Év végi összefoglaló a bihar megyei R"M"DSZ gyalázatos tevékenységéről az itthon.má-n


Év végén szokás a visszatekintés, így arra gondoltunk, megnézzük, mivel is foglalkoztak Bihar megyében az RMDSZ legtöbbet szereplő, vagy csak előtérbe tolt helyi politikusai. Nem azért, mert a partiumi megye tulipános közszereplői annyi a helyi magyar közösség javát szolgáló eredményt, sikert tudnának felmutatni, éppen ellenkezőleg. A sikereik, eredményeik fényezésére, felnagyítására amúgy is számos sajtótermék, más propagandaeszköz áll rendelkezésükre, legyen az az ő feladatuk. Mi inkább azt az arcukat mutatjuk meg, amivel nem szeretnek dicsekedni. Szubjektív képes összefoglaló következik.
Tavaly ilyenkor Kirei Melinda, az RMDSZ nagyváradi önkormányzati képviselője azzal lopta be magát a váradi magyarok szívébe, hogy román politikusok társaságában koszorúzott december elsején. Ezt természetesen szóvá tettük. Sajnos senkit nem ért meglepetésként, hogy bár a december 1-jei történelmi események semmilyen okot nem adtak közösségünknek az ünneplésre, egyes magyar politikai szereplők mégis több városban – így Nagyváradon is – együtt ünnepelték a helyi hatóságokkal Erdély elcsatolását. Nem tett másként az RMDSZ nagyváradi városi tanácsosi frakciója sem, melynek nevében Kirei Melinda városi tanácsos helyezett el ünnepi megemlékező koszorút a nagyváradi központi ünnepségen.
Komoly hagyományokat ápol ezzel az RMDSZ nagyváradi és Bihar megyei szervezete, hiszen jól emlékszünk, nem is olyan régen Kiss Sándor vezetésével, Szabó Ödön, valamint Bíró Rozália társaságában, koszorúzgattak december 1-jén. Bár Kisst első fokon nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés, pénzmosás, csúszópénz elfogadása és befolyással való üzérkedés miatt és eltűnt a közéletből, az RMDSZ-es helyi tisztségviselők román nemzeti ünnephez való hozzáállása azonban semmit nem változott. Gratulálhatunk ezért Kirei Melindának, akit ugyan semmi és senki nem kötelezett arra, hogy a számunkra oly tragikus, száz évvel ezelőtti eseményeket ünnepelje, mégis jelen volt a Szent László téren megszervezett "ünnepen" – miként erről a magyar nyelvű helyi sajtó is beszámolt.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői nem csupán az országos politikában, a bukaresti hatalmi játszmák során, szolgálják ki a betolakodó-megszálló román főhatalmat, de helyi szinten is, megfelelési kényszerből, vagy anyagi-politikai hasznot remélve, folyamatosan túlteljesítenek. Ezúton is arra kérjük az RMDSZ nagyváradi tanácsosát és teljes frakcióját, hogy értékelje át az elmúlt száz év történelmi eseményeiről kialakított nézeteit, s bíztassa erre szatmári, zilahi, nagykárolyi vagy épp révi kollégáit is, akik szintén részt vettek a helyi, december 1-jei rendezvényeken, ahol koszorúztak és "ünnepeltek". A jóból nem akart kimaradni Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke sem. Az RMDSZ-es politikus több alkalommal is úgy vélte, az általa vezetett intézmény feladatai közé tartozik történelehamisító, magyarellenes kiállítások és szimpóziumok szervezése, támogatása is. Ehhez képest az, hogy ő személyesen is koszorúzott Erdély elrablásának ünnepén, már csak hab a tortán.
Az sem titok, hogy ahogyan a Ceau?ecu-diktatúra éveiben, most is akadnak olyan magyarok, akik politikai számításból és egyéni érdekből, együtt ünnepelgetnek, vonulgatnak, koccintgatnak vagy éppen koszorúzgatnak a román többséggel. Közülük azonban messze kiemelkedő teljesítménnyel elsők a bihari, szatmári és szilágysági magyar vezetők. Ebben semmi szokatlan nincs: harmadik évtizede figyeli keserű szájízzel a helyi magyarság, hogyan koszorúznak együtt román politikai szövetségeseikkel e megyék RMDSZ-es tisztségviselői. Idén azonban hazaárulásban sikerült szintet ugrani, s ha azt is gondolhattuk, hogy lejjebb már nincs, hát jócskán alábecsültük "képviseletünket". Bihar megyében ugyanis bő két hónap alatt a harmadik nagyromániás botrányt sikerült kirobbantania a magyar vezetésű megyei tanácsnak. Még szeptember végén szerveztek kiállítást Nagyvárad főterén, célzottan az ifjúságnak, melyen a román területi igényeket egy az Odesszától a Tiszáig és a Bodrogig ábrázolt óriásromániával illusztrálták, mit sem törődve azzal, hogy mondjuk Debrecen, Szeged, vagy Sárospatak sosem rendelkezett román lakossággal.
