Székely Magyar Nemzetőrség

1. Ütős szabadságharcos videóklip

Testületünk, a Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség Petőfi születésének 200., az Ő és Bem apó és Gábor Áron halálának közelgő 175., és az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc 175. évfordulójára egy méltó videóklip elkészítesének ötletével kívánt előállni. Megkerestük az ötlettel a MiHazánk Mozgalom magasrangú illetékeseit, köztük Novák Elődöt, akik sajnos teljes érdektelenséget tanúsítottak az ötlet iránt, mondván, a MiHazánk "így is túl sok szimbolikus ügyet vállal, és nem jut idő a hétköznapi fontos dolgokra". Pedig amiből a szimbolikus üőgyek terén nem szabadna engedni, az pont a Szabadságharc és Petőfi évforduló.
Talán előljáróban, ha a Petőfi Irodalmi Múzeum a "korszellem jegyében" megengedheti magának, hogy Petőfiből rocksztárt faragjon, akkor talán megengedhető részünkről is annyi anakronizmus, hogy videóklipünk egy huszadik századi katonai bunkerben játszódna, elvégre a dicső múlt üzenete a mának szól, és hát háborús időket élünk. A bunker helyszíne pedig adja magát, hogy klipünket a "Halál 50 órája" című klasszikus háborús film egyik ikonikus, militarista körökben igen népszerű jelenetére adaptálódjon, nevezetesen arra a jelenetére, amelyben a Wehrmacht páncélosindulója is elhangzik.
Ahogy a filmben gótbetűvel háborús propaganda-feliratcsík futott végig a bunkerfolyosó falán, klipünkben a márciusi 12 pont lenne székely-magyar rovásírással a falra futtatva, felette Piros-Fehér-Zöld-, Árpádsávos-, székely- és lengyel zászlók festett képei egymást ismételve váltva futna végig falcsíkként (hiszen Bem lengyel volt, és a Szabadságharcban lengyelek is harcoltak).
A bunkerfolyosón katonák sorakoznak a falnak háttal, akik a Szabadságharc idején rendszeresített (bár csak részben elterjedt) kék honvédségi egyenruhát viselnék, mely szabásában némileg emlékeztet a Weirmacht-egyenruhára. Ellentétben a filmmel (meg a katonai gyakorlattal) a katonáknak a fejükön lenne a sapka, részben azért, mert a nagyközönség kevésbé ismeri a hivatalos 1848-49-es honvédségi egyenruhát, másrészt ez szintén hasonlít a Wehrmacht-egyenruha sapkájára. A katonák a bal mellükön a birodalmi-sas helyett "Petőfi-kokárdát" viselnének, ez az 1948-as centenárium egy kivételesen maradandó alkotása, egy szabályos fém kokárda-kitűző, közepén Petőfi stilizált fejével (jelvényárusoknál ma is lehet kapni a replikáit).
A sor folytonosságát középen megtörné néhány lengyel-ulánus jellegzetes fehér egyenruhájával és kocka-sapkájával, illetve néhány betyár karikásostorral jellegzetes szűrükben és kalapjukban (ezzel a Szabadságharc soraiban harcoló lengyelekre, illetve Rózsa Sándor délvidéki szerbirtó és románirtó szabadcsapatára emlékeznénk).
A klip úgy indul, hogy Petőfi, aki bocskait visel, (és aki a film jelenetében szereplő segédtisztet helyettesíti) "vigyázz!"-t vezényel a sorfalnak, majd alakiasan a bunkerfolyosó végén található bejárat irányába fordul, ahonnan belép Bem apó, Kossuth Lajos más kormányzati tisztségviselők kíséretében. Kossuth és kísérete szintén bocskaiban lenne, Bem apó huszár-atillában és huszárcsákóban, sérült fél keze felkötve, másik kezében bottal sántikál (mindezen sérüléseit korabeli hiteles feljegyzések alapján az erdélyi harcokban szerezte). Ahogy az érkezők a folyosó közepére érnek, Petőfi alakiasan félreáll, az érkezők megállnak.
Ekkor elhangzik a következő párbeszéd:
Bem apó: "Kormányzó úr, ezek túl fiatalok, ebből baj lesz!"
Kossuth: "A legutolsó csatában elestek férfiaink, ezek kemény kiváló székely ifjak, eltörhetnek mint a deszka, de meg nem hajolnak! " (ez utalás egy Rákosi Viktor versre).
Bem apó: "Épp ez az, kár volna értük, jó volna legalább, ha egy alapkiképzésen átesnének!".
Kossuth ingerülten: "Altábornagy Úr, csak az idejét fecsérli a felesleges akadékoskodásával!" - ezzel Kossuth és kísérete magára hagyják Bemet, és az érkezési irányba távoznak.
Bem botjával sántikálva elindul a sorfal előtt, katonái, ahogy a film jelenetében is, katonásan az előttük elhaladó előljarójuk irányába mozdítják fejüket, majd a folyosó végén kiszélesedő terem közepén megáll, rápillantva a szemben egy ágyú mellett álló Gábor Áron szemébe gondterhelt, gondolkodó tekintetével nézve.
Ekkor a sorfal sarkán álló katona elkezdi énekelni a Wehrmact páncélosinduló dallamára Petőfi "Csatában" című versét, a többiek gyorsan elkezdik vele énekelni, az első versszak refrénje felé aláfestésként jön a katonazenekari kíséret is, a katonák éneklés közben elkezdenek ütemre dobbantani a lábukkal :

