Leváltott fideszes kórházigazgatók, hazaküldött kórházi ápolásra szoruló csecsemők és betegek, a balliberális hazaárulóknak ennél jobb gyúanyag nem is kellhet: csonkahoni betegek élete és egészsége kockáztatásával akarja megoldani az EMMI a leendő erdélyi magyar koronafertőzöttek csonkahoni ellátását!


Egy ismerősöm azt mondta, amikor politizált, hogy itt Magyarországon mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusokat és holdudvarukba tartozó értelmiséget egyaránt fel kéne akasztani, és akkor minden probléma meg lenne oldva. Kandeláber elég van a Duna-parton, mondta, a pesti rakpart kandelábereire a kormánypártiakat kéne felhúzni, mert az a pestieknek tetszene jobban, a budai rakpartéra meg az ellenzékieket, mert az meg a budaiakból váltana ki nagyobb tetszést.
Mi sem álljon távolabb tőlünk, hogy a balliberális söpredék média anarchista hisztizésével egy követ fújjunk. Azonban ami az utóbbi hetekben az egészségügyben a koronavírus kezelésére való felkészülés címén történik, az nemcsak a lakájmédia károgását váltotta ki, de az orvosszakma Fidesz-ellenesnek nem éppen nevezhető részénél is kiverte a biztosítékot, a tiltakozók között olyan Mivel a kormányzatban és a Fideszen belül is megvannak az informátoraink, kénytelenek voltunk utánajárni, mi is zajlik valójában a kulisszák mögött, és az bizony maga az inkompetencia és a gyávaság krimije. Mivel egy rendkívülien fontos és bizonyos értelemben sötét ügyről van szó, először szokásunktól eltérően a 24.hu több cikkéből hoztunk létre egy összeállítást, leszögezve, hogyaz említett portál szellemiségétől teljes mértékben elhatárolódunk. Majd összeállításunk végén feltárjuk a kormányzati inkompetencia valós és kedélyborzoló okait, mondhatnánk, a kormányzati kamarillapolitika prominensein kívül – egyelőre – csak mi értjük, hogy valójában mi miért is történik.
Kásler Miklós miniszter megszüntette Cserháti Péter főigazgatói megbízását az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Fidesz közeli, és szakmájában is megbecsült főorvos eltávolítása a balliberális média anarchista károgásán túl mind a szakma, mind a betegek tiltakozását is. Cserháti Péter 2010 óta fontos posztokat töltött be az Orbán-kormány jóvoltából: 2010-től egészségügyi helyettes államtitkár volt, majd 2013-ban miniszteri biztossá nevezték ki, ebben a minőségében felelt a rehabilitációs szakellátás fejlesztéséért is, majd 2016-ban a fővárosi ellátás átszervezésével bízták meg, ami 2019 májusáig tartozott hozzá. A tárca tájékoztatása alapján a felmentés oka, hogy az intézet nem teljesítette a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus-járvánnyal kapcsolatos utasításait, amelyeket az operatív törzs is jóváhagyott. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek április 15-ére biztosítania kellett volna a koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, de április 10-én még egyetlen sem volt erre a célra az intézetben, és április 16-ára sem ígérte az előírt mennyiség tizedét sem a főigazgató, aki a közlemény szerint nem gondoskodott az intézetben ellátott rehabilitációs betegek áthelyezéséről. (Az nem derül ki, hogy hová kellett volna áthelyezni őket a tárca szerint.)

