Nagyváradon R"M"DSZ-es segédlettel folyik a katolikus egyházi tulajdonok elleni visszaállamosítás - Mihály vajda szobrát I. Ferdinánd román királyé váltja az egykori Szent László-szobor helyén!


A 2018 október elején a nagyváradi törvényszék, másodfokon született jogerős döntése alapján, a Nagyvárad Olaszi Plébánia Szent László Menedékház Kápolnájának filiája elveszítette a jelenleg a Szacsvay Imre Általános Iskolának otthont adó ingatlanegyüttesért folytatott pert. Ezzel az ingatlan román állami tulajdonban marad, melynek kezelési jogát a nagyváradi önkormányzat gyakorolhatja. A döntés annak ellenére született, hogy a helyzet a napnál is világosabb, hiszen az épületben egykor működő Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékházat Winkler József püspök kezdeményezésére és 10 ezer koronányi támogatásával 1886-ban hozták létre, és azt a vincés nővérek működtették, tehát vitathatatlanul egyházi tulajdonról beszélhetünk. Az már csak a szokásos romániai jogi zavarkeltés része, hogy a 2015-ben indult perben a bíró nem ismerte el a jogutódlás tényét. Az újabb magyar közösségi tulajdonvesztés része a Románia uniós taggá válásával megfeneklett egykori, egyházi- és magánvagyonok visszaszolgáltatása körül általánossá lett, bírósági visszaéléssorozatnak. Újabban már nem csak az épp zajló pereket veszítjük el, de a burkolt visszaállamosítás jegyében a már visszaszolgáltatott vagyonok sincsenek biztonságban. Elég, ha csak a legutóbbi esetre gondolunk, amikor idén nyáron Maros megyében a Bánffy családtól másodjára is elvettek több mint 10 ezer hektár erdőt.
Nagyvárad esetében sem beszélhetünk egyedi történésről: nemrég a magyar vezetésű Bihar Megyei Tanács vette el – peres úton – a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségtől a már korábban visszaítélt pénzügyi palota impozáns Fő utcai épületét, mely a belváros szégyenfoltjaként, azóta is ebek harmincadjára jutva, romos állapotban várja jobb sorsát. Ugyanakkor a megye vezetése a Nagyváradi Filharmónia értékes belvárosi épülete kapcsán is folytatja az egyház ellen zajló pert.
Romániáról tehát ismét bebizonyosodott, hogy nem jogállam, továbbá az is tény, hogy az Európai Unió tétlen cinkossággal von vállat afelett, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Romániával szemben indítja a legtöbb peres eljárást, és éppen a jelenlegihez hasonló visszaszolgáltatási visszaélések kapcsán. A magyarság jogfosztásának kérdésében ez esetben sem mérnek egyforma mércével. Az egykor Szent László nevét viselő nagyváradi főtéren 1994 óta áll Mihály havasalföldi vajda kétes művészi értékű szobra. A betolakodó román városvezetés tervei szerint a szobrot máshová költöztetnék, és helyére I Ferdinánd román király lovasszobra kerülne. A két világháború közötti években, egészen pontosan 1924-1940 között már állt a téren egy Ferdinánd királyt megformázó lovasszobor, amit a térről eltávolított Szent László szobor helyére állítottak fel a román hatóságok. A szimbolikus térfoglalásnak Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása vetett véget, a kivonuló román hatóságok magukkal vitték a szobrot. Helyére akkor nem került semmi, de a visszatérő magyar közigazgatás tervei között szerepelt egy Szent Lászlót ábrázoló lovasszobor felállítása, amiből végül a románok hathatós szovjet segítséggel történő visszatérése, és a város újbóli Romániához csatolása miatt nem lett semmi.
A kommunizmus évtizedei alatt egy szovjet típusú hősi emlékmű állt a város főterén, majd az 1989-es fordulat után sokáig üresen állt a város kiemelt szimbolikus értékkel bíró pontja.. Szent László szobrának eredeti helyére visszahelyezése az "érdekvédelem" berkeiben fel sem merült, pedig az akkori etnikai viszonyok (1992-ben még majd 75 000 magyar élt a városban), és az R"M"DSZ politikai súlya lehetőséget adott volna erre.
A helyi felségjog-bitorló és betolakodó románság nem vacakolva holmi történelmi hűséggel 1994-ben felállította Mihály vajda minden művészi értéket nélkülöző szobrát, a ma is látható helyen. Ilie Bolojan jelenlegi polgármester már 2015-ben szerette volna elköltöztetni a román közösség számára is kínos szobrot a volt Olaszi temetőbe, amit egyúttal parcul Mihai Viteazul névre is átkereszteltek volna. Ez a terv kiváltotta a helyi magyarság jelentős részének ellenérzését, civilek és az EMNP is tiltakozott a terv miatt. Az elképzelést végül jegelték, mert azt a helyi és a bukaresti kulturális bizottság is negatívan véleményezte. Fordulatot az ügyben az hozott, hogy a "centenáriumi" évre való tekintettel a kormány 450 000 lejt különített el Ferdinánd király nagyváradi lovasszobrának felállítására, így most újra kezdődhet a spekuláció, vajon hová kerül Mihály vajda otromba szobra, illetve az is felmerülhet, mit "kap" ellentételezésként a magyar közösség, mely nem is régen 8000 aláírással támogatta meg abbéli szándékét, hogy a városalapító Szent László szobra kapjon helyet a város főterén.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2020 04.17.