Repkedő közigazgatási pénzbírságok, hatósági eljárások, helységnévtábla lefújások: egy csokor magyarellenesség Erdélyben


Vizsgálatot indított a megszálló román rendőrség egy Székelyudvarhelyen tavaly októberben tartott Wass Albert irodalmi műsor miatt – közölte Sorbán Attila Örs, a Wass Albert-estek rendezvénysorozatot szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület elnöke kedden egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón. Az EMI a tájékoztatóról kiadott közleményében tudatta: a betolakodó rendőrség azzal gyanúsítja a rendezvény főszervezőjét, hogy a tavaly október 12-én tartott székelyudvarhelyi Wass-előadással megsértette a háborús bűnösök népszerűsítését tiltó 2002/31-es megszálló kormányrendeletet.
Az EMI közölte: a vizsgált rendezvényen a Pannonikum zenekar dalai és a könyvesboltokban Erdély-szerte szabadon árusított Wass Albert-könyvből választott versek voltak hallhatók. Az egyesület kinyilvánította: a Wass Albert-estek műsor a szülőföld és a nemzet szeretetét volt hivatott Wass Albert irodalmi munkásságán keresztül népszerűsíteni, a műsornak semmilyen más célja nem volt. Az EMI felidézte: az egyesület elnökét és alelnökét tavaly egyszer már kihallgatta a rendőrség ugyanebben az ügyben.
Az egyesület közölte: megfélemlítési akciónak tekinti a román rendőrségi eljárást. A Beke-Szőcs ügy után ez az eljárás is egy újabb megfélemlítési akció közösségünk ellen. Véleményünk szerint egy kulturális rendezvény ilyen szintű kiforgatása és megtámadása folytatása annak a magyarellenes hadjáratnak, amelyet a román állam évek óta folytat saját állampolgárival szemben.
A Háromszék Megyei ,egszálló román Művelődési Igazgatóság június 16-ig adott határidőt Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesternek, hogy távolítsa el az egykori Székely Katonanevelde egyik boltívéből, a befalazott bejárat elől Kratochvil Károly altábornagy, a Székely Hadosztály legendás hírű parancsnokának mellszobrát, ifj. Blaskó János 2009. december 12-én felavatott alkotását.
Dan Tanasă, a betolakodó szolgálatos feljelentő március 18-án tette közzé blogján, hogy a "romángyilkos" Kratochvil Károly szobrát törvénytelenül, a szükséges engedélyek mellőzésével állították fel 2009-ben. Bizonyítékként az ez év február 14-én a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóságtól beadványára kapott hivatalos választ is közzétette, amelyből az derül ki, hogy a céhes város akkori vezetője, Rácz Károly nem állított ki építési engedélyt, és a műemlékvédőktől sem kapta meg a jóváhagyást a szobor felállítására. A Városháza felirat és a székely zászlók közterekről történő eltávolítása után a szolgálatos feljelentő újabb "hőstettel" dicsekedhet, eltűnik – ideiglenesen – a volt kaszárnya elől Kratochvil Károly egyetlen erdélyi köztéri szobra. Megkeresésünkre Bokor Tibor polgármester nem óhajtott az ügyről nyilatkozni, csupán annyit mondott, hogy betartja a kiszabott határidőt, és keresi a megfelelő helyet, ahol a mellszobrot ismét felállíthatják. Június 11-i sajtótájékoztatóján Bokor Tibor polgármester arra mutatott rá, miként értelmezi a hatalom Romániában a kisebbségi jogokat, a szimbólumok és magyar feliratok használatát. – Megkértem a hivatal jogászát, nézzen utána, milyen perek zajlottak Kézdivásárhely önkormányzata vagy a városvezetés ellen az elmúlt években. Az ugyanis a jelmondat, hogy Romániában példásan rendezve van a kisebbségek helyzete, illetve jogai. Nos, eddig 18 perünk volt, ami az ellenkezőjét igazolja – mondta az elöljáró.