A megfelelő felkészülést nem végezte el a főigazgató, komolyan veszélyeztetve ezzel a járvány elleni sikeres védekezést és betegellátást – írta a minisztérium. Emlékeztettek: az operatív törzs minden hétre előre meghatározta az egészségügyi intézmények, kórházak feladatait, így azt is, hogy hány betegágyat, hány intenzív ágyat kell biztosítani egy adott intézményben a koronavírussal fertőzött betegek izolálására, ellátására, lélegeztetésére.
Aki a komplex intézkedési terv ütemezett utasításait nem hajtja végre, az a betegek biztonságát, az életükért való küzdelem eredményességét veszélyezteti. Az OORI főigazgatójának ilyenfajta eljárása ezért mind szakmailag, mind emberileg elfogadhatatlan– zárta közleményét az Emmi. A 24.hu megírta, hogy a koronavírus-járvány miatt folyamatos ápolásra szoruló betegeket is hazaküldenek a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról, miután a kormány elrendelte, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát alkalmassá kell tenni koronavírusos betegek fogadására: Az Index pedig még márciusban arról számolt be, hogy napokon belül el kell hagyniuk a betegeknek az amputáltak részlegét az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, ahol többségében olyan emberek kapnak segítséget, akik a közelmúltban elveszítették az egyik lábukat: kezelik a sebüket, pszichológiai segítséget kapnak, gyógytornáztatják őket, megtanulják használni a segédeszközöket a kerekesszéktől a művégtagig. A betegeket arról tájékoztatták, hogy akinek nincs családi segítsége, a helyi önkormányzathoz fordulhat. A budakeszi rehabilitációs intézet honlapján a főigazgató akkor arról írt, hogy a leállás szélesebb kört érinthet majd. Kásler Miklós szombaton egy nem teljesített adatszolgáltatás miatt a székesfehérvári kórház főigazgatóját is menesztette. A koronavírusos betegek elenyésző része kerül kórházba, ezért sem értik a 24.hu által megkérdezett orvosok, miért kellett rohamtempóban országosan 36 ezer ágyat a járványhelyzet miatt felszabadítaniuk az intézményeknek. Az intézkedésekből kitűnik, hogy a kormány 100 ezres koronavírusos betegtömegre készül, azt viszont mintha kihagyná a számításból, hogy más betegek is vannak. Ráadásul a koronavírus a legnagyobb megterhelést nem az általános kórházi ellátási kapacitásokra méri.
Nézzünk körül a világban! Akik a híradókat nézik, láthatják, mi zajlik. Fel kell készülnünk arra, hogy mindenki jusson ellátáshoz, akinek arra szüksége van – Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján ezzel indokolta, hogy a kórházaknak nyolc nap alatt ágykapacitásuk 60 százalékát fel kellett szabadítaniuk a járvány elleni védekezéshez. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy április 15-étől mintegy 36 ezer kórházi ágyon csak a koronavírussal megfertőzött betegeket láthatják el. A kormány az ügyben nem tűr halasztást vagy ellenvéleményt, Kásler Miklós miniszter a hétvégén azonnali hatállyal felmentette Cserháti Péter főigazgatót, arra hivatkozva, hogy nem ürített ki kétszáz ágyat az amputált betegekkel, agy- és gerincvelősérültekkel foglalkozó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben.
Bár a koronavírus-fertőzöttek száma még mindig nem éri el az 1600-at, és közülük messze nem mindenki igényel kórházi ellátást, a miniszteri rendeletben megszabott kapacitásátrendezés mértéke és a 7500-8000 lélekeztetőgép szükségességét hangsúlyozó miniszterelnöki mondat is azt sugallja, hogy a kormány a járvány terjedésével 100 ezres nagyságrendű beteggel számol. A 24.hu által megkérdezett orvosok, intézményvezetők és szakértő szerint azonban az ilyen ütemű átalakítás egyelőre túlreagálás, és bár fontos a felkészülés, a jelenlegi magyarországi járványhelyzet megfontoltabb és fokozatosabb átalakítást kívánna, nem beszélve a koronavírussal nem fertőzött betegek ellátási problémáinak megoldásáról. Mindezt egy forrásunk így tömörítette egy mondatba: a kórházak kiürülnek, a betegek otthon maradnak.

