Lájk-petíció Március 15. alkalmából Kövér László és az Országgyűlés részére a magyar történelmi emlékezetnek, valamint a magyar kultúra és magyar szellemi élet értékeinek alkotmányos és büntetőjogi védelmére


Lájkold be TE is, és oszd meg hogy többé ne lehessen büntetlenül megtenni, amit Tóth Krisztina és Sárosdy Lilla a közelmúltban műveltek! https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=3811351912264741&id=192846137448688

Tisztelt Házelnök Úr, Tisztelt Ház!
Testületünk megdöbbenve értesült arról, hogy egy író-költőnő, jelesül Tóth Krisztina egy internetes vitafórumon azzal a javaslatával állt elő, miszerint Jókai Mór "Aranyember" című regényét le kéne venni a kötelező olvasmányok közül, mivelhogy az nem felel meg az általa osztott modern nőképnek, nem sokkal később pedig Sárosdy Lilla "színművész" kifogásolta Vörösmarty Mihály "A vén cigány" című versének elszavalását a benne található "cigány" kifejezés okán. Legutoljára történelmünkben a Nyilaskeresztes Párt egyes csoportjai, élükön Szálasi Ferenccel kérdőjelezték meg ilyen látványosan nemzeti nagyjaink, történelmi nagyságaink helyét a nemzeti panteonban, az utánuk jövő kommunista diktatúra is csak saját korára, a huszadik századra vonatkozólag merte az ideológiai alapon történő panteon-csonkítást alkalmazni.
Mi, Székely-Magyar Nemzetőrök és a Magyar Nemzeti Rend Párt elnöksége és tagjai, akik hiszünk a soha meg nem szűnő másfélezeréves Szent Magyar Birodalom feltámadásában és az egyetemes magyar kultúra örökérvényűségében, aggodalommal tölt el a nyugatról, főként a tengeren túlról begyűrűző anarchista társadalom-felforgató kultúra-ellenes és fehérellenes rasszizmus és életellenes nemi szemlélet, mely a múlt történelmi nagyságait és megkérdőjelezhetetlennek hitt művészeti alkotásokat is kikezdi alantas céljai érdekében. Mivel érzékeltük eme két inkriminált megnyilvánulás nyomán az egyetemes magyar társadalom mély felháborodását, a közhangulat által is támogatva szeretnénk gátat vetni annak, hogy dicső múltunk és azok maradandó alkotásai a továbbiakban a mindenkori aktuális pártpolitika által megkérdőjelezhetőek és a bizonytalan jövő játékszerei legyenek.
Ezért az idei, a pandémia által megfojtott március idusa alkalmából azzal kívánunk méltó módon tisztelegni Petőfi, Táncsics, Kossuth, Bemapó emléke, és az egész márciusi forradalom és Szabadságharcunk összes hőse és vértanúja alőtt , hogy avval fordulunk a Tisztelt Országgyűléshez és annak elnökéhez, Kövér Lászlóhoz, hogy egy BTK-módosító törvényjavaslattal, és ha szükséges, alkotmánymódosítással tegyék büntetőjogi kategóriává történelmi nagyságaink, nemzeti nagyjaink becsmérlését, jelentéktelenítését, emlékük meggyalázását, munkálkodásuk célkitűzéseinek helyességét, alkotásaik és maradandó életművük értékeinek, létjogosultságának akárcsak részleges megkérdőjelezését, meggyalázását. Javaslatunkhoz egy listát is mellékeltünk, mely egyrészt nem lehet teljes, tovább bővíthető, másrészt tisztában vagyunk vele, hogy egyes általunk felsorolt huszadik századi nevek ideológiai okokból mesterségesen gerjesztett érzékenységekre való tekintettel a törvényalkotás folyamán lekerülhetnek az általunk javasolt listáról. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a sajtó-, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára való tekintettel nem szeretnénk, ha a büntetőjogi kategória kiterjedne az érintett történelmi szereplőket és közéleti tevékenységüket, valamint alkotókat és műveiket érő tárgyilagos és higgadt hangnemű, építő jellegű kritikára, illetve nem meggyalázó szándékkal a szellemes humor tárgyává tételre. A listák összeállításakor ügyeltünk arra, hogy még élő személyek nevei ne kerüljenek föl rájuk.

