Székely Magyar Nemzetőrség

Kedves Tagtársak!

Felemelő volt a mai koccintós taggyűlés. Sokan felszólaltak, nekem is lett volna mondanivalóm, de nem akartam húzni az időt, hogy a sok felszólalás mellett én is "mondjam a magamét", írásban úgy is összeszedettebb tudok lenni mint élő szóban, úgyhogy inkább írásban osztom meg a gondolataimat.
Most az a legfontosabb, hogy bejutottunk, és lesz hiteles nemzeti radikális erő az Országgyűlésben. Tudom, jópáran vannak köztünk, akik most az öröm mellett kicsit csalódottak, mert többre számítottak, 10-15%-ra minimum, és nem tudtuk elérni azt sem, hogy a mérleg nyelve legyünk. De lássuk be, azon túl, hogy szinte nullkilométeres (vagy országgyűlési értelemben "nullválasztásos") párt vagyunk, a Fidesz-túlsúlyú média agyonhallgatása, a korlátozó-intézkedések eltörlése, és az orosz-ukrán háborúból adódó biztonságvágyra építő Fidesz-kommunikáció nem teremtett számunkra kedvező légkört. Ehhez képest tényleg hatalmas csoda, hogy vadonatúj pártként a megalakulásunk utáni első országgyűlési választáson egyáltalán sikerült bejutnunk. Gondoljunk csak bele, ez a bravúr annak idején sem a MIÉP-nek, sem a Jobbiknak nem sikerült: a MIÉP 1994-ben 4%-al kiesett, és négy évvel később is épphogy csak 5, és nem 6%-al jutott be; 2006-ban pedig a csaknem 4 éve alakult Jobbik még az agonizáló MIÉP-pel együtt indulva is mindössze 2-3%-ra futotta, és megkockáztathatjuk, ha 2004-ben a nemzetvesztő gyurcsányi ámokfutás nem váltja a langymeleg D-209-et, akkor 2010-ben Vonáéknak sem sikerült volna kétszámjegyű listás %-eredményt elérniük. Tehát nekünk nemzeti radikáslis pártként első nekifutásra sikerült az, ami eddig egyetlen rendszerváltás utáni elődszervezetünknek sem, és ez már nemcsak önmagában büszkeséggel tölthet el minket, de erőt kell adjon a jövő küzdelmeihez. Elhangzott az is, hogy valaki kifogásolta az "Orbán takarodj!" jelszó részünkről történő hangoztatását. Nos nem az a baj szerintem, hogy az "Orbán takarodj!" a részünkről elhangzott, hanem az, hogy nem került oda mellé az is, hogy "Gyurcsány, Márki-Zay takarodj!". Mert ez így teljes: mi nem (csak) Orbánt és nem (csak) Gyurcsányt akarjuk leváltani, hanem az egész elmúlt 33 esztendőt! Ezt nem csak azért hangsúlyozom, mert ez a kifogás most elhangzott, hanem mert konkrét tudomásom van róla, hogy pártvezetésünk igen magas szintjén vannak olyan vélemények (szándékosan nem nevezem meg az illetőt), akik örülnének egy Fidesz-MiHazánk koalíciónak. Nem, ebbe még véletlenül sem szabad belemenni, már csak azért sem, mert a kisgazdák és a MIÉP sorsa mutatja, mit is jelent a Fidesz halálos ölelése. Együtt szavazni persze lehet olyan kérdésekben, amelyek a Nemzet érdekét szolgálják, de ha netán úgy alakult volna, hogy a Fidesznek nélkülünk egyáltalán az abszolút többsége sem lett volna meg, akkor is legfeljebb csak kívűlről támogathattunk volna egy kisebbségi Orbán kormányt! Slussz!
Persze, vitathatatlanul jobb Orbán, mint Gyurcsány. Pontosan annyival, amennyivel Kádár is jobb volt Rákosinál (bár a lelkek mérgezése és a társadalmi összetartozás szétroncsolása terén a rafináltabb Kádár vitathatatlanul kártékonyabb és hatékonyabb volt, mint a néhány évig tartó "csengőfrászos" Rákosi-korszak). De ahogy nem kérünk sem Rákosiból sem Kádárból, úgy nem kérünk sem a gyurcsányi kisantantbérenc, neoliberális-neomarxista rémuralomból, sem az álnemzeti Orbán-féle gulyáskapitalista NER-rendszerből!