Ágymatek

Magyarországon 160 ezerre tehető azon ágyak száma, amiken beteget ápolnak. Ennek nagy része, nagyjából 100 ezer ágy, a szociális ellátásban, például idősotthonokban van, a maradék 60 ezer a kórházi ellátásban. Az utóbbiak vethetők be a járvány elleni védekezésben. A 60 ezer kórházi ágy is két részre osztható: van nagyjából 40 ezer aktív, vagyis olyan, ahol néhány napja műtött, haza nem küldhető betegek ellátása történik. Az ilyen betegek ellátásának a célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, stabilizálása, a szövődmények kialakulásának megakadályozása. A krónikus ágyakon az ellátás időtartama, illetve befejezése általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időt vesz igénybe. Jelentős különbség az is, hogy a krónikus osztályok kisebb orvosi és szakdolgozói létszámot, valamint kevesebb felszerelést igényelnek.
A magyarországi kórházak felépítése korántsem egységes. Vannak intézmények, ahol az ágyak több mint fele krónikus, ők most gyakorlatilag feláldozzák a krónikus ellátásukat, és valamennyit az aktívból is csonkolnak, de vannak olyan kórházak is, ahol annyira nincs krónikus ellátás, hogy csak az aktív ellátásból tudnak feláldozni ágyakat. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő számítása szerint ha minden krónikus ágyat kiürítenének, akkor is legfeljebb 14-15 ezer, nem koronavírusos beteg ellátására szolgáló aktív ágy állna rendelkezésre az országban, ami finoman fogalmazva "nem tűnik soknak". Szerinte a 36 ezer magyar fekvőbeteg ágy egyidejű vírusvédelmi készenlétbe helyezése túlzott mértékű tartalékképzés, ráadásul ezeknek az ágyaknak nemcsak üresnek, de a vírus megjelenése esetében "működőképesnek is kell lenniük", vagyis biztosítani kell melléjük a felszerelést és a személyzetet.

Minden alárendelve a koronavírusnak

A lapunk által megkérdezett orvosok és kórházi vezetők egyöntetű véleménye szerint az intézkedés értelmetlen, indokolatlan és teljesíthetetlen elvárásokat kényszerít a kórházakra, és bár üdvözlendő, hogy legyen egy központi terv a járvány eszkalálódására, a diktátumnak is felfogható intézkedés olyan súlyos következményekkel járhat, ami veszélyezteti a járványüzemmód miatt az ellátásból kiesett betegek életét. Az ismert fertőzöttek és kórházi kezelést igénylők száma jelenleg nem indokolja, hogy minden kórház az ágykapacitásának legalább 60 százalékát felszabadítsa és átalakítsa koronavírusos betegek ellátására – mondta a balliberális hírportálnak egy korábbi kórházvezető, hozzátéve, senki sem vitatja, hogy akár ilyen mértékű kapacitásra is szükség lehet nagyon rossz forgatókönyv esetén, ezért meg kell tenni a szervezési előkészületeket ehhez is, ugyanakkor a kapacitásokat fokozatosan, a növekvő igények szerint kellene szabaddá tenni.
A rohamtempó helyett a fokozatosság elvét hangsúlyozták az orvosok közül többen is, előrevetítve, hogy a most felszabadított ágyak túlnyomó többsége a járvány terjedésének jelenlegi üteme alapján egy ideig szinte biztosan üresen fog állni, a hozzájuk tartozó személyzet nagy része pedig ahelyett, hogy a tényleges gyógyításban venne részt, a koronavírusos betegek ellátását várja készenlétben.
Jelenleg ugyanis a Budapesten kívüli kórházak többségében a fertőzött betegek ellátására elkülönített osztályokon alig van beteg. Egy megyei kórház vezető orvosa lapunknak azt mondta, náluk a kórházban megfigyeltek száma a 20-30-at egyetlen pillanatban sem lépte át, e páciensek mindegyikét külön kórteremben helyezték el. A szóban forgó intézmény intenzív osztályán nagypéntekig összesen három koronavírusos beteget lélegeztettek, számuk a négynapos ünnepen eggyel nőtt. Közülük az egyiket extubálták és osztályra helyezték, vagyis lekerült a lélekeztetőgépről.
A kórházak fő dilemmája jelenleg nem a koronavírusos betegek ellátása, hanem a nem fertőzötteké, akiknek ellátása a járványügyi intézkedések bevezetése óta (azaz közel egy hónapja) nem tűnik megoldottnak, és a helyzet csak romlani fog.
Számos akut és krónikus beteget nem vehetnek fel az intézmények, köztük onkológiai, anyagcsere vagy éppen szív- és érrendszeri kórképek miatt gondozott pácienseket, akik emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Még felbecsülni sem tudjuk, hogy ez mennyivel növeli az elkerülhető halálesetek számát a következő időszakban
– mondta lapunknak egy korábbi intézményvezető, aki szerint az átalakítások miatt nem kórházigazgatókat kellene lecserélni, hanem Kásler minisztert. A döntéshozók az átalakítás képletébe jól láthatóan nem vették bele a "hétköznapok" nem tervezhető, de mindenképpen ellátásra szoruló betegeit, akik a koronavírustól függetlenül, de balszerencsés módon akár azzal egy időben tömegével érkezhetnek meg a kórházakba. Egy orvos egysenesen azt valószínűsíti, hogy a járó- és fekvőbetegellátás jelentős csökkenésével a mostani átszervezésnek az áldozatszáma többszöröse lehet a járványénak.