Kérjük, hogy a Tisztelt Országgyűlés tegye büntetőjogi kategóriává:

1. Ha valaki nagy nyilvánosság előtt az alább felsorolt művészek személyét becsmérelné, magyarsághoz tartozásukat megkérdőjelezné, azok életművét vagy egyes alkotásait becsmérelné, jelentőségüket, művészi értéküket megkérdőjelezné, jelenleg az iskolai tananyagban szereplő életművük vagy egyes alkotásaiknak az iskolai tananyagból való kizárására, vagy az iskolai tananyagban műveik módosított, átírt formában való oktatására tenne javaslatot, vagy életművüknek vagy egyes műveiknek tartalmi okokkal indokolva ellenezné azok oda való felvételét: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, József Attila, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Tamási Áron, Nyírő József, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Örkény István, Pilinszky János, Sántha Ferenc, Weöres Sándor, Sütő András, Kallós Zoltán, a magyar népművészet összes tárgyi, verbális, zenei és zenei-figuratív alkotásai

2. ha az alábbi történelmi szereplőket, mitikus totemállatokat nagy nyilvánosság előtt becsmérelné, történelmi jelentőségüket, magyarsághoz való tartozásukat, a Magyar Nemzet és Magyarország érdekében hozott áldozatukat, közéleti célkitűzéseik helyességét megkérdőjelezné, vagy ilyen irányú szándékkal nevetség tárgyává tenné, és amennyiben erőszakkal haltak meg, vértanúságukban gyalázná vagy azt megkérdőjelezné, vagy bármilyen indokkal az iskolai tananyagból tevékenységüknek a tananyagból való kivételét vagy negatív színben történő ábrázolására tenne javaslatot: Nimród, Hunor, Magor,a Csodaszarvas, Bendegúz, Attila fejedelem, Csaba királyfi, Emese és a Turul madár, Álmos fejedelem, Árpád fejedelem, a hét honfoglaló vezér, Boldog asszony Anyánk (Babba Mária), I. László király, IV. Béla király, I. Nagy Lajos király, Budai nagy Antal, Hunyadi János, I. Hunyadi Mátyás király, Dózsa György, Jurisics Miklós, Dobó István, Dávid Ferenc, Méliusz Juhász Péter, Bocskay István, idősebb és ifjabb Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, az elhurcolt 40 gályarab, a Wesselényi-féle összeesküvés tagjai, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc és alvezérei, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Gábor Áron, Bem József, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, Arany János, Rózsa Sándor és szabadcsapata, Csányi László kormánybiztos és vértanú, a Tizenhárom Aradi Vértanú, Libényi János, Kratochwill Károly és a Székely hadosztály tagjai, az 1918-ban csehek ellen fegyveresen fellépő balassagyarmati vasutasok, vitéz Nagybányai Horthy Miklós, vitéz Nagybányai Horthy István, Urmánczy Nándor, vitéz Jákfay Gömbös Gyula miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter, vitéz Héjjas Iván és a Rongyos Gárda tagjai, Kállay Miklós miniszterelnök, Eszterházy János, Koszorús Ferenc, Raul Wallenberg, Slachta Margit és mindenki, aki a vészkorszak idején üldözött honfitársainkat segítette, vitéz Sebő Ödön, Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy, Tartsay Vilmos és a németellenes katonai szervezkedés összes tagjai, Apor Vilmos, Mindszenty József, Márton Áron, Nagy Imre miniszterelnök, 1956-ban a barikádokon harcoló 56-os szabadságharcosok, és 56-os szabadságharcos tevékenységük miatt kivégzett személyek.

