lettek volna.
Pro Domo ugyanakkor korabeli csendőrségi jelentések alapján tagadhatatlan tény, hogy Szabó Dezső "Az elsodort falu" című regényének örömlánnyá züllött főszereplőjével, Farcádi Judittal azonos nevű, és a regénnyel azonos módon székelyföldi református lelkészcsaládból származó prostituált 1935 és 1943 között az Andrássy út 58.-as számú bérház egyik lakásásban fogadta kuncsaftjait, és a Nyilaskeresztes Pártvezérkar tagjai, a közelség okán gyakran látogatták nevezett személyt.
Pro domo ugyanakkor nem bizonyítható az említett lapokban megjelent azon állítás, miszerint a szóban forgó hölgytől 1937. január 31.-én született, ifj. Farcády Jenő nevű zabigyerek édesapja Kovarcz Emil, a Nyilaskerszetes Pártépítés akkori vezetője lett volna.
5. A magyar kormány kötelezi magát, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt haladéktalanul az Országgyűlés elé, mely kötelezi Nyírő József leszármazottait:
a) hogy minden évben megjelenjenek az Élet menetén, és főhajtással határolódjanak el felmenőjük antiszemita kijelentéseitől
b) hogy az író leszármazottai a holokauszt áldozatainak járó, törvényben előírt állami kárpótlás mellett, a holokauszt túlélők leszármazottainak egyenként, évi örökjáradékot fizessenek
c) hogy a könyvkereskedők Nyírő József műveiből származó bevételüket teljes egészében kötelesek befizetni a magyarországi Jad Vasem Intézet által létrehozandó zsidó kulturális alapba.
6. A kulturális tárca kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a nemzeti alaptantervet úgy módosítja, hogy: a) A Talmudot, mint világirodalmi alkotást kötelező olvasmányként bevezeti
b) Nyírő József, Wass Albert és Szabó Dezső művei a pedagógus által szabadon választható olvasmányok lesznek, azzal a kikötéssel, hogy ezen alkotók műveinek választása esetén a pedagógus minden egyes, szóbanforgó szerzők műve mellé köteles előírni egy zsidó szerző művének az elolvasását is
c) A "Határtalanul" osztálykirándulás programot az oktatási tárca kötelező erővel kiterjeszti az auschwitz-i koncentrációs tábor meglátogatására, és az ott történő kegyeletteljes főhajtására is.
7. A magyar kormány kötelezi magát, hogy ezentúl nemcsak a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásába, de a magyar állami költségvetés előkészítésébe, a kormány személyzeti politikájának megtárgyalásába, a külügy- és honvédelmi minisztérium üléseire és nemzetközi tárgyalásaiba, valamint az IMF-el és az Európa Tanáccsal folytatott tárgyalásokba is bevonja a magyarországi zsidó közösség képviselőit.
8. Az országgyűlés házbizottsága nem hajlandó mégcsak ügyrendbe sem venni azt a Novák Előd és Dúró Dóra orzsággyűlési képviselők nevével jegyzett határozati javaslatot, melynek értelmében az országgyűlés elhatárolódna Ady Endre és József Attila kommunista mozgalmi verseitől valamint Kodály Zoltánnak a Tanácsköztársaság ideje alatti politikai szerepvállalásától, és a kommunizmus áldozataitól ezekért bocsánatot kér
9. A magyar kormány mind a hazai, mind a világ zsidóságától, mind Izraeltől, mind személyesen Elie Wieseltől együttesen és külön külön is bocsánatot kér azért, hogy egyáltalán létezik és él.
10. A magyar kormány biztosítja a hazai zsidó közösségeket, a világ zsidóságát, Izraelt és személyesen Elie Wieselt is arról, hogy a holokauszt túlélők éltek, a holokauszt túlélők élnek és a holokauszt túlélők élni fognak a jövőben is Magyarországon".

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség nevében
VKF-5

2012 07. 11.