A szűrés fontosabb lenne

Abban is egyetértettek a 24.hu-nak nyilatkozók, hogy jelen helyzetben nem a fűnyíróelvszerűen véghezvitt országos ágyszámcsökkentésre kellene összpontosítani. A legfontosabb az lenne, hogy kiterjesszék a tesztelést a lakosság lehető legszélesebb körére, de leginkább az egészségügyi és szociális területen dolgozókra. Egyikük szerint a betegek és az egészségügyi dolgozók szempontjából óriási kockázatot jelent, hogy a fertőzött betegeket nem néhány kijelölt intézményben koncentrálják, és nem ezek telítődése esetén vonnak be tervezett ütem szerint újabb kórházakat, hanem egyszerre minden intézmény ellát koronavírusos betegeket. Így sokkal nagyobb a kockázata, hogy nagy számú egészségügyi dolgozó azonos időszakban kapja el a fertőzést, és lesz beteg vagy kerül karanténba, egyszersmind esik ki a munkából.

A folyamatos ápolásra szoruló betegeket is hazaküldik a járvány miatt

A Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken kaptak telefont a betegek hozzátartozói, hogy keddig haza kell vinniük javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni – mondta feldúltan M., akinek az édesanyja hónapok óta fekszik a Jahn Ferenc Kórház csepeli telephelyén levő krónikus belgyógyászati osztályon. M.-et nagypénteken hívta az osztályt vezető főorvos, és nekiszegezte a kérdést, hogy mikor tudnak menni a hozzátartozók a járásképtelen, daganatos betegért, hogy keddig hazavigyék. Ugyanis a krónikus belgyógyászati osztályt is kiürítik a járványhelyzet miatt. A Népszava írta meg, hogy a fekvőbetegeket fogadó összes hazai gyógyító intézményben a közfinanszírozott ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni az új koronavírussal fertőzöttek ellátására, és ezt az intézkedést húsvét alatt kell végrehajtaniuk a kórházaknak.

Oldják meg

M. nem érti, hogy hogyan fordulhat elő, hogy úgy alakítanak ki egy járványosztályt, hogy felszámolnak egy olyat, ahol palliatív ellátást igénylő daganatos betegek fekszenek, illetve hospice jellegű ellátás zajlik. A 76 ágyas osztályon lényegében minden beteg folyamatos ellátást és ápolást igényel: sokan felülni sem tudnak, és például infúziót kapnak, amit nem tudnak otthoni körülmények között megoldani a hozzátartozók. Ráadásul az osztályon több demens beteg is fekszik, az ő ellátásuk szintén szaktudást igényel. A döntés értelmében mind a 76 betegnek haza kellene mennie.
Azért az nem így megy, hogy ünnepnapon felhívnak bennünket, hogy oldjuk meg – mondta M., hozzátéve, hogy az osztályvezető orvos viszont azt közölte, hogy "ez nem vitatéma". Olyannyira, hogy a tájékoztatás szerint ha nem mennek a betegért, akkor a mentők kedden elszállítják arra a címre, amit a betegfelvételkor megadtak. "A probléma az, hogy édesanyám lakásának a címén senkit nem fognak találni, mert mi nem ott élünk" – magyarázta M., aki szerint az maradt az "utolsó fegyver" a kezükben, hogy nem árulták el a saját címüket. Biztos van arra valamilyen protokoll, hogy mit csinálnak a mentők, ha ott állnak az üres lakás előtt. Nehéz elképzelni, hogy leteszik az utcán a beteg édesanyámat – vázolta a helyzetet M., aki szerint "minősíthetetlenül" zajlott az eljárás.