3. Ha az alább felsorolt magyar tudósokat személyében becsmérli, magyarsághoz tartozását megkérdőjelezi, vagy tudományos teljesítményüket elvitatja, megkérdőjelezi: Bartók Béla, Bánki Donát, Bíró László József, Bláthy Ottó Titusz, Bólyai Farkas, Bólyai János, Csonka János, Déri Miksa, Erdős Pál, Gábor Dénes, Galamb József, Goldmark Péter Károly, Irinyi János, Jedlik Ányos, Kallós Zoltán, Kemepelen Farkas, Kodály Zoltán, Körösi-Csoma Sándor, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede, Telkes Mária, Tihanyi Kálmán, Wigner Jenő, Zipernowsky Károly,

4. ha bármely, Magyarország színeiben nemzetközi mérkőzésen akár egyéniben, akár csoportban érmet vagy világbajnoki címet szerzett sportolónkat személyében becsmérli, magyarsághoz tartozását, nemzetközi szinten elismert sportteljesítményét megkérdőjelezi,

5. ha valaki nagy nyilvánosság előtt az alábbi történelmi cselekményeket, eseményeket, törekvéseket becsmérli, azok jelentőségét vitatja vagy célkitűzéseik létjogosultságukat megkérdőjelezi, vagy ilyen irányú szándékkal nevetség tárgyává teszi, az iskolai oktatás tananyagából való száműzésre, vagy tartalmi okokkal indokolt oda való felvétele ellen tenne javaslatot: Attila hódításai, hun-eredettudat, Honfoglalás, Pozsonyi csata, kalandozó hadjáratok, Budai Nagy Antal féle felkelés, Dózsa György vezette parasztfelkelés, török ellenes harcok, a tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadság, a Bocskai-féle Szabadságharc, Bethlen Gábor hadjáratai, a magyar egyetemhálózat kiépítése az erdélyi fejedelemségben, Thököly-felkelés, Rákóczi-szabadságharc, Széchenyi István kezdeményezései, a reformkori ellenzék törekvései, magyar nyelv hivatalossá tétele, az 1848 március 15-i pesti forradalom és a márciusi ifjak 12 pontja, szabad sajtó, törvény előtti egyenlőség, jobbágyfelszabadítás és a 12 pontban megfogalmazott összes követelés, az 1848-as áprilisi törvények, az 1848-49-es Szabadságharc és a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása, lengyel-magyar történelmi barátság és annak ápolása, az 1918-19-ben a székely hadosztály és a balassagyarmati vasutasoknak a megszálló csehekkel és románokkal szemben folytatott fegyveres harcai, a Rongyos Gárda 1921-es nyugat-magyarországi harcai az osztrák megszállókkal, 1938-as harcai Kárpátalján a csehek ellen és 1939-es harcai Lengyelországban a német agresszió ellen, az erdélyi magyarságnak 1939-40-es fegyveres szervezkedése a román uralom ellen, IV. Habsburg Károly 1921-es puccskísérlete elleni fegyveres harcok, a Habsburg-ház 1921-es trónfosztása, 1921-es Soproni népszavazás, a két világháború közötti irredenta és revíziós törekvések, Országzászló mozgalom, Országos Vitézi Szék és tevékenysége, 1939-ben a magyar állam kiállása Lengyelország mellett, a lengyel menekültek második világháború alatti befogadása, Magyarország 1938-41 között elért területi revíziós sikerei, a Koszorús Ferenc páncéloshadosztály vezette akció a Baky László-féle puccs elhárítására, az 1944-45-ös vészkorszak idején az üldözöttek életét mentők tevékenysége, a német megszállókkal szembeni 1944-es ellenállási mozgalmak, a varsói felkelés támogatása a honvéd csapatok által, Észak-Erdélyben a szovjet-román megszállókkal szembeni védelmi harcok 1944 augusztus-szeptemberében, a fegyverszüneti és kiugrási kísérlet 1944 októberében, az 1945-ös földosztás, az 1956-os forradalom és Szabadságharc, az erdélyi magyarság 1956-os szervezkedései és megmozdulásai, a Ceausescu román nacionál-kommunista rémuralmával és a falurombolással szembeni magyar ellenállás, a hyelyi magyarság önvédelme az 1990-es marosvásárhelyi fekete március idején, a határon túli magyarság megmaradására és gyarapodására irányuló, a trianoni utódállamok vagy azok többségi nemzetei részéről tapasztalható bármiféle, az ott élő magyar közösségekkel szemben megmutatkozó beolvasztási, elsorvasztási kísérlettel, magyarellenes megnyilvánulással szembeni bármilyen erőfeszítés, táncházmozgalom és a magyar népi kultúra megismerése és ápolása

