A tót és a román külügy „megalapozatlannak" tartja, hogy a magyar országgyűlés a „nemzeti összetartozás évének" nyilvánította 2020-at


A gyászos évfordulót "a nemzeti összetartozás évének" meghírdetésével alaposan kilúgozta a Fidesz-kormány (most akkor ez a "családok éve" lesz, vagy a "nemzeti összetartozásé?), de rablószomszédainkat már ettől is a guta kerülgeti. A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés június 18-án a „nemzeti összetartozás évének" nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját.
Az erről szóló, az MTI-hez eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel „ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam".
A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan "máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott". A román fél szerint „a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat beállítja".
"Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok – köztük Magyarország – megszületésének és megerősödésének" – olvasható a bukaresti közleményben. Hozzáteszik: „a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően". A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások" megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által".
A bukaresti külügy szerint „Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre a értékközösségre kell alapozniuk".
A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy „a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el".
Kísértetiesen hasonló nyilatkozatot tett közzé a tót szeparatista külügyminisztérium is: A történelmi évfordulókról szóló megemlékezéseknek nem szabadna felszakítaniuk a régi sebeket és állandóan életben tartaniuk a történelmi traumákat, ami károsítja a kölcsönös bizalmat és a jószomszédi kapcsolatokat. A szlovák diplomácia kifogásolja a többi között a magyar parlament azon állítását, miszerint a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig megoldatlanok. Ez az állítás a tót kommüniké szerint olyan érzést vált ki, „mintha a magyar nemzeti kisebbségeket veszélyeztetnék, diszkriminálnák és jogaikat korlátoznák a Magyarországgal szomszédos országokban, tehát Szlovákiában is. A külügyminisztérium úgy látja, hogy ez az állítás indokolatlan, mert a nemzeti kisebbségek minden tagja teljes jogú állampolgára Szlovákiának". „Amit azonban elutasítunk, az a nemzeti közösségek határozatban említett önrendelkezési jogának a támogatása" A tót külügy hangsúlyozza: nem kívánja megkérdőjelezni egyetlen állam jogát sem a történelmi események értékelésére és a megemlékezésekre, amelyek országonként eltérőek lehetnek. Fontos azonban, hogy ezek az eltérések ne gyakoroljanak negatív befolyást a jelenlegi és jövőbeni jó kölcsönös együttműködésre" – és hozzátette, hogy ennek alapjait Pozsony a szlovák-magyar szerződésben, a két ország EU- és NATO-tagságában, valamint a visegrádi együttműködésben látja".
Hát hogy tót viszonylatban hogy működik a visegrádi együttműködés, mint a négyek leggyengébb láncszeme, azt ne firtassuk, de a kisantant együttműködés egészen biztosan kiváló, ezt mutatja a két kommüniké megfogalmazásbéli hasonlósága is, nyílván a román és a tót külügy egyeztetett. Kíváncsian várjuk Szájjártató tárcájától, mint a „legerősebb nemzet" külügyminisztériumától a megfelelő választ a bicskanyitogató román hivatalos kommünikére.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2019 06. 23.