Székely Magyar Nemzetőrség

Egy román, olasz és francia cégekből álló konzorcium nyerte a kolozsvári "metró" vagy inkább "HÉV" és metropoliszövezeti gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenytárgyalást – közölte kedden a polgármesteri hivatal. A város 30,186 millió lejt fizet a munkáért. A SWS ENGINEERING SPA-SYSTRA-METRANS ENGINEERING nevű társulásnak a hamarosan aláírandó szerződés szerint a munkálatok előmegvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányát, a beruházás környezeti hatástanulmányát és stratégiai felmérését kell elkészítenie. A tervek szerint a Magyarnádas és Bonchida közötti 43 km-es szakaszon metropoliszövezeti gyorsvasút épülne. A metróvonal két szakaszban készülne el. Az első szakasz Szászfenes déli részét kötné össze a város keleti részével (Tóközzel), és érintené a Vivo bevásárlóközpontot, a Monostor negyedet és a központot. A második szakasz Szászfenest Gyaluval köti majd össze. A kolozsvári szakaszt 16 km-esre tervezik, 15 megállóval. Csak akkor fog a föld alatt futni a helyi érdekeltségű gyorsvasút (HÉV) Kolozsváron és a környező településeken, ha nincs más megoldás – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre a kincses város alpolgármestere, Oláh Emese. Ez, valamint a keskeny nyomtáv jelentősen lefaragja a költségeket, és belátható időn belül megvalósíthatóvá teszi a kolozsvári metró tervét. De még így is hatalmas feladat a kivitelezés, és figyelembe véve, hogy a Gyalu és Apahida közti metropoliszi déli autópálya-körgyűrű több mint tíz éve stagnál a tervezés fázisában, van okunk kételkedni abban, hogy tíz év múlva HÉV-vel jutunk el Szászfenesről Kolozsvár belvárosába. Félreértette a helyi sajtó a kolozsvári metró tervét – mondta Kolozsvár alpolgármestere a Maszolnak. Oláh Emese hangsúlyozta, hogy a Kolozsvárt Gyaluval, Szászfenessel, Kisbáccsal, Apahidával, Nemeszsukkal és Bonchidával összekötő metró valójában helyi érdekeltségű gyorsvasút (HÉV), amely csak a legindokoltabb esetben fog a föld alatt futni. A városi nyomvonal, ahol a metró-Hév a földalatt futna, az előmegvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányok fogják meghúzni, ezt követően a betolakodó városi tanács felhatalmazása értelmében a város megszálló-vezetésének kell megállapodást aláírnia a stratégiai felmérésre és környezeti hatástanulmányra A dokumentum aláírását követően az érintett települések vállalják, hogy helyi és uniós forrásból elkészítik a tanulmányok rájuk eső részét. Az összes tanulmánynak az év végére kell elkészülnie.
Ha Bukarestben 6,8 km szakasz a teljes szükséges infrastruktúrával együtt 1 milliárd euróba kerül, akkor a beruházás Kolozsvárra eső része minimum ennyibe fog fájni. Ez az összeg az erdélyi főváros több éves teljes költségvetése. Az tehát, hogy saját erőforrásból vágjon bele a város a beruházásba, teljesen kizárt, a hitelfelvétel pedig súlyosan megterhelné a költségvetést.
De hogyan jön mindehhez a metró? A múlt év végén tett bejelentés szerint a metró Apahida és Szászfenes között közlekedne, alagútjának megépítése tíz–tizenöt évig tartana. Nagyon úgy tűnik, hogy ugyanarról a városon átvezető nyomvonalról van szó, mint a HÉV esetében. Hogy egy Kolozsvár méretű 300 ezres városnak aligha van szüksége metróra az nem kérdés, különös tekintettel arra, hogy a viszonylag kisméretű, bár lakótelepekkel megspékelt belvároson kívüli, külső városrészek jellemzően hosszan elnyúló, falusias szerkezettel bírnak, ahol normális esetben metróban gondolkodni irracionális tett lenne! (A kétszer ekkora 600 ezres lélekszámú Pozsonyban is elvettették a betolakodó tótok a metró építését). Hogy mégsem irracionális, az annak a fényében válik világossá, amit korábban is megírtunk: megyei szintű-betolakodó határozat van arról, hogy 2030-ra Kolozsvárt és Nagyváradot egymilliós román nagyvárossá kell "fejleszteni", és ennek fényében a metró építése egy jól átgondolt tovább-románosítási terv része. Nyílván ezért a román állam mindenben támogatni fogja a beruházást, hiszen ez egyszerre teremt munkahelyeket újabb regáti áttelepülőknek, vagyis újabb román tömegeket költöztet a Kincses városba – tovább csökkentve a magyarok arányát – , a fejlődő infrastruktúra pedig újabb román beruházók és betelepülők számára válik vonzóvá. Sosem született olyan kevés magyar gyermek Kolzsváron, mint 2018-ban: 462, ami a városban anyakönyvezett 6.667 újszülött kevesebb mint hét százalékát teszi ki A magyar újszülöttek aránya fele akkora, mint amekkorát a közösség több mint 15 százalékos részaránya indokolna. mindeközben Orbán Viktor nemzetstratégiaája pedig abban áll, hogy a románokat is bevonjuk a "visegrádi együttműködésbe"

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2020 04.17.