Árus Zsolt állóháborúja Dan Tanasával és a megszálló román államhatalommal


A magyar nyelvhasználat és szimbólumok ellen pereskedő román betolakodó "Méltóságért Európában Polgári Egyesület" (ADEC) egyesület feloszlatását kérte tavaly decemberben az egyesületet bejegyző román megszálló bíróságtól Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke. Minekutána a román egyesület tavaly bírói segédlettel eltávolíttatta a városházáról a város és Székelyföld zászlaját, Dan Tanasă további folytatja a hadjáratát Gyergyószentmiklós ellen. Ennek keretében újabb három pert kezdeményezett zászlók és magyar feliratok miatt, de ezúttal annál tovább ment, s egy blog-bejegyzésben mindenféle képtelenséggel vádolta meg nyilvánosan a város választott vezetőit, ezáltal uszítva ellenük azokat, akik ezeket esetleg komolyan veszik. Ezzel azonban betelt a pohár, s a város polgármestere megkereste a Székely Figyelő alapítványt azzal a kéréssel, hogy szolgáltasson számára, illetve azok számára, akik még hozzá csatlakoznak, jogi segítséget, hogy tegyenek panaszt Tanasă ellen. Megvizsgálva a szóban forgó bejegyzést, az alapítvány álláspontja az volt, hogy panaszt lehet tenni miatta a Diszkriminációellenes Tanácsnál, illetve a megszálló román ügyészségen is. Ezt követően el is készítette a két panaszt, amit a polgármester rendelkezésére bocsátott. Ennek nyomán eddig már benyújtásra került a városi ügyészségen tíz büntető panasz (volt és jelenlegi választott vezetők részéről), illetve a héten fognak postázni egy kollektív panaszt a Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Árus a bukaresti 3. kerületi bírósághoz fordult az ADEC feloszlatását kérve. Arra hivatkozott, hogy a Dan Tanasă blogger által létrehozott egyesület nem teljesíti az egyesületi kormányrendelet feltételeit, és a saját alapszabályában rögzített kitételeket. Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: a 2014-ben bejegyzett ADEC alapszabályában az áll, hogy az egyesület igazgatótanácsának kétéves a mandátuma. Az egyesület azonban nem jegyzett be a bíróságon új igazgatótanácsi tagokat azóta, hogy 2016-ban lejárt a vezetőségi tagok mandátuma. Árus azt is felrótta, hogy az egyesület alapszabályában nem szerepelnek azok a célok, amelyek az ADEC tevékenységében megmutatkoznak. Az egyesület alapszabálya szerint tagjai azért társultak, hogy “Romániát mint méltó nemzetállamot népszerűsítsék, az állampolgárok összetartozásának, a kultúra és a hagyományok, a történelem és az igazságosság népszerűsítése által". Az ADEC azt is céljának tartja, hogy harcoljon “az alapvető emberi jogok és szabadságjogok érvényesítéséért, különös tekintettel a romániai és külhoni román nemzetiségű román állampolgárok identitáshoz fűződő, kulturális szociális és más jellegű jogaira". Árus az egyesületekre vonatkozó 2000/26-os kormányrendelet cikkeit idézte, melyek szerint hivatalból megszűnik az az egyesület, amelynek igazgatótanácsa nem képes egy éven át a statútuma szerint megalakulni. Megjegyezte: a jogszabály arról is rendelkezik, hogy egy érdekelt fél kérésére a bíróság feloszlathat egy szervezetet, ha a szervezet nem azt a tevékenységet folytatja, amelyért megalakult.
A jogvédő az MTI-nek elmondta: ő maga is érdekelt fél, hiszen több peres ügye is van az egyesülettel. Az egyik ilyen perben nyújtotta be az ADEC az alapító okiratát és az alapszabályát, hogy bizonyítsa Dan Tanasa jogosultságát az egyesület képviseletére. Árus Zsolt úgy vélte: ha sikerülne bírósági úton feloszlatni az ADEC-et, az perújrafelvételi ok lehetne minden olyan perben, amelyet az egyesület indított a magyar nyelv és a magyar szimbólumok ellen. Az ADEC – a bíróságok portálja szerint – több mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.