Fogalmuk sincs, mi lesz

Mivel a család úgy ítélte meg, hogy a kórház egyrészt hárítja a felelősséget azzal, hogy utasításba kapták az osztály kiürítését, másrészt lekezelő hangon beszéltek velük, ezért máshonnan kértek segítséget. Levelet írtak szombaton az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Integrált Jogvédő Szolgálatnak, mert szerintük betegjogi szempontból aggályos a helyzet: képtelenség, hogy a járványra hivatkozva ellátás nélkül maradjanak olyan betegek, akiknek az élete múlhat ezen. A szolgálattól azonban csak egy sablonválaszt kaptak, miszerint panaszaikkal fordulhatnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Igazgatási Főosztályához. M írt a Jahn Ferenc Kórház betegjogi képviselőjének is, de onnan még egyenlőre választ nem kapott.
"Nem hiszem, hogy nincs egy jogszabály, hogy az arra rászorulóknak biztosítsák az ellátást" – mondta M. kétségbeesetten, ugyanis két nap múlva az édesanyjának el kell hagyni a kórházat, nekik viszont fogalmuk sincs, hogyan oldhatnák meg az ellátását. A hírportál kereste telefonon a krónikus osztályt, de a telefont sokáig nem vették fel, majd a kórház főigazgatóját is, de a titkárságon is csak kicsengett a telefon. Az osztály kiürítéséről szóló kérdéseinket elküldték a Jahn Ferenc Kórháznak és az operatív törzsnek is. Végül Ralovich Zsolt, a kórház főigazgatója a következőt közölte: "Tájékoztatjuk, hogy csak olyan betegeket engedünk haza a Jahn Ferenc Kórházból, akiknek az ápolása otthon is megoldható. Ezeket a betegeket a megfelelő receptek kiadásával, valamint az elbocsátást követő első munkanapig elegendő gyógyszerekkel ellátva bocsátjuk el". "Megpróbáljuk a lehetetlent" – az idegrendszeri károsodással született csecsemők ellátása is bajba kerül
Szomorúan, tehetetlenül és megdöbbenve vettem tudomásul, hogy az Emmi utasításának megfelelően az ország egyetlen fejlődésneurológiai osztálya (III. progresszivitás szintű, országos ellátási kötelezettséggel) a holnapi naptól nem fogadhat fekvőbeteget. A kórház biztosított egy csökkentett kapacitású járóbeteg ellátási lehetőséget, ahol az osztály dolgozói megpróbálják a lehetetlent – írta a Facebook-oldalán, több orvosi csoportban is megosztott, a magyar egészségügyben szokatlanul kemény hangú bejegyzésében Dr. Berényi Marianne, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa. Hozzátette: a minisztériumi utasítás mindazon újszülöttek, koraszülöttek, csecsemők egészséges élethez való jogát veszélyezteti, akiknél a komplex kivizsgálás és az így felállított diagnózison alapuló korai, intenzív kezelés elmarad. Úgy tudjuk a főorvos kétségbeesett reakciója és nyomásgyakorlása végül napközben eredményre vezetett: bár az osztálynak másik épületbe kellett költöznie, ami önmagában komoly feladat, de a 18-ból 6-7 ágy megmaradhat a fekvőbeteg kisbabák számára. A fejlődésneurológiai osztály a veleszületett agyi károsodások kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik az egész országra kiterjedően. Benn fekvő és a járóbeteg rendelésre érkező betegei is csecsemők, akiket rendszerint az édesanyjuk kísér, ők akár egész napjukat az osztályon tölthetik.

