Interpelláció Magyarország Miniszterelnökéhez: Mi a kormány álláspontja a Moldáv Köztársaság készülődő Románia általi bekebelezéséről?


Midőn Testületünk Parancsnoksága midőn at erdely.ma hírportálról értesült az alábbi riportról, mely a http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=203074&cim=romania_megkaparintja_a_moldovai_koztarsasagot_amitol_az_oroszbarat_vezeto_tart linken tekinthető meg, hazafias kötelességének érezte, hogy megtudakolja a bűnös módon hallgató "felelős államférfiaink" álláspontját a szóban forgó kérdésről. Kéréssel fordultunk a Habsburg-bérenc Vona Gábor által kiebrudalni kívánt Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselőt, hogy tenne-e az ügyben interpellációt. Ő azt felete, ez nem az ő szakterülete, és egyébként is interpellációt csak "közérdeklődésre számottartó kérdésekben" intéznek, ezért küldjük el neki, ő azt továbbítja Szávay István képviselőtársának, aki a miniszterelnök felé írásbeli kérdés formájában fogja előterjeszteni kérésünket (márha egyáltalán foglalkozásra érdemesnek tartja). A miniszterelnöknek a beterjesztést követően 15 napon belül válaszolnia kell, amit az Országgyűlés honlapján közzé is kell tenni. Kíváncsian várjuk a választ!

Tisztelt Miniszterelnök úr!

