Székely Magyar Nemzetőrség

"Kellemetlen meglepetés ért mindannyiunkat tegnap, amikor kézhez kaptuk azt az ügyészségi választ, melyben az úzvölgyi magyarellenes cselekmények kapcsán született feljelentésekre érkezett reakció. Bár a sajtót tavaly bejárták azok a felvételek, melyeken egyértelműen látszanak az erőszakos események, a román ügyészség mégis lezárta a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva" – tájékoztatott tegnap Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egy marosvásárhelyi sajtóértekezleten. A Néppárt tegnapi közleménye emlékeztet: a feljelentések keltezésekor még nem létezett az Erdélyi Magyar Szövetség, de az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt szinte egy időben fordult a hatósághoz sírgyalázás, garázdaság, rongálás, testi sértés, valamint gyűlöletkeltés miatt.
A Néppárt elnöke az eseményen elmondta: a hatóság szerint összesen öt feljelentés érkezett a Bákó megyei ügyészséghez, ám ezek között nem szerepel sem a csíkszentmártoni önkormányzat, sem pedig Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök feljelentése. "Jó lenne, ha egyeztetni tudnánk Borboly elnök úrral arról, hogy ő milyen feljelentéseket tett, hasznos lenne egyeztetni a stratégiáinkat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy nem mondott volna igazat akkor, amikor azt állította, tucatnál is több panaszt és feljelentést tett" – mondta Csomortányi.
A Néppárt elnökének beszámolójából kiderül: bár a hatóságok válaszukban etnikai alapú ügyként kezelik az úzvölgyi eseményeket (végig román és magyar táborokról beszélve), mégis egyetlen magyar tanút sem hallgattak meg. A testi sértés és garázdaság vádját azzal utasították el, hogy senki nem tett ilyen tárgyú feljelentést, valamint nem tudtak beazonosítani áldozatokat, miközben számtalan videofelvétel tanúskodik az erőszakos cselekmények sorozatáról.
"Külön elgondolkodtató, hogy az ügyészség közlése szerint a csíkszentmártoni önkormányzat nem kívánt feljelentést tenni rongálás miatt, de a legbotrányosabb mégis az, hogy az ügyészség kimondja: gyűlöletkeltés és uszítás tényállása nem állapítható meg az úzvölgyi eset kapcsán, a magyarság – vagy bármely más nemzeti közösség – elleni esetleges uszítás pedig egyébként sem tekinthető bűncselekménynek, legfeljebb csak szabálysértésnek. Ez a hozzáállás a román hatóságok részéről példa nélküli, épp ezért megfellebbezzük az ügyészségi határozatot, ha pedig ismét elutasítják keresetünket, nemzetközi színtéren szerzünk érvényt igazunknak" – jelentette ki Csomortányi István. Mezei János a sajtótájékoztatón elmondta: korábban feljelentést tett a Bákó megyei prefektus és a dormánfalvi polgármester érintettsége miatt is, a területi ügyészség azonban ezeket a feljelentéseket is elutasította.
Szükségállapot ide, járványmegelőzés oda, Constantin Todor megszálló román prefektus ráért megszámolni a magyar zászlókat nemzeti ünnepünkön, és legott meg is bírságolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert azért, mert kevesebb román lobogót látott kitűzve március 15-én, mint magyart. Todor – aki már Ludovic Orban kormányának megbízottja megyénkben – személyes hangú levelet tett közzé az intézmény honlapján, amelyben "mélységes csalódottságát" fejezi ki, hogy "egy helyi vezető" még ezekben a pillanatokban (amikor "a világ minden állami hatósága" "az emberi lény láthatatlan és előreláthatatlan ellenségével", a "gyilkos" koronavírussal küzd) sem értette meg, hogy "az ország törvényeinek betartása" biztosítja a békés együttélés lehetőségét a megye minden lakosa számára.
A prefektus szerint Sepsiszentgyörgy polgármestere ebben a nehéz időszakban is (amikor a közösségi rendezvényeket is lefújták) "azt választotta, hogy újból megszegje a törvényt, ahogy az előző évek mindegyikében tette (amiért meg is büntették)", és a magyar nemzeti ünnep alkalmával nem egyenlő számban díszítette fel a megyeszékhelyt Románia és Magyarország zászlóival, ahogy ezt a törvény előírja. Todor szerint az esemény jelentőségéből semmit nem vont volna le a törvény betartása, de "valószínűleg más érdekek vannak", "bizonyára" nem a megye és Sepsiszentgyörgy lakóinak érdekei – írja, kifejezve tiszteletét az emberek iránt, és megköszönve, hogy megértették és követték a hatóságoknak a koronoavírus-járvány megfékezésére vonatkozó utasításait. Végül a prefektus tudatja, hogy "az Alkotmány és az ország törvényeinek szavatolójaként", "a törvényes előírások szerint" szabálysértési bírságot rótt ki a polgármesterre "az elkövetett tettért". A bírság összegét nem említi, valójában tízezer lej.
Székelyudvarhely polgármesterét is megbírságolta a megye prefektusa a március 15-én kihelyezett magyar jelképek miatt. Gálfi Árpád polgármester az egyik közösségi portálon adott hírt péntek este a bírságról, és egyben csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a román kormányt Hargita megyében képviselő prefektus a világjárvány pusztítása közben sem felejt el bírságolni a magyar jelképek miatt. Adrian Panescu, a Csik-Udvarhely megyei megszálló román prefektusi hivatal szóvivője az UH.ro helyi portálnak elmondta: azért szabott ki a prefektus 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot, mert a március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is. A Székelyhon.ro portál tájékoztatása szerint Székelyudvarhely egy részén nagyméretű kokárdákat függesztettek a lámpaoszlopokra a nemzeti ünnep előtt, máshol, így a központban is, a magyar állami zászló hivatalos méretétől eltérő, jóval hosszabb, kifeszített piros-fehér-zöld zászlók is voltak kihelyezve. Bíró Csaba, a polgármester kabinetvezetője a portálnak elmondta: a polgármester bíróságon fogja kérni a bírságról szóló jegyzőkönyv érvénytelenítését, mert nem tartja azt jogszerűnek. A kabinetvezető szerint nem más állam zászlói, hanem magyar nemzeti jelképek voltak kitűzve Székelyudvarhelyen.
A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal díszítik ki március 15-re. Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében “más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában". A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, amely szerint “azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is".

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2020 04.17.