Hallottam olyan véleményt is egyes tagtársaimtól, (őket sem kívánom megnevezni), aki csak az Előd miatt van köztünk, de Toroczkait annyira ellenszenvesnek találja, hogy ha az Előd nem lenne, akkor átmenne inkább a Fideszhez. Én Toroczkait HVIM-alapító tagként személyesen ismerem, így volt alkalmam megtapasztalni, hogy magánemberként számtalan gyarlósággal rendelkezik. De magánemberként Kossuth Lajos és Horthy Miklós is ugyanúgy számtalan gyarlósággal bírtak, de mégis amit államférfiként a politikájukkal képviseltek, és amit leraktak a Nemzet asztalára, azt senki nem vitatja el (legalábbis a nemzeti oldalon nem). Persze nem tudom sem én, sem senki garantálni, hogy a jövőben Toroczkaiból második Kossuth Lajos, vagy második Horthy Miklós váljon. De az esélyét adjuk meg neki! Én sem örülök például, hogy hosszú időn keresztül román felesége volt (hála Istenek elvált tőle), és van néhány dolog is a Virradat programban, amivel nem 100%-ig értek egyet. De most ne a kritikán legyen a hangsúly, hanem a lényegen, és az építkezésen!
És amit én legfőképpen várok a Virradat-program megvalósításán túl? Amiért elsősorban itt vagyok? Az az, hogy Toroczkai a HVIM egykori alapítójaként most mint a MiHazánk első embere nyílt sisakkal fogja képviselni a másfélezeréves soha meg nem szűnő Magyar Birodalom hiánytalan újraegyesítésének irredenta eszméjét, amit a MIÉP annak idején elárult, és amit a Jobbik igazán soha nem is képviselt. És hangsúlyozom, hogy nem a néprajzi elv, hanem szigorúan a földrajzi egység és a történelmi elsőség jogán az egész Nagy-Magyarországét, még akkor is, ha ez irreálisan hangzik. Torkig vagyok a reálpolitikusukkal, igazságpolitikusokat akarok! Nagy-Magyarország hiánytalan visszaszerzése ugyanis nem reálpolitika kérdése, hanem erkölcsi kérdés: ősapáink másfélezeréves harcát tesszük értelmetlenné, és emléküket gyalázzuk meg, ha egyetlen darabkájáról is lemondunk a Kárpátmedencének: ők nem azért ontották drága vérüket ezért a földért, hogy annak csak darabjait őrizzük meg, hanem az egészét! De tartozunk ezzel unokáinknak is, akik megérdemlik, hogy egy politikailag is egyesített és egységes Kárpátmedencét hagyjunk rájuk!
És ha más politikai erőkkel kritikusak vagyunk, akkor kritikusnak kell lennünk önmagunkkal szemben is, nem is annyira, mint MiHazánk Mozgalommal, hiszen ez még viszonylag egy újszülött alakulat, és ezért magán viseli az újszülöttek ártatlanságát is, hanem általánosan, magunkkal mint a Nemzeti Radikális oldallal. Ugyanis az elmúlt évek Kárpátaljai események, az ottani magyarság elleni megszálló ukrán terrorizmus megmutatták, hogy kínzóan hiányzik a Rongyos Gárda, melynek utódszervezetét, és most nem a hagyományőrző, hanem a szó valódi funkcionális értelmében a nemzeti radikális oldal elmulasztotta felállítani. Elkeserítő, hogy a jelen helyzetben, amikor a történelem ismét tálcán kínálja Kárpátalja visszaszerzését, a az ellenséggel cimboráló kisantantbarát ballliberális ellezék Ukrajna-barátsága mvolt a kardcsörtető, és nem mi nemzeti radikálisok harciasak. És erre sem a MIÉP sem a Jobbik hanyatlása nem ad felmentést! [...]
De most elsősorban mégis a jövőbe kell tekintenünk, és a jövő teendőire koncentrálnunk, ahogy Kölcsey írta "Huszt" című versében: "Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort";
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Mint a honvédelmi kabinet tagja, javasolni fogom az Elődnek, hogy az új parlamentben tegye interpelláció tárgyává, hogy amennyiben az orosz csapatok elérnék az Északkeleti-Kárpátokat, továbbra is dogmatikusan ragaszkodnáa-e a kormány Ukrajna "területi integritásához", és ennek nevében hagyná, hogy az ősi magyar terület az ukránok kezéből Putyin kezébe kerüljön-e vagy hajlandó lenne-e ebben az esetben a Honvédség bevonulni, és az 1991-es népszavazás eredményét intézményesen érvényre juttatni.

Fel a további győzelemekre
Szebb Jövőt!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
egy tagja

2022 10. 10.