A múlt héten az erdely.ma hírportálon, illetve a Digi24 hírportálon megjelent egy riport a Moldáv Köztársaságbeli Balci város polgármesterével, Renato Usatii-vel, aki egyben az oroszbarát politikai erők egyik vezetője is. Ebben azt állította, tudomása van arról, hogy az Egyesült Államok vezetése már 2013-ban eldöntötte, hogy legkésőbb 2017 végére hazájának, a Moldáv Köztársaságnak legkésőbb 2017 végére Románia részévé kell válnia. Azt is elmondta a riportban, hogy ennek érdekében készek akár ukrán mintára egy moldáviai polgárháború kirobbantására, továbbá a jelenlegi moldáv elnök, Nicolae Timofti társaságában a nap 24 órájában tartózkodik a Román Hírszerző Szolgálat egyik megbízottja, és lényegében ő diktálja az elnöknek, hogy mit tehet és mit nem.
Természetesen minderre rá lehetne fogni, hogy ez nem más, mint egy oroszbarát politikai erő vezetőjének a rémhírterjesztése, ha az elmúlt években a roman politika, élükön olyan volt román közjogi méltóságok, mint Traian Basescu vagy Victor Ponta, nem nyilvánították volna Románia legfőbb nemzeti céljának Moldávia bekebelezését, ha nem adná Románia nap mint nap számtalan tanújelét annak, hogy ezer szállal szövi magához egyre szorosabbra keleti szomszédját, aminek legújabb megnyilvánulása, hogy a mostani román elnök, Claus Johannis aláírta a Moldovai Köztársaságnak szánt roman hitelszerződésről szóló törvényt, s a köztársaság területén pedig jelenleg közös amerikai-román hadgyakorlatot tartanak.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Remélem belátja, hogy amennyiben Moldávia Romániához való csatolása bekövetkezik, úgy keleti szomszédunk Dél-Kelet és Közép-Európa vezető hatalmává válik, s az az erdélyi magyar nemzetrész Románián belüli számarányának drasztikus csökkenését fogja maga után vonni. S onnantól fogva a megszálló román hatalom a mostaninál is sokkal látványosabban fogja az őshonos magyarság jogait lábbal tiporni. Épp eme hazafias aggodalomtól vezérelve fordult frakciónkhoz a Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka, Klutsik György, hogy ezen írásbeli kérdést intézzem a Miniszterelnök Úrhoz.
Ennek a szóban forgo fenyegetésnek van egy elvi és egy gyakorlati vetülete. Az elvi vetület abból indul ki, hogy Románia csak Magyarországgal szemben nyerte meg a II. világháborút, mert amúgy egyéb viszonylatban vesztesként ült a béketárgyaláson. Vagyis Magyarország ugyanazon az alapon vesztette el a háború végén az 1938-1941 között visszakapott területeit, mint Románia ugyancsak a háború végén Moldáviát. Ezen a tényen az sem változtat, hogy 1940 nyaráig a szóban forgó terület Románia része volt, hiszen azt a román kormány 1940 júliusában önként adta át a Szovjetuniónak, majd egy évvel később a szovjet elleni német agresszióhoz önként csatlakozva foglalta el megint. Ha tehát nem akarjuk megcsúffolni az emberi elmét, és következetesek maradunk a józan észhez, akkor beéátható az, hogy amennyiben Románia most jogot formálhat olyan területekre, amelyeket a háború veszteseként kellett a háború végén átadnia a Szovjetuniónak, akkor Magyarországnak semmivel sincs kevesebb joga azokhoz a területekhez, amelyeket szintén a háború veszteseként kellett átadnia rablószomszédainak. Romániának semmivel sincs több joga Besszarábiához, mint Magyarországnak az 1941-es, sőt akár 1918 előtti határainak visszaállításához!
De a gyakorlati vetület legalább ennyire súlyos! Ugyanis az orosz külpolitikai vezérvonal sarokpillére az a Gorbacsov-Bush megállapodás, amely szerint a NATO nem terjeszkedhet a volt Szovjetunió határain belülre. Ezt a megállapodást a NATO a Balti államok csatlakozásával már megszegte, Ukrajna euro-atlanti integrációs szándéka pedig a Krím orosz részről történő annektálását, és a mai napig tartó, és közvetve Kárpátalját és ott élő véreinket sújtó polgárháborút eredményezte. Ezzel szemben ezúttal nem egyszerűen arról van szó, hogy egy újabb volt szovjet tagköztársaság csatlakozna a NATO-hoz, hanem azt bekebelezné egy olyan NATO-tagállam, amely nemcsak, hogy soha nem volt része sem a Szovjetuniónak, sem azelőtt a cári birodalomnak, de amely a szóban forgó volt tagköztársaság területét a háború végén épp a Szovjetunió javára vesztette el. Viszont ebből könnyen kiszámolható, hogy amennyiben Kijev nyugatra fordulása lokális orosz-ukrán konfliktust eredményezett, úgy borítékolható, hogy a Moldávia bekebelezésére irányuló román tettlegesség a küszöbön álló III. Világháború “gdanski-korridoraként”, azaz causus belli-jeként fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mert azt sem Putyin, de ha igazak Balci város polgármesterének az értesülései, úgy az orosz választ pedig Washington nem fogja ölbetett kézzel nézni.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ha Önt valóban Hazájáért és Nemzetéért való szeretete vezérli, és képes felnőni a felgyorsult események színvonalához, nem lehet oly vak, hogy ne lássa be, a fejlemények nemzeti létünk szempontjából legalább annyira húsbavágóak, mint a migránsválság! Az olyan kérdéseket, mint székely autonómia vagy székely függetlenség, Érmellék és kultúrális autonómia, állami magyar egyetemek, restitúció stb., hamarosan átlépi a történelem. Ezért két kérdést szeretnék intéznia Tisztelt Miniszterelnök Úrhoz:
1. Mi a Magyar Kormány álláspontja a román kormánynak a Moldáv Köztársaság bekebelezésére irányuló nyílt törekvéseivel kapcsolatban?
2. Feltételezve, hogy a jelenlegi magyar kormány nem kíván egy gyáva semlegességgel a dicstelen és országvesztő Károlyi Mihályék mellé a történelem szégyenpadjára ülni, az elkerülhetetlen világháborúba torkolló orosz-román fegyveres konfliktus esetén Magyarország kormánya melyik hadviselő fél oldalán kíván beavatkozni?

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoksága

2016 05.08.