6. ha valaki nagy nyilvánosság előtt az alábbi történelmi személyeket dicsőíti, tevékenységüket méltatja, vagy bűneiket letagadja, kisebbíti, vagy bármilyen formában kultuszukat ápolja, vagy ilyen irányú javaslatot indítványoz: Szvatopluk, Orseolo Péter, Lépes György, a Habsburg-család összes uralkodója, Antonio Caraffa, Kollonich Lipót, A Rákóczi-szabadságharc idején a labancok oldalán harcoló összes személy, a máűdéfalvi vérengzés összes végrehajtója, Horea és Closca valamint az 1784-85-ös román felkelés résztvevői, Petru Maior, George Sinkay, Samuel Micku Klein, Klemens von Metternich, Habsburg Zsófia főhercegnő, Josip Jellasich, Franz Phillip von Lamberg, Baillet de Latour, Alfred zu Windischgraetz, Carl Urban, Anton Puchner, Henryk Heintzy, Ivan Fjodorovics Pazskijevics, Alexandr Nyikolajevics Lüders, Julius von Haynau, Avram Iancu, Pordan Axente, Andrei Saguna valamint az 1848-49-es magyar Forradalom és Szabadságharc ellen kibontakozó osztrák, horvát, szerb, román, orosz és szlovák ellenforradalom összes résztvevője, Alexander Bach, az 1867 és 1920 közötti összes magyarországi szlovák, szerb és román szeparatista mozgalmakban és Magyarország feldarabolásában részvevő személy, Istóczy Győző, Ónody Géza, Verhovay Gyula és az Antiszemita Párt összes tagja, Habsburg Ferenc-Ferdinánd főherceg, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Linder Béla, Kun Béla és az 1919-es Tanácsköztársaság összes politikai vezetője és gyilkosa, Edvard Benes, Thomas Masaryk, Ioan Bratianu, Georges Benjamin Cleamanceau, Emmanuel de Martonne, Robert William Seton-Watson, Wickham Steed, Iuliu Maniu, 1918-19-ben Magyarország feldarabolásában és megszállásában részt vevő francia, szerb, román és csehszlovák katonai alakulatok összes tagja, a Magyarországtól elcsatolt területeken 1918-tól napjainkig az összes szerbek, osztrákok románok, csehek, szlovákok, szovjetek és ukránok által foganatosított és végrehajtott a határon túli magyarság elleni tömeggyilkosságban, etnikai tisztogatásokban, intézkedéseiben és megnyilvánulásban résztvevő személyek, Adolf Hitler, Heinrich Himmler, Edmund Veesenmayer, Adolf Eichmann, Rudolf Höss, Basch Ferenc, a Volksbund összes tagja, Jozef Tiso, Ion Antonescu, a román Vasgárda összes tagja, Imrédi Béla, Sztójay Döme, Jaross Andor, Baky László, Endre László, Kolozsváry-Borsa Mihály, Szálasi Ferenc, Beregfy Károly, Kun páter, a vidéki zsidóság deportálásában részt vevő összes csendőr és államigazgatási személy, a második világháborúban a felvidéki magyar zsidóság deportálásáért felelős összes szlovák politikus és annak végrehajtásában résztvevő összes szlovák karhatalmi személy, a Magyarországról és Szlovákiából a második világháború folyamán deportált zsidóság elpusztításában résztvevő összes SS-tag, az összes zsidóellenes tömeggyilkosságban résztvevő nyilaskeresztes párttag, a Volksbund összes tagja, a Maniu-gárda összes tagja, Joszip Viszarionovics Sztálin, Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, Fjodor Ivanovics Tolbuhin, Georgij Konsztantyinovics Zsukov, Josip Broz Tito, 1944 őszén a délvidéki magyarellenes etnikai tisztogatásokban résztvevő összes személy, 1944-45-ben Kárpátalján a magyarellenes szovjet etnikai tisztogatásban résztvevő összes személy, a magyar civilek 1945-ös kényszermunkára hurcolásában illetve magyar nők megerőszakolásában résztvevő összes szovjet katona, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, az ÁVH összes tagja, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Kádár János, Biszku Béla, Apró Antal, az 1956-os szabadságharc leveréséért felelős összes szovjet és magyar kommunista politikus, az 1956 utáni karhatalmi tömeggyilkosságokért és kivégzéséért felelős összes magyar kommunista politikus és vérbíró, az összes pufajkás és a Munkásőrség összes tagja, Gustav Husak, Georgiu Dej, Nicolae Ceausescu, Elena Ceausescu, Slobodan Milosevics, Voislav Seselj, Zeljko Raznatovics és különítménye

