A visszaállamosítás réme fenyegeti az ozsdolai Láros Közbirtokosságot!


Nemcsak a szimbólumok terén, de a rögvalóságban is irtja a román megszálló állam a kizárólag őshonos magyarság életterét. 2016 októberében egy feljelentés nyomán a Háromszék megyei megszálló román rendőrség gazdasági osztálya vizsgálatot indított az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete ellen, majd az erdő- és pénzügyőrség is vizsgálódni kezdett. Az ellenőrzés közel egy évig tartott, de nem találtak semmiféle rendellenességet, így lezárták a kivizsgálást. A mai napig nem derült ki, hogy ki(k) volt(ak) a névtelen ozsdolai feljelentő(k). A román állam a pénzügyminisztériumon keresztül a levéltárakban kezdett kutatni, beszerezni okiratokat, amelyekhez ők hozzáfértek, de a közbirtokosság nem kapta kézhez, amikor bizonyítékokat gyűjtött annak érdekében, hogy visszaigényeljék elkobzott erdőjussukat. A Lárosnak csak telekkönyve van az egykori 4750 hektár erdőről, amelynek negyven százalékára 1998–2000-ben Vrancea megye tette rá a kezét. A román állam képviselői azt állítják, hogy a szóban forgó erdő 1921-ben ki volt sajátítva, s az állam kifizette annak értékét. Még sincs semmiféle konkrét bizonyíték arra, hogy valaki is pénzt kapott volna az erdőért. Az 1930-as évek végéről létezik egy brassói táblabírósági végzés, amelyben az áll, hogy a közbitokosság nem volt megelégedve a felajánlott összeggel, és a táblabíróság jóváhagyta a keresetüket, hogy az állam egészítse ki a felajánlott összeget – de ezzel meg is szakadt a folyamat, semmiféle olyan irat nem került elő, amely azt bizonyítaná, hogy a közbirtokossági tagok pénzt kaptak volna. Akkori pénzben közel 12 millió régi román lejről van szó, amely hatalmas összeg volt annak idején.
A per a kézdivásárhelyi bíróságon kezdődött el, majd átkerült a megyei törvényszékre, ahol a múlt hónapban úgy döntöttek: a brassói betolakodó táblabíróság illetékes dönteni arról, hogy a megyei törvényszék vagy a kézdivásárhelyi bíróság tárgyalja le az ügyet. Ha a közbirtokosság elveszti az erdőt, az hatalmas veszteséget jelent a faluközösség számára, hiszen több mint kétezer közbirtokossági tagnak adtak évente tűzifát, illetve gömbfát vagy pénzosztalékot. A Láros nemcsak a tagságot, a szegényeket, betegeket, iskolásokat és óvodásokat, hanem a közintézményeket is támogatta anyagilag.
Az egyháztól pedig már 172 hektár erdőt vettek el Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperese szerint, aki több mint negyven éve lelki gondozója a római katolikusoknak Ozsdolán, nagyon jó ismerője az egyházközség ügyes-bajos dolgainak, és híveivel is szoros a kapcsolata, az egyház sem kapta vissza egykori jussát, amely kétféle birtokból áll: egyfelől, ami megmaradt régebbről, másfelől egy Dombi Margit nevű személy utáni örökségből, aki végrendeletében vagyonát az egyházra hagyta. Hetven hektárról van szó, amelyet a mai napig nem szolgáltattak vissza. 1968-ban, a megyésítéskor mintegy húsz kilométerrel költöztették el a megyehatárt Vrancea megye javára, így az egyház 172 hektár magánerdő nélkül maradt.
A plébános a megszálló román földtörvények alapján beadta visszaigénylési kérését, amit a helybeli földosztó bizottság elutasított, ezért a megyei bizottsághoz fordult, és így kapott vissza csekély három hektárt. A döntéssel nem volt megelégedve, ezért azt a megszálló bíróságon fellebbezte meg, így az akkor érvényben levő törvények szerint tíz hektárt ítéltek vissza. A közbirtokosságban az egyháznak húsz hektár erdeje van. Ha megtörténik a visszaállamosítás, az az egyházközséget is hátrányosan fogja érinteni – hangsúlyozta a plébános –, s a szegényebb családokat sújtaná leginkább. Sok olyan idős ember él a faluban, akinek nagyon kicsi a nyugdíja, alig tudnak megélni egyik hónapról a másikra, és közöttük olyanok is vannak, akik az orvosi receptről csak a gyógyszerek felét tudják kiváltani pénzhiány miatt. Meglátása szerint jobban össze kellene fogni, mert a közös fellépés sokkal eredményesebb lehetne.
Páll Dénes alpolgármester, közbirtokossági tag úgy látja: ha a közbirtokosság erdő nélkül marad, az mindannyiuk számára hatalmas veszteséget jelent majd, hiszen sokan a Lárosnak köszönhetően szerezték be a téli tüzelőt. A közbirtokosság ez idáig biztonságot is jelentett a faluközösség számára, de ha visszaállamosítják a közbirtokossági erdőt, sok szegény ember léte kerül veszélybe, hiszen az számos ember megélhetési forrását jelentette eddig – összegez Arros Imre közbirtokossági tag, aki maga is megerősíti: soha nem hallottak arról, hogy valaki Ozsdolán pénzt kapott volna a román államtól az erdőkért.
Íme a fideszes honvédelmi államtitkár által "legerősebbnek" tiulált nemzet haláltusája!

A Kárpátmedencei székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2019 06. 23.