"A földön is harag,
Az égen is harag!
Kifolyt piros vér és
Piros napsugarak!
A lemenő nap oly
Vad bíborban ragyog!
Előre, katonák,
Előre, magyarok!..."

Bem apó a dallam felcsendülésére lassú mozdulattal a katonák fele fordul, bámulattal nézi katonái elszántságát, mely a dal éneklése fejez ki. A második versszak kezdésekor egyszercsak egy hirtelen döbbenet fejezi ki az arcán, hogy valami megvilágosodás érte, majd lassan elindul Gábor Áron felé, aki közeledtére enyhe félmosollyal vigyázba vágja magát.

"...Komoly felhők közül
Bámul reánk a nap,
Rettentő szuronyok
Füstben csillámlanak,
A sűrü lomha füst
Sötéten gomolyog,
Előre, katonák,
Előre, magyarok!..."

Mielőtt a második versszak véget érne, Bem odaér Gábor Áronhoz, és kiadja az utasítást: "Énekeljen!". Gábor Áron pont a harmadik versszak elején kapcsolódik be az éneklésbe.

"...Ropog, hosszan ropog
Csatárok fegyvere,
Ágyúk bömbölnek, hogy
Reng a világ bele;
Te ég, te föld, talán
Most összeomlotok!
Előre, katonák,
Előre, magyarok!..."

A harmadik versszak közepén Bem apó újból utasítja Gábor Áront: "Hangosabban!", majd a harmadik versszak refrénjétől kezdve Bem is elkezdi énekelni a verset:

"...Szilaj lelkesedés
Foly bennem, mint tüzár,
A vérszag és a füst
Megrészegíte már,
Előre rontok én,
Ha élek, ha halok!
Utánam, katonák,
Utánam, magyarok!"

2.Petőfi versei II. világháborús német katonai indulók dallamára.