Autentikus forrásból, a Bihar Megyei Tanács saját, News Bihor nevű hírügynökségének honlapjáról tudhattuk meg, hogy november 30-án, az Európai Parlament brüsszeli székházában is "ünnepelték" a"Nagy Egyesülés Centenáriumát". Emilian Pavel, a betolakodó Szociádemokrata Párt Bihar megyei európai parlamenti képviselője" A Nagy Egyesülés Utódai Egyesülettel" közösen a Bihar Megyei Tanács és a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégió Alapítvány anyagi támogatásával szervezte a brüsszeli rendezvényt. A háromszáz meghívott számára, hatalmas fekete-fehér fotókon, Románia és a világtörténelem meghatározó személyiségeit mutatták be. A Kempinski szállóbeli december 1-jei koccintgatást idéző eseményről nem hiányozhattak a baloldali Niedermüller Péter, Szanyi Tibor vagy épp Ujhelyi István frakciójának képviselői sem.
A jóból nem akart kimaradni Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke sem. Az RMDSZ-es politikus több alkalommal is úgy vélte, az általa vezetett intézmény feladatai közé tartozik történelehamisító, magyarellenes kiállítások és szimpóziumok szervezése, támogatása is. Ehhez képest az, hogy ő személyesen is koszorúzott Erdély elrablásának ünnepén, már csak hab a tortán.
Következő lépésként a december 1-jei nagyváradi hivatalos rendezvényeket, a katonai parádét és Pásztor Sándor megyei tanácselnök koszorúletételét már kisvideóban népszerűsítik, melyet ismét a Bihar—Hajdú-Bihar Eurorégió Alapítvány pénzel és hirdet, s melynek mellesleg – hogy kerek legyen a történek – a bejegyzési helye éppen a bihari RMDSZ nagyváradi székháza.
Bukarest mindig is értett ahhoz, hogyan kell a magyarok érzéseibe belegázolni, hogyan kell bennünket megalázni, az azonban az előre megfontolt aljas provokáció határain is messze túlmutat, hogy Bihar megyében magyarok Erdély román kézre kerülését Magyarország, pontosabban Hajdú-Bihar megye felhasználásával ünneplik. 1918-ban Nagyvárad lakosságának 92%-a volt magyar. Mai arányunk már alig 24% úgy, hogy közben egyházainkat és egész közösségünket kisemmizték, tízezrek vándoroltak ki és a tízezrek élnek ma is jogfosztottságban. Ezt ünnepli tehát Pásztor Sándor és a magyar vezetésű megyei önkormányzat, és ebbe keverik bele trófeaként Hajdú-Bihart. Biztosan létezik az a pénz és az a bársonyszék, amiért megéri.
Jól emlékszünk még arra, hogy idén szeptemberben a RMDSZ-es vezetésű Bihar Megyei Tanács, Nagy-Románia létrejöttére emlékezve, Nagyvárad főterén olyan ismeretterjesztő anyagokat állíttatott ki, melyek a valós történések torz és részrehajló prezentálásán túl semmibe vették az objektív történelemírás legalapvetőbb szabályait, belegázoltak az őshonos magyarságnak az adott történelmi korral kapcsolatos jogos érzékenységébe, és nem kevesebbet mutattak be, mint a román nemzetnek a szomszéd államokkal szembeni területi követeléseit. Nagy-Romániát nem is az 1920 utáni határaival ábrázolták, hanem – elképesztő módon – még azt is a teljes Tiszántúllal, a Bodrogközzel, Kárpátalja déli területeivel, Dél-Galícia, Odessza város és környéke, Várna város és környéke, valamint a teljes, a Tiszáig tartó Bánság területeivel kiegészítve.
