Székely Magyar Nemzetőrség

Szeptember 9-én nyilvánosságra került a sziromlevelűek székely autonómiatervezete, mely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által etnikai, illetve a történelmi Székelyföld határai alapján kijelölt autonómia-koncepcióval ellentétben Maros-, Csík-Udvarhely- és Háromszék megyékből áll, s míg az előbbi 76, utóbbi alig több mint 50%-os magyar többséggel rendelkezne. Salat Levente, kolozsvári politológus is súlyosan bírálta a tervezetet, mely "egyrészt meg akarja nyugtatni a románokat, hogy nem is olyan nagy dolog, amit a magyarok kérnek, a magyarokkal pedig azt akarja elhitetni, hogy ez az autonómia" – jelentette ki a politológus. Szerinte a tervezet készítői elképzeléseiket megpróbálták beilleszteni a jelenlegi román jogrendbe és államszerkezetbe úgy, hogy az a lehető legkevesebb átalakítást tegyen szükségessé. Ezért „túlságosan nagy árat fizettek" – mondta, és példaként hozta fel, hogy a regionális tanács csupán jogszabály-tervezeteket készít, amelyek hatályba lépése attól függ, hogy a bukaresti kormányt képviselő prefektus megtámadja-e azokat vagy sem a közigazgatási bíróságon. "Eszerint végső soron a prefektuson múlik, hogy van-e autonómia vagy nincs, legalábbis a jogszabályalkotással kapcsolatos hatáskörök terén" – jelentette ki. Ezenkívül a tervezet képviseletet ad a betolakodó románoknak is, méghozzá anélkül, hogy előírná a nemzetiségi regisztrációt.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az R"M"DSZ által elkészített autonómiatervezet. Izsák szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, melynek az a jelmondata, hogy "a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját". Az új mozgalom támogatói ezzel "a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek". Úgy látja, hogy a székelységnek két eszköz áll a rendelkezésére abban a törekvésében, hogy megállítsa Székelyföld beolvasztását a román kormány által tervezett Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje, a másik a nemzetközi jog (Utóbbi szerintünk eddig nem sokat ért, és valószínűleg ezután sem fog). Az SZNT elnökének közleménye szerint e két eszköz leépítése érdekében van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező mozgalomra, "amely Bukarestből ellenőrzött és irányított". "A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának a fölszámolása, vagy legalább az ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése" - vélte a tanács, mely szerint "a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének".
A dolog pikantériája, hogy az Izsák által méltán kritizált autonómiatervezetet az "M"PP is jóváhagyta, amely szimbiózisban él az SZNT-vel, és annak elnökével, Zsocával, aki egyben az SZNT alelnöke is. Izsák közölte, a tanács év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, "ellenőrzött autonómiamozgalomhoz". Azt kérte a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek az SZNT egy évtizede megfogalmazott céljaihoz akkor is, ha volt barátaik, volt szövetségeseik közül nem egyet a másik oldalon látnak majd. "Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!" - szólította fel híveit vasárnapi közleményében az SZNT. Ha elolvassuk a közleményhez a tűlevelű SZNT-tagok által írt, a tanács elnökét megosztással és merevséggel vádoló kommenteket, akkor erre az év végi ülésre nemcsak hangos csörte várható, de az SZNT kettészakadása sem kizárt az Iszák és Bíró Zsolt-pártiak között.