7. ha valaki nagy nyilvánosság előtt tagadja vagy helyesli az alábbi történelmi cselekményeket, fogalmakat, folyamatokat, politikai szervezeteket, vagy tagadja, megkérdőjelezi, kisebbíti vagy ilyen szándékkal humor tárgyává teszi tragikus mivoltukat: 973-as quedlinburgi béke, Orseolo Péter hűségesküje a német birodalomnak, Hunyadi László kivégzése, a Szentkorona Habsburg család általi elrablása és külföldre hurcolása, a Budai Nagy Antal-féle és a Dózsa-féle parasztfelkelés leverései, a mohácsi vész, Magyarország három részre szakadása 1541-ben, török hódítások Magyarországon, a "rácjárások" és a Délvidék elnéptelenedése, a Habsburg-kormányzat sorozatos alkotmánysértései és Magyarország birodalmi beolvasztására irányuló törekvései, az eperjesi vésztörvényszék működése, az erőszakos magyarországi ellenreformáció, a 40 prédikátor gályarabságra ítélése, a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőinek kivégzése, a Rákóczi-szabadságharc leverése, Erdélybe a bécsi udvar által a Kárpátokon kívüli románok betelepítése és az erdélyi magyarság demográfiai kisebbségbe szorulása, a mádéfalvi veszedelem, a német nyelv II. József általi hivatalos bevezetése Magyarországon, dáko-román kontinuitás elmélete, Nagy-Morva birodalom eszméje, a Horea-Closka féle román parasztlázadás, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály bebörtönzése, a bécsi udvar 1848 őszétől kibontakozó fegyveres ellenforradalma, az oltützi alkotmány, a felvidéki szlovák, a délvidéki szerb és erdélyi román ellenforradalmi mozgalmak, illetve az ezek által elkövetett magyarellenes tömeggyilkosságok, az 1849-es orosz cári intervenció, az 1848-49-es szabadságharc leverése, a tizenhárom aradi vértanú, Batthyány Lajos és Csányi László, és valamennyi a Szabadságharcban való részvételéért vértanúságot szenvedő kivégzése, 1849-től a bécsi udvar magyarországi megtorlóintézkedései és beolvasztási törekvései, magyarországi nemzetiségi szeparatista-mozgalmak 1867 és 1919 között, Antiszemita Párt, az Antant-szövetségeseknek Magyarország feldarabolására irányuló erőfeszítései az I. világháború idején, Románia támadása az Oszrtrák-Magyar monarchia ellen 1916-ban, az 1910 utáni Károlyi Mihály vezette függetlenségi Párt, Polgári Radikális Párt, Jászi Oszkár kantonterve, az őszirózsás forradalom és Magyarország fegyveres erőinek a Károlyi Mihály vezette kormányzat általi szétzüllesztése, az 1918-19-ben Magyarország ellen irányuló cseh, délszláv és román katonai invázió, Kommunisták Magyarországi Pártja, a Tanácsköztársaság által elkövetett tömeggyilkosságok, 1918-19 folyamán a román és a szerb hadsereg által Erdélyben és az Alföldön elkövetett tömeggyilkosságok, Magyarország feldarabolása az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi békeszerződésben, az 1921-as Nyugat-Magyarország megszerzésére irányuló osztrák katonai invázió, Nyilaskeresztes Párt, az Imrédi Béla által vezetett Magyar Élet Pártja, a zsidóság jogfosztása 1938 és 44 között és 1944 nyarán haláltáborokban való elpusztítása, Magyarország német megszállása 1944-ben, Románia átállása 1944 augusztus 23-án, a Maniu-gárdisták által elkövetett székelyföldi magyarellenes tömeggyilkosságok 1944 őszén, a délvidéki magyarság ellen a titoista jugoszláv partizánok által elkövetett tömeggyilkosságok 1944-45-ben, a Horthy-féle kiugrási kísérlet meghiúsítása, a nyilasok által a fővárosi zsidóság ellen elkövetett tömeggyilkosságok 1944-45 telén, szovjet hadsereg által a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett etnikai tisztogatások 1944-45 telén, magyarországi nők megerőszakolása és civilek kényszermunkára hurcolása a szovjet hadsereg által 1944-45-ben, , a Benes-dekrétumok,, csehszlovák-magyar lakosságcsere, reszlovakizáció, Magyar Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, koncepciós perek az ÁVH tevékenysége, a recski munkatábor működtetése, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, az 1956 utáni karhatalmi és igazságszolgáltatási megtorlások, kivégzések, a múltban és a jelenben a határon túli magyarság ellen irányuló bármilyen verbális és tettleges agresszió, asszimilációja vagy elüldözése, határon túli magyar többségű városokba, településekbe történő más nemzetiségűek betelepítése vagy betelepülése, etnikai arányuknak a magyarság rovására történő megváltozása vagy megváltoztatására irányuló törekvések, Ceausescu-féle falurombolás, marosvásárhelyi 1990-es fekete március, Vatra Romanesca, a határon túli magyarság nyelvi és kulturális jogainak csorbítása, önrendelkezési törekvéseik gáncsolása, az anyaország részéről a határon túli magyarság megmaradását és gyarapodását elősegítő anyagi és szimbolikus intézkedések ellenzése, magyart magyar ellen való uszítása