Egy, az egykori revíziós albumhoz hasonló terjedelmű albumot a MiHazánk és a Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség által közösen kiadni (A Székely-Magyar Nemzetőrséget én képviselem, aki a komponálást csinálta, tehát a Nemzetőrség a komponálással, mint szellemi termékkel járul hozzá az albumhoz), melyen második világháborús német katonai indulókra általam komponált Petőfi-versek szetepelnének, az alábbiak (négy estben, amelyiknél ismerem, zarólelben odaírtam a német induló címét is):
Nemzeti dal (A "Wir maschiren durch deuthses landen" dallamára)
Föltámadott a tenger (A "Wir sind kammeraden auf See" dallamára)
15. Marcius 1848 (részlet)
Akasszátok föl a királyokat! (részlet)
Tiszteljétek a közkatonákat! (részlet)
Itt a nyilam, mibe lőjem...
Az erdélyi hadsereg
Csatában ("A halál 50 órájában is szereplő "Panzerlieder" dallamára)
A székelyek (A "Horst Wösser-lied" dallamára)
Ismernénk egy stúdióst, aki baráti áron elkészítenné. Ha a számok nem lennének elkülönítve, hanem egybefüggően mennének, akkor még spóroni is lehet a költségeken.

3. "Petőfi széke"

Nemcsak a Forradalomnak van 175. évfordulója, hanem annak is, hogy sz első népképviseleti országgyűlési válaaztáson, 1848 júniusában, Szabadszálláson Petőfit ellenfele, Nagy Károly csalással (itatással, rágalmak terjesztésével, ellenfelének mozgás- és szólászabadságának erőszakos korlátozásával) kibuktatta, ezt legújabb levéltári kutatások is alátámasztják. Mindamellett, hogy szabadszállási kudarc ihlette a Költőt Az Apostol című remekmű megírására, Petőfi vizsgálatot, a választási eredmény megsemmisítését és új választás kiírását kezdeményezte a Batthyány-kormány belügyminiszterénél Deák Ferencnél, aki annak ellenére sűrgette az ügy kivizsgálását, hogy nem rokonszenvezett Petőfi radikalizmusával.
A vizsgálat azonban a Batthyány-kormány lemondása, és a Szabadságharc kitörése miatt elmaradt, végül annak tragikus vége tette végleg okafogyotá.
A Magyar Országgyűlés és a Magyar Állam mind a mai napig adós maradt az erkölcsi elégtétellel a Petőfit ért 1848-as választási csalást illetően, pedig Petőfi maga kérte a megválasztott képviselőket, hogy a csalással nyert Nagy Károllyal senki egy sorba ne üljön, "nem az énirántami szívesség vagy barátságnál, hanem azon tiszteletnél fogva, mellyel e testület magának tartozik". Petőfi tehát az Országgyűlés önmagának tartozó tiszteletére hivatkozott, mely ma Kövér László házelnöknek is annyira vesszőparipája.
Tehát jogos a fölvetés, hogy az Országgyűlés az 1848-49-es évforduló, a Költő születésének 200., halálának 175. évfordulója alkalmából elégtételt szolgáltasson az 1848-as szabadszállási törvénytelenségért.
Ezt pedig olyan formában lehetne megtenni, hogy az Országgyűlés egy szimbolikus örök helyet biztosítana Petőfinek, egy, az ülésterem közepére elhelyezett üres széket, a "Petőfi székét", mely az Országgyűlésnek egy szimbolikus lelkiismerete lenne.
De annál több is volna, nemcsak egy üres szimbólum, hanem a "Petőfi széke" köré egy olyan intézmény szerveződne, ami egyedülálló hungarikum volna az egész világon. A Petőfi székéből minden ülésnap kezdetén előzetes regisztráció alapján egy választójoggal rendelkező magyar állampolgár felszólalhatna és a miniszterelnökhöz, kormánytagokhoz, országgyűlési képviselőhöz interpellációt intézhetne. Szólaljon meg a Nép hangja közvetlenül is az Országgyűlésben a Petőfi székéből, Petőfinek ezzel tudna a "Nemzet temploma" igazán igazságot szolgáltatni az 1848-as szabadszállási törvénytelen választási csalásért.