A fertőzöttek tíz százaléka kerül kórházba

Egy másik orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy ha 150 ezer fertőzött beteg lenne, akkor is aránytalan a 36 ezer ágy, lévén a koronavírussal fertőzött pácienseknek csak körülbelül 10 százaléka szorul kórházi ellátásra. Jó az, ha előregondolkodunk, de a fokozatosság és az átgondoltság is fontos lenne, tette hozzá. Az országos és a budapesti felkészülés, illetve a területi ellátási feladatmegosztás különválasztására többen is felhívták a figyelmet. Vidéken a sokszakmás megyei és a néhány szakmás kisebb kórházak között az elmúlt évtizedekben világos együttműködés alakult ki. Bár a kisebb kórházaknak is ágyszámuk 60 százalékának feláldozásával kell készültségben állniuk, a védekezés központjai valójában a megyei intézmények lesznek.
Budapest helyzete – ahol jelenleg a legnagyobb számú a megbetegedés, a regisztrált esetek fele fővárosi – azonban teljesen más. A budapesti kórházak, intézetek szakmai szerkezete és ellátási feladata igen eltérő, a kórházak közötti együttműködési rendszer rendkívül bonyolult, az ellátási területek, feladatok egymást átfedőek. Ebből adódóan bármely budapesti kórház feladatainak jelentős megváltozása – márpedig a 60 százalékos ágyszámtartalékolás önmagában is annak számít – a kórházak közötti, eddig is ingatag lábakon álló feladatmegosztást és együttműködést alapvetően alakítja át, korlátozza, nem beszélve arról, hogy ha bármely budapesti kórház megmaradt kapacitásainak hozzáférhetőségét a növekvő koronavírusos esetszámok akár egy-két nap alatt tovább rontanák – magyarázza egy egészségügyi szakértő.

3 ezer lélekeztetett beteg a határ

Ezen a ponton arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-fertőzés a legnagyobb megterhelést nem az általános kórházi ellátási kapacitásokra, hanem azokon belül az intenzív ellátási rendszerre és az intenzív terápiás hátteret igénylő lélegeztetési ágyakra méri. Az országosan elrendelt általános 60 százalékos készenlét teljesen más helyzetbe hozza az egyes kórházakat, hiszen az intenzív ágyak területi elosztása, illetve az egyes kórházakon belüli aránya igen eltérő. Sok olyan kórház van, ahol 5-6, máshol viszont 50-60 intenzív terápiára felkészített ágy van. Az utóbbi intézményekben bizonyosan könnyebben veszik a járványüzemmódra való átállás akadályait. Ahol azonban kevés az intenzív ágy, ott hiába szabadítanak fel nagy mennyiségű más profilú ágyat az aktív és/vagy krónikus ellátásból, nem lesz képzett személyzet, csak úgy, ha kényszerképzésekkel rávezénylik őket a bonyolult feladatnak számító lélekeztetés elvégzésére. A szakértő úgy véli, hogy a 1100 intenzív ággyal rendelkező kórházrendszerben 2500-3000 koronavírusos beteg egyidejű lélekeztetése az a határ, ami esetleg néhány napig elképzelhető.
E fölött a magyar egészségügy jelenlegi állapotában már nemigen tudja biztosítani a gépek működéséhez szükséges bonyolult háttérfeltételeket, kiegészítő eszközöket, infrastruktúrát és a valóban képzett, a feladat ellátására alkalmas személyzetet.

Erdélyi magyar vagy svéd fertőzöttek fogadására akar felkészülni az EMMI?