A Székelyföld területi autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alkalmatlannak találja Corina Cretu román biztosjelöltet arra, hogy az Európai Bizottságban a regionális politikákért feleljen. Izsák Balázs elmondta: az EU működéséről szóló szerződés a regionális politika céljaként határozza meg a régiók közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölését, a leszakadó régiók felzárkóztatását. Hozzátette, Székelyföld a kulturális, nyelvi különbözősége miatt került leszakadó pályára román uralom alatt. "Hogyan fogja Székelyföld leküzdeni a leszakadását, ha egy nacionalizmusáról, magyarellenességéről ismert politikus felel majd uniós szinten a felzárkóztatásáért" - jelentette ki Izsák Balázs. Hozzátette, Corina Cretu személye nem jelent garanciát arra, hogy az EU alapdokumentumaiban megfogalmazott elvek érvényesüljenek. Az SZNT elnöke nem tartotta kizártnak, hogy "Románia számára éppen azért volt fontos a regionális politikákért felelős biztosi poszt megszerzése, hogy a tisztségen keresztül akadályozza a nemzetiségi törekvések érvényesülését a regionális politikában. A román nacionalisták ma is hívei az évtizedeken át gyakorolt asszimilációs politikának. Nyíltan vagy burkoltan azért cselekszenek, hogy a Ceausescu-diktatúra idején kialakított elvek érvényesüljenek" - jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT elnöke úgy vélekedett, luxemburgi perük kimenetelét aligha befolyásolja az a tény, hogy megváltozik az Európai Bizottság összetétele. "Ez csupán annyit jelent, hogy, ha eddig reménykedhettünk abban, hogy egy jobb összetételű bizottság változtat az álláspontján, ez a remény most szertefoszlani látszik" - tette hozzá Izsák Balázs.
Izsák Balázst óvatosan dicsérjük a nyíltan a sziromlevelűeknek, burkoltan saját tűlevelű tanácstagjainak címzett karakánságáért. Mindenképpen el kell gondolkodnia három dolgon: egyrészt az SZNT-vel egyetemben eddig maga is az "M"PP túsza volt, és ezt a túszállapotot a szervezet elnökeként maga is fenntartotta, így az SZNT-n belül most létrejött skizofrén állapot kialakulásáért közvetetten mindenképpen felelős. Másrészt Cretu kinevezése fényében helyes volt-e az autonómiamozgalmat általában emberi-jogi, és azon belül az EU-s jogra és az EU intézményeire alapozni, a másfélezer éves történeti elsőség helyett, bár erre majd a luxemburgi per kimenetele ad végleges választ. Harmadsorban miért kellett az autonómiatervet csak a történelmi Székelyföldre, és az avval közvetlen szomszédos magyartöbbségű településekre korlátozni, és miért nem lehetett a törvénytelen román uralom idejére egy olyan területi autonómia-modelljét kidolgozni, amely mozaikszerűen minden magyartöbbségű települést magában foglal az Érmelléktől kezdve a szórványszigeteken és a Székelyföldön át a Csángóföldig. A néprajzi földrajzi távolság miért akadálya egy nagy, egy másik kisebb tömbből és szétszórt mozaikokból álló autonóm magyar közigazgatási egység létrehozásának. Talán nem csak azért mert egy ilyen, az összetákolt nagy-Románia összes magyartöbbségű települését magába foglaló autonóm közigazgatási egység koncepciója esetén nem csak az összerdélyi magyarság, de a székely autonómiamozgalom is sokkal kevésbé lett volna megoszthatóbb a most készített sziromlevelű változattal. Amennyiben mind az autonómiának a legnagyobb néprajzi tömbre korlátozása, mind az európai polgári kezdeméynezések ötlete a Gyöngyhalász szakszervezeti elnök sugallatára jött, akkor Izsák Balázs egész eddigi életművének összeomlását köszönheti az "M"PP-nek.
"Jelkép- és anyanyelvhasználat ügyben törvénymódosítást szeretne az RMDSZ. Csak nem mindegy, hogy mit tartalmaz a létrehozandó törvény, mert könnyen lehet, hogy jogbővítés helyett jogszűkítésre kerül sor" – ezt már Sóós Sándor mondta szeptember 8.-án, a Néppárt Kolozs-megyei elnöke. A Néppárt az erdélyi magyarok érdekében szeretné felhívni a figyelmet a lehetséges hibákra és javaslatot tesz ezek kiküszöbölésére. Máté Andrásnak, a sziromlevelűek frakcióvezetőjének nyilatkozta szerint az R”M”DSZ azon lesz, hogy az egészségügyben biztosított anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezete is mielőbb napirendre kerüljön a képviselőházban. Ennek az a lényege, hogy ahol egy kisebbségi közösség 20 százalék fölötti arányt tesz ki, ott a kórházban legyen olyan orvos, aki anyanyelvén tud beszélni a beteggel. Sóós felidézi a 2008-ban az Erdélyi Magyar Ifjak nevében megtett kezdeményezésüket és az akkori fejleményeket, illetve az anyanyelv-használati kör valós kiegészüléséhez pár javaslatot tettek, amelyeket a megszavazás előtt álló törvénymódosításokhoz ajánlott.