8. ha valaki nagy nyilvánosság előtt meggyalázza vagy nevetség tárgyává teszi, vagy valamely önkényuralmi jelképpel együtt használja az alábbi nemzeti szimbólumokat: piros-fehér-zöld nemzeti lobogó, székely lobogó, Árpád-sávos lobogó, a Magyar Szentkorona és egyéb koronázási ékszerek, a magyar történelem dicsőséges történelmi aktusait rögzítő hivatalos dokumentumok, nagyformátumú magyar költők és zeneszerzők kéziratai, a koronás- és Kossuth-államcímernek mind a kiscímeres mind a nagycímeres változatai, Magyar Himnusz, Székely Himnusz, Boldog-Asszony Anyánk éneke, nemzeti ünnepeink

9. ha valaki nagy nyilvánosság előtt bármely magyar nemzetiségű személynek, vallási vagy rassz-csoportnak vagy annak tagjának, vagy a határon túli magyarságnak vagy annak valamely tagjának a magyar nemzethez tartozását tagadja vagy megkérdőjelezi, lezsidózza, lecigányozza, leszlovákozza, leukránozza, leszerbezi vagy lerománozza, vagy magyarsághoz tartozásának megkérdőjelezését valamilyen gesztussal érzékelteti (pl. nem magyar nyelven szól hozzájuk),

10. ha valaki nagy nyilvánosság előtt az alábbi önkényuralmi jelképek valamelyikét nem egyértelműen negatív, az adott önkényuralmi jelkép által megtestesített eszméket és bűntetteket elítélő kontextusban, nem történelmi színdarab vagy játékfilm valamely jelenetének hiteles megjelenítése céljából, nem történelemoktatás vagy a jelenkor politikai eseményeivel kapcsolatos és nem az adott önkényuralmi jelkép által megjelenített eszme méltatását célzó tájékoztatás vagy illusztráció céljából, nem műemlék épület, emlékmű, műszaki emlék vagy múzeumi kiállítási tárgy történelmileg hiteles megjelenítése, vagy történelmi hadijáték által megidézett kor felszerelésének hiteles megjelenítése céljából közszemlére teszi: Habsburg-címerállat (kétfejű sas), sárga-fekete lobogó, ötágú vörös-csillag, volt szovjet-címer (sarló-kalapács), horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, csetnyik-kereszt, a kilencvenes években Románia területén működő "Vatra-Romanesca" mozgalom logója (a jelenlegi Románia fehér térképsziluettjében román nemzeti színekkel ábrázolt "V" és "R" betű), a történelmi múltban vagy a jelenben a Magyarországgal szomszédos államok területén működő magyarellenes politikai pártok, szervezetek vagy mozgalmak szimbólumai.

Gazdag Ferenc MNRP elnök,
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Klutsik György

2021 03. 10.