Idén áprilisban érvénytelenítette a brassói táblabíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács Dan Tanasă bloggerre kirótt büntetését. A döntésről Dan Tanasă számol be a blogján. Kifejti, hogy nem hátrál meg, nem hagyja magát megfélemlíteni, tovább dolgozik, hogy Kovászna és Hargita megyékben védje a törvényt és az alkotmányt, valamint hogy bebizonyítsa, ebben a két megyében erőszakos etnikai tisztogatás áldozatai a románok. "Üzenem Asztalos Csabának, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének és Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének, hogy nem félek tőlük, bármennyire erőlködnek, nem tudnak elbátortalanítani." – írja a magyarellenes feljelentő.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavaly nyáron kétezer lejre bírságolta Dan Tanasăt Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökének panasza nyomán. Árus azért tett panaszt, hogy Tanasă bejegyzéseiben az egész romániai magyar közösséget diszkriminálja, uszít, igencsak eredményes módon, sértő és gyűlölködő hozzászólások egész sorát kiváltva. A büntetést a feljelentő már akkor megfellebbezte, a döntést, amit most hozott nyilvánosságra, április 19-én hozta a bíróság.
Tanasă a blogbejegyzésben arra is kitér, hogy Árus Zsolt az "úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiájának harcosa, az Oroszország által támogatott Magyarország játékát játssza, hogy Erdély visszakerüljön Magyarországhoz" (Bárcsak így lenne). Árus Zsolt tavaly "kisebbfajta csodának" nevezte a bírság kiszabását, ugyanakkor nehezményezte, hogy a kiróható büntetés minimumát szabták ki, holott a diszkrimináció egy egész közösséget érintett. Szerinte elvárható lett volna egy súlyosabb büntetés, aminek elrettentő jellege lett volna.
Tavaly augusztusban egyébként Hivatali visszaélés miatt a legfőbb ügyészségnél panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanács vezetőtanácsát és egy alkalmazottját Árus Zsolt. Egy, a tavaly április óta húzódó ügye késztette erre a lépésre. Az előzményeket sajtótájékoztatón ismertette Árus. Mint mondta, 2017 áprilisában zaklatás vádjával tett panaszt magánszemélyként Dan Tanasă ellen a diszkriminációellenes tanácsnál, jelezvén, hogy Tanasă, a blogján és a Facebook-oldalán folyamatosan uszít a magyarok ellen, hazudozik, félremagyaráz és belemagyaráz. Határozatra a törvényben előírt 90 napon belül számított, de még egyszer egy ennyi idő elteltével sem kapott semmiféle hivatalos közlést az ügyben. "Vártam további két hetet, majd írásban érdeklődtem a panaszom sorsáról, amire kaptam egy semmitmondó választ, miszerint a megoldása folyamatban van. Ez a folyamat csak nem akart véget érni, így tavaly decemberrel kezdődően havonta bár egyszer érdeklődtem, összesen kilenc alkalommal, anélkül hogy válaszra méltattak volna. Mint köztudott, bármely intézmény köteles minden megkeresésre 30 napon belül válaszolni, de ez a diszkriminációellenes tanácsot különösebben nem zavarta, hallgattak kitartóan" – mondta Árus. 2018 februárjában Idén februárban személyesen érdeklődött a bukaresti intézménynél. Azt a választ kapta, hogy az ott dolgozók a meggyűlt munka miatt nehezen birkóznak meg a feladatokkal, ugyanakkor ígérték, hogy legkésőbb áprilisban kézhez fogja kapni panasza ügyében a határozatot. A magyarázkodás Árusban kérdést vetett fel: számszerűsítve mit takar a "meggyűlt munka"? Közérdekű adatigénylést nyújtott be a diszkriminációellenes tanácshoz, amire választ is kapott. Az ebben közöltekre hivatkozva vonta le a következtetést: komoly gondok vannak a tanács körül, hisz a 90 napos határidőt gyakorlatilag soha nem tartják be, sőt, az egy év alatt regisztrált panaszok kevesebb mint negyven százalékát sikerült elbírálniuk 14 hónap alatt, a meghozott határozatoknak pedig alig több mint felét szövegezték meg és küldték el a feleknek. Ez a »pillanatkép« elég egyértelműen azt vetíti előre, hogy az elmaradások évről-évre csak szaporodni fognak, a megoldatlan panaszok lassan-lassan maguk alá temetik az egész intézményt, ha nem kezdenek el fürgébben dolgozni, vagy nem bővítik lényegesen a létszámot."