Ha azt gondoltuk volna, hogy a Bihar Megyei Tanács által finanszírozott magyarellenességnek itt vége van, hát tévedtünk: most a korábbi, Kempinski Hotelben történt "ünnepi" koccintás ismétlődött meg, immár Brüsszelben – a magyar vezetésű Bihar Megyei Tanács támogatásával. Autentikus forrásból, a Bihar Megyei Tanács saját, News Bihor nevű hírügynökségének honlapjáról tudhatjuk, hogy november 30-án, az Európai Parlament brüsszeli székházában ünnepelték meg a "Nagy Egyesülés Centenáriumát". Emilian Pavel, a Szociádemokrata Párt Bihar megyei európai parlamenti képviselője A Nagy Egyesülés Utódai Egyesülettel közösen szervezte a brüsszeli rendezvényt. A háromszáz meghívott számára, hatalmas fekete-fehér fotókon, Románia és a világtörténelem meghatározó személyiségeit mutatták be. A képek mellett kiállították Samoilă Mârza, 1918. december elsején, a szervezői tanács tagjairól készített portréit és a Gyulafehérvári Nyilatkozat pannóját is. Levetítették továbbá, a Bántó Norbert által vezetett Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség Bihar megyéről készült reklámfilmjét, a Bihar megyei tájak és emberek szépségéről pedig a nagyváradi Ovi D. Pop fotóművész állította ki munkáit.
A rendezvényen jelen voltak, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának tagjai, amelynek között olyan ismert magyar személyiségek vannak, mint Ujhelyi István, Szanyi Tibor vagy épp Niedermüller Péter. Az eseményen részt vettek az RMDSZ által támogatott román kormány és a Bihar megyei prefektusi hivatal képviselői, valamint a Pásztor Sándor által vezetett Bihar megyei tanács képviselői is. A rendezvény díszvendége Sofronie Drincec, Nagyvárad ortodox püspöke és az egykori miniszterelnök, , Adrian Năstase volt. A Bihar Megyei Tanács által, a Bihar-Hajdú Bihar Eurórégió Alapítványon keresztül, támogatott esemény fogadással zárult, amelyen fellépett a Bihar megyei román betolakodó Crisana "népi" együttes is.
Felháborodással vegyes keserűséggel állapítjuk meg: a román és a magyar baloldalon ismét összejött a december elsejei koccintás, amihez az RMDSZ-es vezetésű megyei tanács nemcsak asszisztált, hanem a koccintáshoz szükséges pezsgőt is fizette, ráadásul Hajdú-Bihar megyét is kompromittálta, azáltal, hogy a szomszédos megye elnevezését is viselő alapítványt belekeverte a rendezvény anyagi támogatásába. Közpénzről lévén szó, kíváncsiak vagyunk: mennyibe került a Bihar megyei adófizetőknek a 300 meghívott vendégül látása, a kiállítások kivitelezése, a népi együttes fellépése és a Bihar megyei résztvevők utaztatása? Mindezek fényében pedig már meg sem lepődünk azon, hogy Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke – Szatmárnémetiben és Szatmár megyében tevékenykedő kollégáihoz hasonlóan – részt vett a december 1-jei koszorúzáson.
Idén nyáron, míg a nagyváradi magyarok több alkalommal is hangot adtak jogos igényüknek, miszerint a város főterén szeretnék látni Szent László királyunk régóta óhajtott lovasszobrát, más magyarok furcsa, sőt gusztustalan tettekre ragadtatták magukat. Másképpen nem nagyon lehet ugyanis minősíteni Bihar megye RMDSZ-es alprefektusának, Deloreán Gyulának román zászló csókolgatásába torkolló szereplését. Figyelem, csak erős idegzetűeknek! Delorean Iuliu-Gyula egyébként az RMDSZ azon politikusa, akinek választási molinója néhány éve éppen Nagyváradon, a polgármesteri hivatal épülete és a Szent László-plébániatemplom közé volt kifeszítve. A tulipánokkal megspékelt kétnyelvű reklámpannó egyik oldalán ez állt: "Delorean Gyula. Itt a magyar lét a tét." A másik oldalán pedig romány nyelven: "Delorean Iuliu, un orădean pentru orădeni."
