Tiltakozunk Orbán Viktor "közös hadsereg ötlete", továbbá egy honvéd laktanyának egy gazemberről történő elnevezése ellen!
Testületünk parancsnpksága megdöbbenve értesült Orbán Viktornak a posványosi szabadegyetemen elhangzott javaslatáról, miszerint közös európai haderőt kellene felállítani. Úgy látjuk, hogy miközben a kormány látszatcsatákat vív Brüsszellel az ország "szuverenításáért", és látványosan szembehelyezkedik az "Európai Egyesült Államok" agyrémével, akközben nem az egyik legfontosabb, hanem a leges legfontosabb nemzetállami jogosítványt, a honvédelmet akarja átjátszani az EU-nak. És tette ráadásul a "miniszterelnökünk" eme hazaáruló javaslatát Székelyföldön, miközben az USA Törökországból Romániába (és azon belül szinte biztosra vehető, hogy Erdélybe) telepíti át az atomfegyvereit, a Besszarábiát bekebelezni készülő Románia hadserege áll huszonhárom dandárból, a magyar pedig még mindig csak kettőből! Tiltakozunk Orbán Viktor hazaáruló javaslata ellen, "közös európai haderő" helyett Nemzeti hadsereget! Volt már a történelemben "közös hadseregünk", nem kérünk belőle!
És ha már a közös hadseregnél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Honvédség logisztikai központját egy hazaárulóról, báró Hazay Samuról nevezték el. Eredetileg nem is katonai, hanem kereskedelmi végzettséggel rendelkezett, apja szeszgyárában dolgozott fiókvezetőként. Különböző életrajzai szerint egymásnak ellentmondóan kapta tiszti rangját: "A honvédelmi miniszterek 1848-1994" szerint 1875-ben végezte el a Ludovika tisztképző tanfolyamát, míg az I. világháború lexikonában az áll, hogy ezt már 1871-ben megtette. Ám a Ludovika csak 1872-ben nyitotta meg kapuit, de 1882-ig csak hadapródokat bocsátott ki, tehát nevezett sem 1871-ben, sem 1875-ben nem lehetett tiszté avatva a Ludovikán. Valószínűsíthető, hogy tiszti rangját ugyanúgy megvásárolta, mint bárói címét 1912-ben. Katonai pályája ezután gyorsan ívelt felfelé, de valójában apjának a hadsereg számára beszállító vállalatai érdekeit képviselte a hadseregen belül. 1910-ben lett honvédelmi miniszter, nevéhez kötik a honvédség állítólagos "korszerűsítését", ami valójában kimerült nyolc tábori ágyúsezred és egy lovas tüzérosztály felállításában. Honvédelmi miniszterként is elsősorban nem a honvédség, hanem a közös hadsereg érdekeit tartotta szem előtt, a honvédség korszerűtlen maradt, bár meg kell hagyni, az idegen érdekekért folytatott világégésben így is megállta helyét, és alkalmas lett volna az 1918-as patkánylázadás idején az ország területének megvédésére. A háború utolsó másfél évében a közös hadsereg utánpótlásügyi főnöke lett, és az érdekeltségébe tartozó gyáraktól rendelt az állam nevében. És amíg a jól fizető német és osztrák hadseregnek első osztályú árut szálított, addig a honvédséget papírtalpú bakkancsokkal látte el. A papírtalpú bakancsokban megfagyott honvédek iránti kegyeletből tiltakozunk a honvédség egyik legfontosabb objektumának báró Hazaáruló Samuról történő elnevezése ellen. A magyar hadtörténelem szolgált elég, a Hazáért vérüket áldozó hőssel, akikről laktanyát lehetne elnevezni. De a honvédség mai szellemiségéhez úgy látszik egy idegenvérű és kufárszellemű név jobban illik. Kétségtelen, a mai kormányzat alatt virágzó gátlástalan korrupciót jobban megtestesítik Széll Kálmán vagy báró Hazaáruló Samu nevei, mint Csaba kirányfié, Árpádé, Hunyadié, Dobó Istváné, Zrínyié, Bemé, Petőfié stb.
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Klutsik György s. k.
2016 09. 24.