4. A "Magyar Függetlenség Napja"

Jövőre lesz 175. évfordulója a Kossuth-féle debreceni trónfosztásnak. Ez alkalomból a MiHazánk a Parlamentben benyújthatna egy törvényjavaslatot, hogy a Kossuth által felolvasott Függetlenségi Nyilatkozat napja, Április 14. legyen Március 15-éhez, Augusztus 20-ához és Október 23-ához hasonlóan állami ünnep, ennek most EU-ellenes olvasata miatt különösen aktualítása lenne. (Nem mellesleg Április 14. a Délvidék 1941-es visszacsatolásának a napja is, valamint a magyarok ősvallásának, a manicheizmusnak Április 14. szintén szent napja volt, mint "Bémaünnep" vagy "Dobogóünnep").
Pár éve a MiHazánk javasolta, hogy Észak-Erdély visszacsatolásának a napja, Augusztus 30., mint a "Hazatérés napja" legyen állami ünnep. Kicsit büszkeséggel tölt el, hogy mi ebben megelőztem a MiHazánkat, hiszen már 2004-es megalakulásunktól szorgalmaztuk Augusztus 30. állami ünneppé tételét.
Épp ezért lehetne a kettőt, nevezetesen a "Függetlenség Napját" és a "Hazatérés Napját", vagyis Április 14. és Augusztus 30. állami ünneppé nyilvánítását egy törvényjavaslatba betenni. Akár elfogadják, akár nem, megfelelő előzetes hírveréssel kommunikációsan jól tudnánk kijönni: Ha megtörténik a csoda, (ami aligha valószínű) hogy napirendre veszik, akkor az a mi győzelmünk, ha meg elvetik, akkor lehet kommunikálni: lám a Fidesznek nem kell Kossuth szellemi öröksége, ennyit ér a kuruckodásuk, nem fontos nekik a Függetlenség.

5. A szabadság téri Szabadságszobor felállítása és a Horthy-Miklós híd-Petőfi híd dilemma

A Szabadság teret bitorló szovjet emlékmű eltávolításával párhuzamosan az ereklyés Országszászló, a négy Irredenta –szobor és az Irredenta virágágy helyreállítása mellett kívánatos volna Zala György és Schickedanz Antal által ide eredetileg tervezett, de soha meg nem valósított 1848-49-es szabadságharc emlékművet is felállítani – talán a térnek a túlsó, déli felébe, vizuálisan ellenpontozva az ereklyés Országzászlót.
Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de nyilván nehezen kommunikálható a híd visszanevezése, hiszen Petőfi és Horthy is egyaránt igaz hazafiak, akiknek helyük van a nemzeti panteonban. Azonban van egy zseniális gordiuszi csomó, amivel átvágható a dilemma. Nevezetesen az, hogy nem az egykori "Horthy Miklós híd" volt az első budapesti dunai "Petőfi híd". Hanem miután 1944-ben a németek a hidakat felrobbantották, 1945-ben több felrobbantott híd mellett közvetlenül ideiglenes pontonhidakat létesítettek, és a felrobbantott Erzsébet híd mellett létesített pontonhíd volt először "Petőfi híd" (Bár a korabeli pesti köznyelv csak "Mancihíd"-ként emlegette) . Namármost ebből következik, ha az Erzsébet hidat helyettesítő híd viselte történetileg először Petőfi nevét, akkor valójában az Erzsébet híd jogosult a Petőfi névre, és erre a történeti hivatkozásra először azzal a kezdemenyezéssel kell előállni, hogy az Erzsébet híd legyen a Petőfi híd, ráadásul a Petőfi téren a Petőfi-szobor, valamint a Március 15. tér, valamint a Szabadsajtó út is az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található.
Ha pedig ezzel logikus történeti érveléssel bedobjuk, hogy mostantól az Erzsébet híd legyen a Petőfi híd, akkor kimondatlanul is ott lesz mögötte a kérdés: de akkor mi legyen a mostani "Petőfi híd" neve? Meg még az 5. ponthoz kiegészítés képpen: épp szintén a Szabadságharc évfordulója kapcsán és a mostanába veszélybe került lengyel-magyar kapcsolatok erősítése céljából lehetne még kezdeményezni, hogy a Margit hidat kereszteljék át Bem József hídra.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség Parancsnoksága

2023 12. 31.