Gratulálunk Mezei Jánosnak, az MPP tavaly megválasztott új elnökének! – felemás tisztújítás a Néppártban


Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé tavaly, november 24-én tartott 6. országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP). A Gyergyószentmiklóson tartott rendkívüli országos tanácson Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. Mezei János korábban a párt választmányát vezette. A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta a lemondását. Biró Zsolt felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani.
A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Úgy vélte: az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának a módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal együtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett mandátumot a román parlament alsóházában.
A párt alelnöki tisztségére nyolcan kaptak jelölést. Közülük Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos, és Simon Csaba számára szavazott bizalmat a testület.
Elnöki beköszöntő beszédében Mezei János a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte olyan körülmények között, hogy – mint fogalmazott – azt tapasztalja: az MPP kezdte feladni jobboldali szemléletét.
A megválasztott elnök kijelentette, hogy "az igazság, a nyitottság és az alázat útját" a párt szervezeti újjáépítését, a belső feszültségek megszüntetését tartja feladatának.
"Együttműködve más politikai szervezetekkel önálló politikai tényező leszünk az erdélyi politikában. Nemcsak díszlet, nemcsak dísz, hanem valóban sarkantyú leszünk a nagyobb politikai szervezetek oldalán, és ígérem, hogy vágtára késztetjük a poroszkálást" – fogalmazott a pártelnök. Amit aztán az új pártelnök a „többségi nemzettel való megértetésről" meg az autonómista törekvésekről mondott, az a szemünkben nem más, mint ostoba wilsonista locsogás, de elsősorban nem az a lényeg, hogy mit mond, hanem, hogy mit tesz, márpedig Mezei János, aki Gyergyószentmiklós polgármestereként hosszú éveken keresztül Sóós Sándor partnere volt az EMI-tábor megszervezésében, és személyesen is ismerjük, bízvást állíthatjuk róla, hogy hiteles ember, és mi Székely-Magyar Nemzetőrök szívből gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk neki.
A kongresszus végén az MTI kérdésére Mezei János kijelentette mindenképpen folytatják az együttműködést az RMDSZ-szel, de tettekre kívánják biztatni a romániai magyarság legnagyobb politikai szervezetét. "Nem elég beszélni, hanem tenni kell. Ha hív a közösség, akkor meg kell jelenni a tüntetéseken, és azokon a közösségi megnyilvánulásokon, amelyeken a magyarság az erejét és a tömegben való hitét fejezi ki" – fogalmazott.
Mezei János diplomatikusan a tanácskozás soron kívüli voltával és a rövid idő alatt történt szervezéssel magyarázta, hogy a korábbi kongresszusoktól eltérően sem személyesen, sem üzenetével nem volt jelen Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke – talán nem véletlenül, ugyanis nem valószínű, hogy az ő, illetve klotroceni-koccintós komája, a gyöngyhalász-szakszervezeti elnök szája íze szerint alakult a választás.
Az MPP országos tanácskozását az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt elnök, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök köszöntötte. Bízvást állíthatjuk, hogy teljesen új, és korszak kezdődik mind szűkebben az MPP, mind tágabban az erdélyi nemzeti oldal életében.
Ugyancsak a megújulás reményében Idén március 23-án Nagyváradon tartotta 6. Országos Küldöttgyűléséta másik erdélyi nemzeti erő, az Erdélyi Magyar Néppárt. A kolozs megyei szervezet Sóós Sándort jelölte elnöknek, és a hiteles múltja, valamint a Vele való személyes ismertség révén is nagyon szurkoltunk Neki. Tőle tudjuk, hogy a mi elképzelésünkkel összhangban ő javasolta, hogy a Néppárt a közös EP lista befutó helyére tegye fel Beke István feleségét 8sajnos a párt vezetése nem tette magáévá a javaslatot), és azt is kijelentette, hogy ő a megújult MPP-vel való egyesítést tűzi ki leendő pártelnökként céljául. A tanácskozáson 170 küldött vett részt, akik szoros versenyt követően – 84-83 arányban, 3 érvénytelen szavazat mellett – választották meg Csomortányi Istvánt országos elnöknek kihívójával, Soós Sándorral szemben, alelnöknek választották Kolcza Istvánt, Vinczellér Árpádot, Pálosi Csabát, Zatykó Gyulát, Toró T. Tibort és László Györgyöt. A névsor nem épp a megújulást sugallja, főként a marosvásárhelyi román polgármestert dicsérő László György neve kelt aggodalmakat bennünk.
