Semmilyen kormányzati megemlékezés nem történt Észak-Erdély 80 évvel ezelőtti felszabadulásának megemlékezéséről! A Magyar Nemzeti Rendpárt és a Kárpátmedencei Székely Magyar Nemzetőrség közös nyilatkozata


Miközben a trianoni tragédia 100 éves évfordulóját "nemzeti összetartozás" címén ünnepelteti velünk a kormányzat, felháborító módon semmiféle megemlékezés nem történt az ünneplésre valóban okot adó II. bécsi döntés 80 éves évfordulójáról való megemlékezésre. Ezért is teljesen egyet értünk a Mi Hazánk Mozgalomnak Augusztus 30. –nak a "Hazatérés napjává" nyilvánító kezdeményezésével, azzal a kiegészítéssel, hogy legyen március 15-éhez és Október 23-ához hasonlóan piros betűs állami ünnep és munkaszüneti nap! mi emellé még odatesszük, hogy legyen pirosbetűs ünnep március 21, Bem erdélyi győzelmének napja, Április 14. az 1849-es Kossuth-féle trónfosztás valamint a Délvidék 1941-es visszatérésének a napja, és november 2., az I. bécsi döntés napja is. emellett március 15-én az 1848-as pesti forradalom mellett emlékezzünk Kárpátalja 1939-es visszaszerzésére, Október 23-án pedig az 1956-os forradalom mellett a Habsburgokat végleg elüldöző 1921-es győztes budaörsi csatára is.
Ugyanakkor ahogy a Szabadságharc katonai politikai hibáiból tanulni kell (no egyáltalán nem azokból, amiket a hivatalos történetírás annak állít be), úgy Észak-Erdély akkori visszaszerzéséből is le kell vonni a megfelelő tanulságokat. Súlyos és végzetes hibát követett el a Teleki-kormány, hogy 1940 nyarán német nyomásra lemondott Románia megtámadásáról, és helyette elfogadta a német-olasz döntőbíráskodást. Románia akkori katonai ereje alig volt nagyobb a Mienknél, viszont a magyar támadással egyidőben Bulgária is támadott volna, valamit a Szovjetunió is tovább hódított volna, hogy elfoglalja a ploiesti kőolajmezőt. Egy közös szovjet-magyar-bolgár támadás esetén az 1918-ban összetákolt Nagy-Románia nem megkisebbedett, hanem egyszerűen eltűnt volna a térképről, három szomszédja felosztotta volna egymás közt. Mi pedig nemcsak Észak-, hanem Dél-Erdélyt is visszaszereztük volna, és meg tudtuk volna őrizni semlegességünket is, nem kellett volna a németek oldalán belépni a háborúba. Továbbá mivel a román kőolaj minden bizonnyal szovjet kézre került volna, a náci Németország az olcsó román kőolaj nélkül nem tudta volna megtámadni a Szovjetuniót, Hitler kénytelen lett volna Angliával tovább folytatni iszapbírkózását, és a második világháború sokkal kevesebb emberáldozattal járt volna. Tehát a Románia megtámadás nemcsak számunkra járt hosszútávon káros következményekkel, de világtörténelmi jelentőségű baklövésnek tekinthető. Ezért kinyilvánítjuk, hogy Nagy-Magyarország visszaszerzését a jövőben nem nagyhatalmakra kívánjuk bízni, hanem önerőből kívánjuk végrehajtani.

Klutsik György s. k.
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
parancsnoka

Gazdag Ferenc s. k.
A Magyar Nemzeti Rendpárt
elnöke

Budapest
2020 10. 06.