2008-ban az EMI két levelet fogalmazott meg, az egyiket Băsescu államelnökhöz a nyelvi jogok kiszélesítéséről, amelyre Markó Béla, az R"M"DSZ akkori elnöke reagált a következőképpen: "az RMDSZ a megfelelő pillanatban, vagyis egy erős parlamenti többség összeállásakor újra napirendre tűzi a 2001/215-ös közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelv-használati jog 20%-os küszöbének 10%-ra való csökkentését". Szerinte a parlament akkori összetételével ezt nem lehet megvalósítani. A másik levélben, amely Székely Ervin Zoltán egészségügyi államtitkárnak lett elküldve, többek között kérte akkor az EMI, hogy kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. A levél nagy visszhangot váltott ki, az ügyet kivizsgálta a román diszkriminációellenes tanács, amelyről Asztalos Csaba, a tanács elnöke így nyilatkozott: A testületben konszenzus van a tekintetben, hogy az anyanyelv használata, illetve az államnyelv hiányos ismerete nem jelenthet okot az orvosi szolgáltatás elmaradására vagy annak hiányosságára. A testület tanulmánykészítésre kéri a minisztériumot: milyen mértékben biztosított az anyanyelv használatának joga a romániai egészségügyi intézményekben. A testület ugyanakkor megállapította: az államnak kötelessége megtenni a szükséges lépéseket a kisebbség nyelvének az egészségügyben való használatához azokon a területeken, ahol jelentősebb az adott kisebbség létszáma. A CNCD tagjai emellett azt javasolják az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a betegellátó intézményekben végezzenek felmérést a kisebbségi nyelvek használatának szükségéről, és arról, hogy az adott intézmény mennyiben tudja ezt biztosítani.
"Ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy a páciens jogairól rendelkező 2003/46-os törvény 8. cikkelye szerint joga van a románul nem tudó betegnek anyanyelvén beszélni. Függetlenül attól, hogy jelentős vagy jelentéktelen arányban van az adott településen a kisebbségben élő közösség. Ehhez képest eltelt hat év, és az RMDSZ csak azt kérné, hogy ahol egy kisebbségi közösség 20 százalék fölötti arányt tesz ki, ott a kórházban legyen olyan orvos, aki anyanyelvén tud beszélni a beteggel. Máté Andás Kolozs megyei RMDSZ-elnökként el kéne gondolkozzon azon, hogy ha javaslatuk megvalósul, akkor mi lesz a kolozsvári 60 ezres magyarsággal. De Kalotaszeg képviselőjeként azon is érdemes elgondolkoznia, hogy pl. a kalotaszentkirályi lakost, ha a háziorvos elküldi a megyeközpontba kivizsgálásra, akkor az otthon biztosított nyelvi jogait Kolozsváron már elveszítené" – áll Sóós Sándor közleményében.
Mindezek miatt, megismételve a 2008-as kéréseiket, a Néppárt Kolozs megyei elnöke javasolja a következőket: Módosítsák a 2001/215-ös közigazgatási törvényt, a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20%-ról 10%-ra csökkentsék. A nyelvhasználati küszöböt ne csak az egyes településen élők arányához, hanem létszámához is kössék, javaslom a 10 ezer fős korlát bevezetését. Kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást a 2003/46-os törvényt alkalmazva. Erdélyben legyen a magyar nyelv kötelezően oktatandó idegen nyelv a román iskolákban.
Ez utóbbi javaslatát a magunk részéről teljesen fölöslegesnek tartjuk, tekintve, hogy az erdélyi románok összességét betolakodó népcsoportnak, s mint ilyet, teljes egészében kitelepítendőnek tekintjük. Továbbá a nyelvi küszöbök leszállításán túlmenően sokkal életbevágóbb kérdésnek tekintjük az önálló, egész Erdélyt átfogó magyar orvosi hálózat megteremtését, tekintve, hogy a román orvosok tömegével tesznek ma is meddővé magyar nőket, illetve ültetnek a magyarokba rákos sejteket.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző szolgálata

2014 09. 20.