Hírek, 2014 augusztus-szeptember


A magyarság ukrán parlamenti jelenlétének ellehetetlenítésével hálálja meg Ukrajna Csonka-Magyarország kormányának hazaáruló ukránbarát politikáját!

A Kárpátalját megszállva tartó ukrán állam központi választási bizottsága augusztus végén jelölte ki a 2014. október 26-ra kitűzött előrehozott parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, változatlanul hagyva a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő korábbi körzethatárokat. Ezért érdemes volt a hazaáruló antalli-jeszenszky politika nyomdokaira lépnie a frissen hivatalba lépő Navrasics vezette külügynek.

A Rongyos Gárdára emlékezett a Jobbik

A Jobbik kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium felújíttatta a Rongyos Gárda budapesti emlékhelyét, mivel azonban az elállt az avató ünnepségtől, a Jobbik megszervezte azt augusztus 29.-én, római katolikus liturgiával (miért nem ökumenikussal?) A Farkasréti temetőben Vámossy Tibor hősi halott rongyos gárdista sírján restaurált szobránál az 1921-es nyugat-magyarországi szabadságharc kirobbanásának évfordulóján, augusztus 28-án 18 órától kezdődött a megemlékezés. Az emlékmű a 19 éves műegyetemistaként hősi halált halt Vámossy Tibor sírja fölött található, aki az idegen osztrák megszállás ellen harcolt. A megemlékezésen felszólalt a legitimista nézeteit nyíltan hangoztatni szokó Kosaras Péter Ákos történész, Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitánya, Szávay István, a Jobbik alelnöke, fellépett Vári Kovács Páter színművész, Lőrincz Péter farkasréti káplán pedig a katolikus egyház liturgiája szerint áldotta meg az emlékhelyet. A megemlékezésen a soproni népszavazást méltatták, de egyáltalán nem tették fel a kérdést, hogy Őrvidék milyen jogon tartozik még ma is Ausztriához, mint ahogy nem hozták szóba az 1938-as kárpátaljai gerillaharcokat. Talán azért nem, mert az ukrán események kapcsán ez mindennél aktuálisabb lett volna?

Az olaszliszkai tragédia megismétlődése és a megszálló csendőrök általi magyarverés Kédiszentléleken! – Bálványosváralján a pópa vert magyart!