Nos, miután a szakma egyöntetű véleménye alapján láthatóan kórházi ellátásra szoruló betegek tömegeit teszi kockára az értelmetlen méretű átszervezés, és szakmájukban megbecsült Fidesz-közeli kórházigazgatókat menesztenek, kiváltva a szakma és még olyan komoly ős-fideszes megmondóemberek tiltakozását is, mint Balogh Zoltán, vagy a mélymagyar konjunktúralovag Bayer Zsolt, úgy gondoltuk, komolyabban kell vennünk az ügyet, mintsem hogy elintézzük annyival, hogy betudjuk azt a söpredék balliberális média anarchista károgásának. Vettük hát kapcsolatrendszerünket, és fideszes informátoraink révén utánajártunk a valóságnak. Nos, a túlméretezett kórházkiürítés hátterében az áll, hogy a kormányzat felmérte, hogy Erdélyben a román államhatalmi gépezet a magyartöbbségű területeken, főként Székelyföldön, nemhogy nem fékezni fogja, hanem alattomban még elő is segíti a vírus terjedését népirtási célzattal. A megszálló román egészségügyi hatóságok most ürítették ki teljesen Csíkszereda infektológiai kórházát, hogy Romániából, annak is legfertőzöttebb megyéjéből, Szucsavából hozzanak be koronavírusos betegeket, a karantént előre borítékolhatóan lazán fogják venni a megszálló román szervek. Emellett az is a tudomásunkra jutott, hogy a sátánista román ortodox egyház szervezetei, többek között az Úz-völgyi szerepléséből ismert "Ortodox testvériség" koronavírus fertőzötteket küld Székelyföldre és Erdély többi magyartöbbségű településére is fertőzni. Ez előttünk sem titok, most megjelent, az erdélyi magyartöbbségű települések önkormányzati vezetőihez intézett nyílt levelünk apropóját is ez adja, amibe leírtuk azt is, mit kéne erre nekünk, magyaroknak lépni. Ám minderre a jó fideszes kormányzatunk válasza pedig a következő: fel kell készülni egy erdélyi koronavírus-menekülthullámra, és ezért annyi kórházi ágyat kell felszabadítani, hogy az ne csak a csonkahoni, hanem a tömeges erdélyi magyar fertőzöttek ellátására is alkalmas legyen. Ha pedig valamilyen csoda folytán mégsem lenne tömeges erdélyi magyar fertőzöttség, akkor az a kormányzati elképzelés, hogy a magyar kormány kezdeményezné a visegrádi négyeknél, hogy a V4-ek közösen felajálják Svédországnak, mivel ott a kormányzat hanyagsága folytán tömeges megbetegedés várható, illetve a svéd kormány nem akarja kezelni az idős fertőzötteket, hogy a svéd egészségügyből kieső fertőzötteket arányosan elosztva a V4-ekhez hozzák kezelni, és akkor erre lesz jó a nagyra méretezett ágykapacitás.
Nos, ez utóbbi elképzelést nem is kívánjuk kommentálni. Az elsőhöz pedig a következőt fűzzük: ha valaki ismer minket székely-magyar nemzetőröket, az tudja, hogy mint az Irredenta eszme ápolói, nagyobb védelmezői elszakított Nemzetrészeinknek aligha akad a Kárpátmedencében. Éljenek az erdélyi magyarok, de ne azon az áron, hogy máshol magyar csecsemők és betegek haljanak bele az egészségügyi ellátás hiányába, mert ez ellentmond a "Minden magyar felelős minden magyarért" elvének! Így erre az elképzelésre a válaszunk a következő:
1. Az erdélyi magyaroknak az egészségét elsősorban helyben kell megvédeni. De ezt csak úgy lehetett volna, hogy az elmúlt tíz évben a kormányzat Erdélyben odabaszott volna az asztalra, az Úz-völgyi incidensnél ugyanúgy, mint a Beke-Szőcs ügynél, a MOGYE-ügyénél, a marosvásárhelyi Rákóczi Gimnázium ügyénél, de az olyan "apró-cseprő" ügyeknél is, mint a székely- és magyarzászló- vagy községháza-felirat vagy Wass Albert est-perek. Mert ha akkor odabasztak volna a románoknak, nemcsak posványosi Orbán-koncertekkel bolondították volna a vénasszonyokat, meg szavazatokat gyűjtögettek volna, akkor most a románok ezt a genocídiumot nem mernék megengedni maguknak. Tudja kedves Orbán-kormányzat, az nagyon szép, és jó, hogy az erdélyi magyarok úgy érzik, hogy a magyar kormány mögöttük áll. Csakhogy ez semmit nem ér, ha emellett Bukarest nem érzi ugyancsak, hogy az uralmuk alá került Magyar Nemzetrész mögött maguk ott állnak. Mertha ezt Bukarest nem érzi, akkor lényegében bármit ugyanúgy megtehet a magyarokkal, mint Kurcsányék decemberötödikés idejében. Persze, mert fontosabb volt maguknak az Új-Hamburg projektbe való bekapcsolódás! Ha már ezt tíz év alatt elmulasztották, akkor az egyetlen megoldás lenne, hogy most az utolsó utáni pillanatban a fertőzésveszély okán polgári engedetlenségre, és úttorlaszok és település-karanténok felállítására, lényegében az élet védelmében ellenállásra buzdítják az erdélyi magyartöbbségű települések vezetőit, és ebben minden anyagi- és eszközbeli segítséget megadnának nekik, hogy elkerüljék az idegenekkel az érintkezéseket és a fertőzésveszélyt. Ha ehhez pedig ennek ellenére nincs megfelelőszámú orvos-szakember, akkor meg lehet keresni a nyugati fizetésüknél magasabb ajánlattal az innen elvándorol orvosokat, hogy menjenek át Erélybe segíteni a településeket önkaranténba zárni, orvosi és egyéb ellátásukat helybe megszervezni. A segélyszállítmányok mellett abban kellene segíteni az erdélyi magyar polgármestereket, hogy a román államhatalommal szemben vegyék saját kezükbe a járvány elleni védekezést. Ha mi székely-magyar nemzetőrök, akik koldusságban a cipőnk mellett járunk, két székely faluba meg tudtuk akadályozni, hogy a megszálló román hatóságok idegenből hozott román fertőzöttek számára karanténtábort hozzanak létre, akkor önöknek, akiknek pénz-paripa-fegyver rendelkezésére áll, pláne sikerülne. És ha a magyar települések önkaranténba zárásából a román államhatalommal háború lesz, akkor legyen csak háború, mert életveszély van, a megszálló román hatóságokban nem bízunk, ez az egyetlen esélyünk a túlélésre. Államférfiasan kéne viselkedni Erdélyben, nem pedig a románok által szándékosan gerjesztett szart a kórházi ellátásra szoruló csonkahoni betegek szájába lapátolni, mert maguk most lényegében ezt csinálják!
2. Ha a Csonka-országban túl sok lesz az olyan, akinek a hozzátartozója, és túl sok az olyan anyuka, akinek a kisbabája a kórházi ellátás hiánya miatt meghal, és azt látja, hogy mindezt az erdélyi fertőzöttek csonkahoni ellátása miatt történt, akkor nekik többé senkinek sem kell elmagyarázni, hogy miért szavazzon a gyurcsányista-dékápós vezetésű söpredékellenzékre. Akkor bizony nagyot nőhet a gyurcsányista ellenzék szavazótábora. És a következő országgyűlési választáson megint lehet majd a magyart uszítani a magyar ellen. Maguknak volt 12 évük, hogy kétharmados felhatalmazás mellett megmutassák, mit tudnak, de a kétharmad fényében ez édeskevés. Ha 2022-ben Gyurcsányék nyernek, akkor viszont mi székely-magyar nemzetőrök, Gyurcsánynak már nem fogjuk hagyni, hogy megmutassa azt, amit már egyszer megmutatott. Akkor mi jövünk, és mi mutatjuk meg mit tudunk: megvalósítjuk a kandeláberprogramot. A színesfémkészletünk drága, azt a románokra tartalékoljuk, a teljes hazaáruló maffiózó politikai-gazdasági-értelmiségi elitünk jobb- és baloldalastul érje be az alumíniumoszloppal!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség

2020 04.17.