Alig egy nappal azután, hogy a nagyváradi magyarok Szent László lovas szobrának felállítását kérve, ökumenikus imaláncot tartottak a város főterén, egy magyar politikus a román lobogót csókolgatta ugyanazon a téren. Delorean Gyula, Bihar megye RMDSZ-es alprefektusa, az éppen Tenerifén nyaraló Ioan Mihaiu prefektust helyettesítette a román lobogó ünnepnapja alkalmából szervezett zászlószentelésen, és ünnepélyes zászlófelvonáson. Delorean jó hivatalnokhoz híven végigülte a Szent László téren található ortodox Holdas templomban tartott zászlószentelési ceremóniát, majd jó románokat megszégyenítő hajbókolással csókot nyomott a háromszínű drapériára. Hogy mit érzett közben, azt nem tudni, de ez nem az első eset volt, amikor ezt a "nemes" feladatot végrehajtotta. A kérdés már csak az, hogy melyik a nagyváradi, Bihar megyei RMDSZ igazi arca? Az amelyik az önkormányzat által kihelyezett, elhibázott többnyelvű tájékoztató táblák kapcsán árulást kiált, és bűnbakként Zatykó Gyulára mutogat, holott nem ő tehetett a valóban gyalázatos ferdítésekről ? Vagy az az igazi arcuk, amikor szóban kiállnak Szent László lovasszobra mellett, és jó fél tucatnyian el is mennek tüntetni közülük az "ősellenség" Néppárt rendezvényére? Vagy az, mikor december elsején a román pártokkal együtt koszorúznak (Kiss Sándor, Szabó Ödön, Bíró Rozália, Ritli László, Kirei Melinda)? Vagy az, amikor román zászlót csókolgatnak? Talán ez lenne a politikai Stockholm-szindróma állatorvosi lova? Ki tudja…
A Nagyvárad szomszédságában található Hegyközpályi nem túl gyakran kerül be a napi hírekbe. A szép fekvésű, Árpádok korabeli falu – egyben községközpont – a Bihar megyei megyeközpont agglomerációjához tartozik, így "természetes" módon a várost érintő demográfiai folyamatoknak is egyik elszenvedője. A Bihar megyei magyar etnikai tömb egyik legdélebbi településeként az utóbbi években masszív román betelepedés zajlott (és most is zajlik) a községben, amit a helyi RMDSZ-es többségű és vezetésű önkormányzat nem hogy nem akadályozott minden törvényes eszközzel, hanem éppen ellenkezőleg előmozdította azt. Ennek nyomán az egykor színmagyar községben a románok aránya lassan megközelíti az 50%-ot.
A község "erős embere" Somogyi Lajos volt polgármester,. Somogyit 2016-ban felfüggesztették polgármesteri tisztéből, helyét pártbeli társa Szebeni Sándor vette át. Az önkormányzat által a későbbiekben sofőrként alkalmazott Somogyi sokak szerint a valóságban most is az igazi irányító az önkormányzatnál, Szebeni polgármester pedig csak egy báb. Ezt látszik megerősíteni az a tény, hogy Somogyi saját Facebook profilján szinte napi gyakorisággal tesz közzé a községet érintő olyan ügyekről beszámolót, amelyek messze meghaladják egy gépkocsivezető kompetenciáit. A helyi RMDSZ alapszervezet vezetőjeként is szereplő Somogyi oldalát érdemes böngészni. Persze csak akkor, ha sokáig képesek vagyunk elviselni a magyar nyelv kerékbe törését, és az "érdekvédelem" néhol egyenesen arcpirító megnyilvánulásait.
Egyik legfrisebb bejegyzésében Somogyi a szerinte az RMDSZ-nek köszönhető legújabb megvalósításokat sorolja, majd utolsónak a sorban odabiggyeszti, hogy a helyi, alig pár éve alakult román ortodox egyházközségnek is megszavazott 35 000 lejt az RMDSZ-es többségű önkormányzat. Annak a román ortodox egyházközségnek, mely pár éve templomot is épített egyre gyarapodó híveinek az egykor színmagyar faluban, és ahol a felszentelési ünnepségen ez hangzott el Sofronie érsek szájából: "Történelmi esemény szemtanúi vagyunk, Hegyközpályi első román ortodox templomának megszületésénél. A templom a dák-római hit (!) ősiségéről és folytonosságáról fog beszélni ezen a tájon". Dorel Octavian Rusu atya: "az ortodox érsekség eleven határán vagyunk itt, hogy őrtornyot emeljünk ősi hitünknek országunk nyugati határán". Egyik májusi bejegyzése alatt a község volt vezetője, jelenlegi sofőrje és jövőbeli ki tudja milyen pozíciót elfoglaló erős embere a település etnikai összetételében történt változásokról beszélget, éppen R"M"DSZ-es, vagy ahhoz közeli közszereplőkkel. Azt persze gondosan elhallgatják, hogyan lett egy 90%-feletti arányban magyar lakosságú községben 10 év alatt 40%-nyi román lakos?

Itthon.ma

2012 10.02.