2013-ban a polgármesteri hivatalra és a Gábor Áron-szobor mellé kitűzött székely zászló miatt perelték be az önkormányzatot, ugyanabban az évben a "városháza" feliratot is el kellett távolítaniuk; ezzel párhuzamosan a tanácsteremből is el kellett tűntetni a székely lobogót. 2014-ben büntetést kaptak azért, mert a hatóságok elégedetlenek voltak a december elsejei ünnepség kapcsán kitűzött román lobogók számával, 5000 lejre kérte a prefektúra az önkormányzat megbüntetését, de ezt a bíróság figyelmeztetésre módosította. 2015-ben a főtérről a régi kaszárnya mellé költöztetett székely zászlót kellett eltávolítani, Dan Tanasă feljelentése nyomán. Szintén 2015-ben el kellett távolítsák a város¬zászlót a hivatal bejárata fölül és a tanácsteremből, ami azért is kirívó, mert nem nemzeti szimbólumról van szó. Abban az évben a Wass Albert utcanévadás kapcsán két perrel szembesültek, egyiket a prefektúra, a másikat Dan Tanasă indította a városháza ellen.
2018. március 14-én azért kaptak büntetést, mert nem tűzték ki a román trikolórt a magyar nemzeti ünnepen; az 5000 lejes büntetést a bíróság később 500 lejre mérsékelte. Rá egy napra ismét bírságot kaptak szintén a román zászló ki nem tűzése miatt; ez a per fel van függesztve, az alkotmánybíróság tárgyalja.
2019-ben utcanevek névadása miatt perelték be az önkormányzatot, Dan Tanasă pedig azért is pert indított, mert a városi könyvtár Facebook-oldala nem volt elérhető román nyelven. Tanasă ugyanakkor a hagyományos termékvásár Facebook-oldala miatt is perelt, a prefektus idén a városzászlót támadta meg az erre vonatkozó tanácshatározat érvénytelenítését kérve. Korábban sem volt mentes a magyarság támadásától a városvezetés: 2009-ben azért perelték be őket, mert az önkormányzat havilapja csak magyarul jelent meg, 2010-ben a város honlapja miatt citálták bíróságra, de 2012-ben a városi színház sem úszta meg a támadást, szintén a magyar nyelvű honlapja miatt.
– Mindezek után nem tudom, mire számíthatunk. Nem tettem említést a két igazságtalanul elítélt kézdivásárhelyiről, nem említettem az úzvölgyi eseményeket. Van egy kisebbségi államfőnk, de semmilyen reakció nem érkezett részéről. Ezek tükrében elgondolkodtató, hogy milyen országban is élünk. Én úgy látom, az országon belül nehéz megoldásokat találni, nemzetközi fórumokhoz kell fordulnunk – jelentette ki Bokor, akinek egyébként 500 lejt kell kifizetnie zászlókitűzés miatt, de az indoklást még nem kapta meg. – Ha minden március 15-én 500 lejt kell fizetni, hogy tisztességesen ünnepelhessünk, én ezt felvállalom – nyomatékosított az elöljáró.
Öt nappal később román nemzeti színekkel festették be a Kovászna (Háromszék) megye névtáblán a magyar feliratot a Moldva felőli, ojtozi bejáratnál. A Bákó megye felőli határon a meggyalázott névtáblán a "jude?ul Covasna" felirat érintetlen, alatta a "Kovászna megye" közigazgatási egység nevének mindkét tagját befestették egyenként piros-sárga-kékre, vagyis a román nemzeti színekre, de a szabályoshoz képest fordított sorrendben.
Székelyföldön gyakori eset, hogy hivatalos magyar feliratokat festenek le, névtáblákat gyaláznak meg. A mostani valószínűleg az úzvölgyi incidensek kapcsán szított magyarellenesség egyik megnyilvánulása. Fekete festékkel mázolták be a Kolozs megyei Magyarszovát község bejáratánál elhelyezett helységnévtáblát. A rongálok eltakarták a magyar nyelvű feliratot, illetve a magyar nyelvű "Isten hozott!" üzenetet is. A falu 58 %-a magyar nemzetiségű.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírsezrző Szolgálata

2019 06. 23.