Ahogy Sóós Sándor a közép erélyi magyarság, úgy Csomortán a Részvidéki nemzetrész szálembere, úgyhogy neki is szerettünk volna tiszta szívből gratulálni. Azonban másnap meglepetés erejével hatott ránk két hír is, amit nem jó jelnek vettünk. Az egyik, hogy Csomortán István Toró T. Tibort javasolta ügyvezető elnöknek. Ezek szerint Csomortán az eddigi langymeleg politizálás híve lenne?
A másik, hogy érvénytelennek tekinti az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökválasztásának eredményét a szombati megmérettetésen alulmaradt Soós Sándor. Csomortányi István, az alakulat új vezetője szerint nincs ok kételkedni a voksolás szabályszerűségében, és készül az előtte álló kihívásokra. Soós Sándor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti érvényesnek az elnökválasztáson megejtett szavazás eredményét, mivel szerinte ellenfele nem kapta meg a leadott szavazatok egyszerű többségét. „Jelen volt és szavazott 170 küldött, ennek megfelelően az egyszerű többség 86 szavazatot jelent. Csomortányi István 84 szavazatot kapott, én 83-at. Igaz, hogy egy szavazattal megelőzött, de nem kapott elég voksot. Akkor lett volna érvényes a választás, ha megerősítő szavazást kérnek, ahol megkapja a jelen lévő küldöttek szavazatainak többségét" – jelentette ki lapunknak a küldöttgyűlésig a párt országos alelnöki tisztségét betöltő politikus, aki a hétvégi tisztújítást követően azonban már nem kapott helyet az elnökségben. Soós Sándor hozzátette, a történtek nyomán az eljárás értelmezését kéri fel az alakulat szabályzat-felügyelő bizottságától. „A bizottság döntésének függvényében megfontolom a további lépéseket" – fogalmazott lapunknak Soós Sándor, aki bővebben nem kívánta részletezni, hogy mit jelentenek a további lépések.
Eközben Csomortányi István a szombat esti tisztújítással kapcsolatban a Krónikának azt mondta: a szavazatokat egy héttagú szavazatszámláló bizottság felügyelte, tagjai mindkét tábort egyaránt képviselték. „A szavazás törvényességét a párt jogászai is megerősítették, így nincs okom kételkedni abban, hogy minden a legnagyobb rendben történt" – nyilatkozta lapunknak vasárnap a néppárt új elnöke.
Ha Soós Sándor megkérdőjelezi a választás eredményét, nincs okunk kételkedni, hogy ezt okkal teszi, amit megerősít az a tény is, hogy Csomortán Torót javasolta ügyvezető elnöknek, ami nem épp a megújulás irányába hat, tehát a továbbiakban is Soós Sándort feltétlenül támogatjuk az elnöki tisztségért. másrészt viszont szomorúsággal töltene el minket, ha soós és Csomortán közt háborúra kerülne sor, mert mégiscsak két hiteles ember kerülne szembe egymással. Ha Csomortán nem lenne, ki képviselné Nagyvárad és a Részvidék magyarságának érdekeit? Egy biztos, a régi szellemiségű új elnökség hátráltaja a két párt egyesülésének folyamatát, de egy Néppárton belüli Soós-Csomortán belháború is csakugyan.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoksága

2019 05.01.