Egyesül az MPP a Néppárttal


Egy pártba gyűjtené "az erdélyi magyar jobboldalt", és egyesülne az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) – döntötte el a párt választmánya a Gyergyószentmiklóson tartott október 17-i ülésén. Az MPP sajtóirodájának közleménye szerint a párt választmánya az országos elnökséget bízta meg azzal, hogy az egyesülés megvalósíthatóságának részleteiről tárgyalásokat folytasson az Erdélyi Magyar Néppárttal. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság számára a két jobboldali párt egyesülése eredményezheti a választás valódi szabadságát, és az összefogás reményt nyújthat a politikából kiábrándult magyar szavazóknak is, akik az egységes nemzeti érdekképviselet hiányában egy ideje távol maradnak az urnáktól.
A sajtóiroda azt is közölte, hogy az MPP választmánya titkos szavazáson döntött Biró Zsolt korábbi pártelnöknek a pártból való kizárásáról. Egy korábbi ülésén a választmány még elutasította a kizárások politikáját, és Pethő István akkori választmányi elnök annak a nyílt levélnek is aláírója volt, amely egy hete lemondásra szólította fel Mezei János pártelnököt. Most a választmány visszahívta Pethő Istvánt a testület elnöki tisztségéből, és Helmeczi Tibort, a Bihar megyei szervezet elnökét bízta meg a tisztség ellátásával.
„Nem szabad engednünk azoknak, akik szándékosan vagy csak félreértések miatt le akarnak téríteni minket a választott utunkról. Ma igazoltuk a párt egységét: az elnökség, a megyei elnökök, polgármestereink és a választmány többsége is egységesen támogatja a meghozott döntéseket. Félre kell tegyük konfliktusainkat és a nemzeti oldal erősítésére kell összpontosítanunk a továbbiakban"- idézte a közlemény Mezei Jánost, a párt elnökét.
Az MPP-ben tavaly július közepén jelentkeztek feszültségek Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester kapcsán. A polgármestert a városi pártszervezet önkényes vezetéssel vádolta meg, és Mezei János országos elnök jelenlétében le is váltotta politikai tisztségéről, majd később kizárta a párttagok sorából. A szeptember 26-án tartott választmányi ülésen Mezei János további kizárásokat kezdeményezett, ezeket azonban a választmány leszavazta. A gyűlésen az elnök személyéről bizalmi szavazást is tartottak, amelyen ugyanannyian szavaztak a bizalom megvonására, mint ahányan bizalmat szavaztak az elnöknek. A voksoláson maga az elnök is részt vett és szavazott. Október 9-én lemondásra szólította fel Mezei Jánost a párt vezetőinek egy csoportja.
Mezei Jánost 2018 novemberében választotta az MPP elnökévé a párt országos küldöttgyűlése, miután az MPP-ben a párt identitásának megőrzésével kapcsolatos nézetkülönbségek alakultak ki. A korábbi elnök, Bíró Zsolt a lemondásával előzte meg, hogy leváltsák tisztségéből. Amióta a volt gyergyószentmiklósi polgármester lett a párt elnöke, azóta örvendetes folyamatok indultak el a pártban. A kérdés az, hogy az illegális vezetésű, Soós Sándort kigolyózó, és a régi vezetést új és hiteles Csomortán arcával bebetonozó Néppárt mennyire van alkalmas állapotban az egyesülésre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójáról döntött szombaton Csíkszeredában a két párt küldöttgyűlése. Az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevet fogja viselni. A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség elnevezésű politikai szövetségben vesznek részt. A két párt kongresszusa 2020. január 18-án előbb külön-külön, majd közösen ülésezik Csíkszeredában, és eldöntötték az együttműködés és a fúzió részletkérdéseit. Csomortányi István hozzátette: addig közös munkacsoport dolgozik a döntések előkészítésén. Mezei János szerint már most a pártfúzió a cél, de a jövő év nyarán tartandó önkormányzati választásokon való sikeres szereplés érdekében egyelőre csak politikai koalíciót hoznak létre. A pártfúzió bírósági bejegyzésének a lehetséges elhúzódása ugyanis nem kívánt kockázati tényező lenne a választások előtt. Amint az MPP elnöke felidézte: a két pártnak közösek a gyökerei, az MPP alapításánál is ott voltak azok, akik később létrehozták az EMNP-t. Mint részletezte, nyolc éve külön utakon jártak, de most "elérkezett az a pillanat, amikor a bölcsesség és az alázat felülkerekedett, és visszahozta a szervezeteinket arra az útra, amelyet egykor közösen képzeltünk el". A politikus hozzátette: mindkét pártelnök építőmérnök, és mérnöki tudását most a közös párt építésében kívánja kamatoztatni.
Csomortányi István szerint azért van szükség a jobboldali pártok összefogására, mert az erdélyi magyar képviseletet három veszély fenyegeti. Veszélynek tekintette azoknak a magyarországi pártoknak a befolyását, amelyek román pártok mellett kampányolnak, a román pártok felől megmutatkozó csábítást, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb politikai szervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) monopóliumra törekszik, és elhallgattatná a kritikus hangokat. Csomortányi úgy vélte: Erdélyben a magyar pluralizmus nem csupán érték, hanem maga a megoldás. Ez tudja ugyanis egyben tartani a magyar etnikai tömböt. Csomortányi István szerencsés körülménynek nevezte, hogy a két párt kiegészíti egymást, ahol az egyikük erős, ott a másikuk gyengébb. Így szerinte könnyű lesz összeadni az erőket az önkormányzati választásokra. Az olyan helyeken, mint Székelyudvarhely, ahol mindkét alakulat jelentős erőt képvisel, tárgyalásokkal találják meg a mindkét pártnak megfelelő megoldást.
Az MTI kérdésére, hogy az RMDSZ-szel szövetségben politizáló MPP, és az RMDSZ ellenzékét megtestesítő EMNP szövetsége miként alakítja majd az RMDSZ-hez fűződő viszonyukat, Csomortányi azt válaszolta, hogy nem az RMDSZ-hez, hanem a közösség elvárásaihoz kívánják igazítani a politikájukat. Mezei úgy fogalmazott, hogy nem az RMDSZ ellen, hanem a szövetség mellett alakítják ki együttműködésüket a nemzeti érdekek és értékek képviseletére. Az RMDSZ SZKT-ülésen felmerült, hogy fúzióra készül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezzel kapcsolatosan azt mondta: ha létrejön a fúzió, érvényét veszti az RMDSZ és az MPP közötti együttműködési megállapodás. Ez várhatóan azt eredményezi, hogy egyes erdélyi településeken magyar-magyar verseny alakul ki a polgármesteri székekért, viszont az olyan városokban, mint Szatmárnémeti és Marosvásárhely rugalmasságra van szükség, hogy megőrizhessék, illetve visszaszerezhessék a polgármesteri tisztséget, amire – Kelemen szerint – jó esély van.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2020 04. 17.