Trianon 99. évfordulóján második úz-völgyi hegyomlás: kövekkel dobálták és botokkal ütlegelte a román betolakodó csürhe a román temetőfoglalás ellen békésen tiltakozó magyarokat! – Miért szerzett Gyurcsány négy brüsszeli mandátumot?


Aki kicsit is jártas a II. világháború magyar hadtörténetében, annak ugyanúgy nem kell elmagyarázni, mit jelent az "úz-völgyi hegyomlás" fogalma, mint ahogy például a Szabadságharc történetében jártasak számára nem ismeretlen a "Magyar Thermophüle" fogalma. Azon kívül, hogy mindkettő székely vonatkozású, hasonló benne a történelmi párhuzam is: 1849 nyarán román muszkavezetők segítették a Nyerges-tetőnél a Tuzson János őrnagy által irányított, hősiesen védekező magyar csapatok hátába a Lüders és Clam-Gallas vezette, túlerőben lévő orosz-osztrák erőket. 95 esztendővel később, 1944 augusztus végén pedig a székely határőrség egyik tisztje, akinek az volt a feladata, hogy ellenőrizze az Úz-völgyében az országhatáron visszavonuló német katonai egységek iratait, ezt a kötelességét elmulasztotta. Így egy német egyenruhába bújt, valójában szovjetekből és románokból álló alakulat belépett az ország területére, akik a székely határőrség hátába kerülve. lemészárolták azt, és az ellenség szabadon áramlott be az országba (amikor a szovjet csapatok még a román kiugrás dacára sem érték el a Dél-keleti Kárpátok hágóit). Ama székely tisztnek nagy szerencséje, hogy nem 100 évvel korábban született, mert bizony egy ilyen mulasztásért Bem apó kapásból főbe lövette volna.
Node a XXI. század is elhozta a maga úz-völgyi hegyomlását, mégha (egyenlőre) lőfegyverek nélkül is. Mindez történt Trianon 99. évfordulóján, hivatalosan a "nemzeti összetartozás" napjának csúffolt gyászos alkalomból. Az egésznek pikantériát ad Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások minisztériuma parlamenti államtitkárának épp e nap alkalmából június 1-én, Zebegényben tett kijelentése, miszerint "Mi magyarok vagyunk a Kárpát-medence legerősebb nemzete!" Na ettől aztán dagadhatna is a keblünk, ha nem lenne Trianon minden nap velünk élő valóság. Mintha a betolakodó románok nem szüntetnék meg a marosvásárhelyi magyar orvosképzést, nem akadályoznák magyar középiskolák létrehozását, nem irtanák tűzzel vassal a magyar feliratokat és szimbólumokat, nem vitték volna Bekét és szőcsöt koncepciós per alapján börtönbe, nem törölnék belénk minden egyes alkalommal a bocskorukat, a román orvosok által titokban a magyar pácienseken nagyüzemileg végzett meddővétételekről és rákos sejtek beültetéséről nem is beszélve. De az államtitkár az "összetartozás napján" megnyugtat minket, hogy semmi baj, azért "mi vagyunk a legerősebbek".
A mai Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román katona sem nyugszik. A romániai Dormánfalva település önkormányzata az elmúlt hetekben több törvényt is megszegve, 52 betonkeresztet állított fel a megszálló közigazgatási beosztás szerint is Csíkszentmártonhoz tartozó temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú emlékművet, a "román hősök emlékére". A védelmi minisztérium jelenlegi főtitkárának kezdeményezésére kerültek betonkeresztek a magyar katonasírokra az úzvölgyi temetőben. Codrin Munteanu korábban Kovászna megye prefektusa volt és aki már prefektusaként fenyegetőzött azzal, hogy "kézbe veszi" a temető ügyét. A történelmi tényeket semmibe vevő építkezést, eredetileg egy, a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású katonai parádéval egybekötött, parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év május 17-én, ám mivel a hivatalos román hatóságok is jelezték Dormánfalva polgármesterének az építkezés román törvények szerinti törvénytelenségét, a polgármester bejelentette a felavatás elhalasztását a Hősök napjára.
