Nevezzenek el fővárosi közterületet Chrudinák Alajosról! – A Magyar Nemzeti Redndpárt, a Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség és a Rongyos Gárda Kulturális Bajtársi Egyesület nyílt levele Láng Zsolthoz, a fővárosi közgyűlés fidesz-frakciójának vezetőjéhez


Tisztelt Frakcióvezető Úr, Tisztelt Fővárosi Fidesz frakció!

Bár most nyílván minden fővárosi frakció figyelmét, erejét leköti a koronavírus elleni védekezés, de szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy március 11-én elhunyt Chrudinák Alajos, a hazai oknyomozó televíziózás megteremtője. Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1955–56-ban. Ezután beiratkozott az ELTE - BTK Sémi - filológia szakára. Az 56-os forradalom során Moszkvában is hitet tett a forradalom mellett, majd önként lemondva ösztöndíjáról hazajött, és részt vett a forradalomban. Ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. Csakis arab nyelvtudásának köszönhette, hogy az enyhülés idején antikommunista mivolta ellenére1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. 1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője.
Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített. Egyrészt saját élete kockáztatása árán is kiváló riportokat készített a közel-keleti háborús konfliktusokról, megszólaltatva mindkét szembenálló felet, magasrangú politikusokat és egyszerű embereket egyaránt. Mindig az igazságérzet motiválta, a gyarmatosítók elleni kűzdelmekben 56 párhuzamát látta. Több riportfilmjét nyugati tévétársaságok is megvették, például 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét. Munkásságáért Arany Nimfa díjat is kapott Monte Carloban. 1972 óta készített dokumentumfilmeket az erdélyi és egyéb elcsatolt területen élő magyarok szenvedéseiről, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák, köztük Ceausescu rémuralmának embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta, és nemcsak a magyar, hanem az akkori nemzetközi közvélemény előtt ismertté tette az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is aktívan közvetítettek. és a rendszerváltást követő négy évben is figyelemmel kísérték a trianoni utódállamok magyarellenes politikáit, a marosvásárhelyi "Fekete-márciust", a délszláv háború eseményeit. saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten nemzeti érzelmű televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni, így az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. 1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja, 1993 óta az Erdélyi Világszövetség tagja, 1996–2000 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. A 2000 után induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult. Élete utolsó interjújában így vallott Erdélyről: "Erdély és Székelyföld életemben egy nagyon nagyon nagy szerepet játszik. Életem egyik legszebb évei voltak ezek, amelyben felnyitottam a magyarság, az itthoniak, az óhazaiak szemét, hogy VAN EGY MÁSIK MAGYARORSZÁG IS, amely még mindig jobban emlékszik a múltunkra, a magyarságunkra, a dicsőségeinkre, szerepünkre a világban".
Kérem, az elhunyt kiváló érdemeire való tekintettel pártunk, a Magyar Nemzeti Rendpárt elnöksége két testvérszervezetünkkel, a Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrséggel és a Rongyos Gárda Kulturális Bajtársi Egyesülettel közösen azzal a kéréssel fordulunk a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójához, hogy kezdeményezze a közgyűlésben, hogy Chrudinák Alajosról Budapesten közterületet nevezzenek el. Javaslatunk is van, hogy mely közterület lenne a legméltóbb erre: a III. kerületben található, jelenlegi "Kunigunda útját" lehetne átkeresztelni "Chrudinák Alajos útra", ahol egykori munkahelyének otthont adó, és munkásságával szolgált Magyar Televíziónak is otthont adó "Médiatámogató- és Vagyonkezelő alapnak" (MTVA)-nak a székháza is található. Ugyanakkor szeretnénk itt javaslatot tenni két másik utcanév változtatásra is: egyikre a II. kerületben, melynek hosszú ideig Ön is polgármestere volt. Az Érmelléki utcát kezdeményeznénk átkeresztelni "Kéri Kálmán utcára", itt volt ugyanis Kéri Kálmán vezérezredesnek, Nagybaconi Nagy Vilmos szárnysegédjének, 1944-ben az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnökének, majd a magyar fegyverszüneti bizottság tagjának, a debreceni Ideiglenes Nemzeti kormány honvédelmi minisztériuma katonai főnökének, a recski munkatábor foglyának, majd a "Recski szövetség" alapító elnökének, az 1990 utáni első szabadon választott Parlament korelnökének a lakása, egykori házán erről emléktábla is megemlékezik. A másik névváltoztatási javaslatunk, hogy Koszorús Ferenc vezérezredes, az esztergomi páncéloshadosztály parancsnoka, 1944-ben a budapesti zsidóság megmentője után a VII. kerületi "Király utcát" kereszteljék át "Koszorús Ferenc utcára". Reméljük kérésünk Önökben megértésre és pártfogolásra talál.

Magyar Nemzeti Rendpárt
Gazdag Ferenc, elnök

Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Klutsik György, őrn., parancsnok

Rongyos Gárda Kulturális Bajtársi Egyesület
Ambrus Zoltán, elnök

2020 04.17.