A csigatempó – amint Árus fogalmaz – hátrányos helyzetbe juttatja a panaszost, ugyanakkor megadja a lehetőséget a bepanaszoltnak, hogy tovább végezze kártékony tevékenységét. "Ha a tanács rendesen végezné a dolgát, akkor maximum három hónapon belül döntést hozna, s az illető már kotorászhatna is a zsebében. S ha tisztességesen mérné fel a helyzetet, s nem a minimális büntetést szabná ki, hanem bár a kiszabhatónak a tizedét, akkor hamar el lehetne venni az ilyen bajkeverők kedvét" – fejtette ki Árus.
Tanasă elleni panasza ügyének követése során, Árus egy másik súlyos gondot is felfedezni vélt a tanács működésében. Úgy sejti, hogy az intézménytől információkat szivárogtatnak ki, így hozva lépéselőnybe a bepanaszolt feleket. Őt legalábbis erre engedi következtetni egy tény. "Márciusban Tanasă a Facebook-oldalán közzétett egy dühös bejegyzést, miszerint arról értesült, hogy a tanács elmarasztalta, és 2000 lej büntetés kifizetésére kötelezte őt. Hogy ez igaz-e nem tudom, mert jómagam további öt hónap múlva sem kaptam semmiféle tájékoztatást, de hajlok arra, hogy elhiggyem. Tehát itt van egy újabb gond: a tanácsnál olyan alkalmazottak vannak, akik a bepanaszoltaknak, a gonosztevőknek súgnak. Aki megteszi azt, hogy egy ilyen alakot tájékoztat az ellene meghozott határozatról, az miért ne tenné meg azt is, hogy még határozathozatal előtt tippeket ad neki a védekezésre? – fogalmazott Árus.
Az említettek miatt, illetve azért, hogy máig nem született határozat a 2017. április elején jelzett panasz ügyében, Árus múlt hónap közepén levélben jelezte a diszkriminációellenes tanácsnak, hogy ha hónap végéig nem kapja kézhez a határozatot, akkor panaszt tesz a tanács ellen az ügyészségen hivatali visszaélés miatt. "Hisz a tényállás világos: hibásan végzik a törvényben előírt tevékenységüket, s ennek eredményeképpen nekem a jogaim sérülnek." Levelére nem érkezett semmiféle reakció. Bukarestben járva, ismét személyesen próbált érdeklődni az intézménynél, ahol a titkárnő arról tájékoztatta, hogy aki a határozat megszövegezéséért felel, szabadságon van. "Itt telt be nekem a pohár" – ecsetelte Árus. Közölte, a diszkriminációellenes tanács ellen büntetőpanaszt fogalmazott meg és postázott a legfőbb ügyészséghez címezve. Hadd lássuk az ügyészség miképpen fogja ezt a kristálytiszta helyzetet kimagyarázni. Mert hogy ki fogja, arra nagy összegben mernék fogadni, elvégre Romániában élünk, és volt időnk kiismerni ezt az országot – fogalmazott.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2019 06. 23.