A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben, attól tartva, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot. Amikor a románok száma is növekedett, a magyarok élőláncot vontak a temető köré, azonban a megszálló román csendőrök szokás szerint a betolakodókkal voltak, és odaengedték a temető kapujához. Dormánfalva mellett Prahova megyéből is érkeztek csoportok június 6-án az úzvölgyi katonatemetőbe részt venni a törvénysértően létesített román emlékmű felszentelésén. A dormánfalvi polgármesteri hivatal által szervezett eseményen jelezte részvételét a Fră?ia Ortodoxă (Ortodox Testvériség) nevű vallásos szervezet is, amelyik Facebookon mozgósította tagjait. A magyarok békésen imádkoztak és énekeltek, miközben a románok a gépkocsijaikat járatták, bömböltették a manale-t, majd kövökkel kezdték dobálni és botokkal ütlegelni a magyarokat. Majd széttörték a székely temetőkapu oldalszárnyát,több helyen áttörték a kerítést, kidöntötték a magyar katonasírokat, és felavatták a román megszálló törvények szerint is törvénytelenül felállított román betonkeresztet.
Eközben honatyáink mint Bukarestben, mind Budapesten tényleg a "legerősebb nemzethez" méltó módon viselkedtek: Kulcsár Terza József R"M"DSZ-MPP-s szenátor "román-magyar megbékélési nyilatkozatot" kezdeményezett a román parlamentben, Budapesten pedig a kisebbik kormánypárt elnöke,Tömjén Zsolt pedig bukarest román parlamenti képviselőket készül meghívni a Csonka-ország románlakta településeire, hogy megmutassa, hogy a csonkahoni román kisebbség szabadon énekelheti a román himnuszt, és használhatja a román zászlót. Persze meg kell hagyni,a magyar reakciókra a Fidesz kettős-kommunikációja jegyében teltek el: mivel Románia Putyin számára nem kedves ország, ezért Szájjártató látszólag kemény volt, követelte az eredeti állapot helyreállítását, a bűnösök megbüntetését, és behívatta a budapesti román nagykövetet is. Csak az a baj, hogy nem most kellett volna, amikor kezd eldurvulni a helyzet, hanem az első székely zászló vagy "Községháza" felirat miatti per vagy bírság okán, amikor éppen egy újabb lépést tettek a magyar orvosképzés felszámolásáért, vagy amikor Bekét és Szőcsöt letartóztatták. Úgyhogy az államtitkár úrnak is lehet szépeket meg nagyokat nyilatkoznia, de ha a kormány tagjaként kijelenti, hogy "legerősebb nemzet vagyunk", akkor úgy is kellett volna viselkedni a narancsos kétharmad elmúlt 9 évében.
Tudja államtitkár úr mi az az EMI tábor? Az erdélyi magyar fiatalok közéleti tábora, melyet 2006 óta minden nyáron megtartanak Gyergyószentmiklóson. Tudja hogy kezdődött ez 2005-ben? Pont úgy, ahogy most a második úz-völgyi hegyomlás: a román ortodox egyház és a román titkosszolgálat által odacsődített román csürhe szétverte a tábort. Aztán mi úgy döntöttünk, hogy mégis lesz tábor, és mi, székely-magyar nemzetőrök megjelentünk 2006-ban, honvédségi egyenruhában a tábor rendfenntartóiként. És nem volt az a román hatalom, amelyik meg tudta volna akadályozni akár a tábort, akár azt, hogy mi ott egyenruhában rendet tartsunk fenn. A román titkosszolgálatnak kő kemény öt évakna munkájába tellett, hogy megakadályozza, no nem a tábor megtartását, mert azt ma is megtartják, hanem hogy mi őrizzük a tábort. És mi, székely-magyar nemzetőrök ezért soha köszönetet nem kaptunk, sem a mai, sem a volt jobbikosoktól, sem a "nagy székelyektől", Izsák Balázséktól, sem Tőkéséktől, sem a maguk kormánypártjától. Mi nem nyilatkoztunk soha ilyen fellengzősen, mi egyszerűen úgy viselkedünk, mintha legerősebb nemzet lennénk. mert ha maguk, akiknek sokkal több pénz és eszköz áll a rendelkezésükre, úgy viselkedtek volna, akkor ha Nagy-Magyarország nem is lenne, mert arra maguk képtelenek, de a második úz-völgyi hegyomlás biztosan nem következett volna be. Kedves államtikár úr, Szájjártató úr, Tömjénke és a többiek, tudják miért tarolt Kúrcsány pártja az EP-választáson a baloldali szavazók körében? Eláruljuk a titkát, amit mi régóta tudunk és hangoztatunk: A Kúrcsány-klán és pártjuk, a dékápó a román titkosszolgálattól pénzt paripát és fegyvert kap. A románok nem nyilatkozzák, hogy ők a Kárpátmedence "legerősebb nemzete", mert képességeik alapján, és (egyenlőre még) számarányuk alapján sem azok. De mégis úgy viselkednek.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Klutsik György s. k.

2019 06. 23.