Augusztus 10.-én megismétlődött Kézdiszentléleken az olaszliszkai lincselés: ezúttal egy magyar motoros elsodort az úttesten egy cigány kislányt, majd a fékezés miatt balesetet szenvedett motorost és a motoron ülő barátnőjét megölték a feldühödött cigányok, a segítségére siető motoros társát és barátnőjét szintén megkéselték, de ők túlélték a lincselést. A megszálló román rendőrség sokáig még a gyilkosság elismerésével is késlekedett, időhúzásra játszottak. Erdély András így írt a Székelyhon hírportálon megjelent publicisztikájában: "Megérne az is egy külön elemzést, hogy hol volt a rendőrség az incidens alkalmával? Mert azt látjuk, hogy amikor három székelyzászlós aggastyán összegyűl alszegen, vagy öt fiatal Wass Albert-könyvet olvas a parkban, s ezzel a majdnem százéves >>ősi román állam<< területi épségét >>veszélyezteti<<, olyan erőkkel vonulnak fel, mintha küszöbön állna a harmadik világháború kitörése. Ott viszont, ahol fogadásból is kilépnek az autó elé, hátha >>megvesztegetné<< őket valaki egy apró baleset után, oda nem jut személyzet. A kedélyek lecsillapodását kétségtelenül az szolgálná leginkább, ha gyorsan és szakszerűen felgöngyölítnék az ügyet. De fel akarják? Lehet, hogy nem az a >>feladat<<, hogy megtalálják a tetteseket, hanem éppen ellenkezőleg: hogy legyen balhé. Egy cigány–magyar összecsapás kapóra jönne a hatalomnak, hogy kimutassa: ez egy konfliktuszóna, ahová még több rendőrt kell telepíteni, hogy a társadalmi békét fenntartsa, mert itt a többségi magyar lakosság lábbal tiporja az emberi jogokat, semmibe veszi a többi népcsoportot. Egy kis titkosszolgálati segédlettel igazán nem tűnik nagy teljesítménynek ezt az egészet „megrendezni”, hiszen a SRI parancsnoka – valószínűleg egyáltalán nem véletlenül – jól >>elszólta<< a minap magát: ők feladatuknak tekintik a területi autonómia létrejöttének megakadályozását Székelyföldön. Ritka jó alkalom". Nemmellesleg lehet gyengíteni a magyarságon belül a cigány-nem-cigány ellentétet, és a bukaresti román motorosok szimpátiafelvonulása révén a románellenességet is csökkenthetik, az interetnikai szemléletet pedig cigányellenes alapon erősíthetik a magyar társadalomban.
Augusztus 23.-án ugyancsak Kézdiszentléleken a megszálló oláh csendőrök megvertek három magyar fiatalt. Közel egy héttel a falunapok után is jól látszottak a verés nyomai annak a három fiatalembernek a testén, akiket a brassói mobil csendőralakulat alkalmazottai bántalmaztak, három rendben verték meg őket, és a 61-es törvényre hivatkozva fejenként ezer lejjel is megbüntették – számoltak be lapunknak az érintettek.
Kovács Levente, Pál Zoltán és Kovács Gábor augusztus 23-án éjfél után a sportpálya környékén megszervezett falunapon szóváltásba került azzal a Kászonokból érkezett fiatallal, akitől visszakövetelték a száz eurót, amit külföldi munkahely fejében kifizettek neki. Nem történt verekedés, csupán szóváltás, hangoskodás. A három fiatalt a csendőrök földre teperték és megbilincselték, majd a kerítés mellé állítva ütni kezdték őket, betessékelték a csendőrségi furgonba, ott letérdepeltették őket, úgy ütötték gumibottal, kézzel, és rúgták is. A harmadik verést a helyi rendőrőrsön kapták, ahol Bogdan Croitoru csendőraltiszt mindhármuk nevére a büntető jegyzőkönyvet is kitöltötte. A jegyzőkönyvben az olvasható, hogy botrányt keltettek és agresszíven viselkedtek, nem tettek eleget a csendőri felszólításnak. A három fiatal nem jelentkezett a törvényszéki orvosnál, de záros határidőn belül megfellebbezik a rájuk kiszabott büntetést a kézdivásárhelyi bíróságon. Az egyik motoros megemlékezés napján készült felvételek alapján a három megvert fiatal egy százhúsz-százharminc kilós, tökmagoló csendőrben felismerte az egyik verőlegényt.
Augusztus 31.-én este egy bálványosváraljai ortodox pópa megvert egy 19 éves fiatalembert, csak azért, mert magyar – írja a Stiridecluj.ro-ra hivatkozva a Maszol.ro. Az incidens este 11 körül történt a Kolozs megyei faluban, amikor a fiú hazafelé tartott egy helyi kocsmából. Út közben szembetalálkozott a pópával, aki egy keresztelőről támolygott ki ittas állapotban, és a „Noi suntem români” (Mi románok vagyunk) című hazafias dalt énekelte – írja az erdélyi portál. Amikor a pópa meglátta és felismerte a fiatalembert, azonnal rátámadt, ököllel ütlegelte, rugdosta, közben pedig azt kiabálta, azért teszi ezt, mert áldozata "nem román és nem elég hazafi".

Eltűnt Kézdivásárhely főteréről a piros, fehér, zöld lobogó, Székelykőn is visszafestették románra a piros-fehér-zöld megyehatár-jelző oszlopokat

A kézdivásárhelyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak a szeme láttára szerelték le augusztus 26.-án a magyar zászlókat, az első hírek szerint a Helyi Rendőrség két tagja, de utólag kiderült a Polgármesteri Hivatal két embere volt. Az ifjak elmondták, hogy elmennek a hivatal vezetőjéhez és megérdeklődik kinek a parancsára tüntették el a zászlót. Azt is hozzá tették, hogy kíváncsian várják az Őszi Sokadalmat, hogy Bokor Tibor polgármester állja-e a szavát? Korábban megígérte, hogy a sokadalomra visszahelyezik a két székely zászlót a Gábor Áron szobor mellé.
Egy hónappal ezt megelőzőleg, július 27.-én Tömjén (pardon:Semjén) Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen járt, így téve eleget Bokor Tibor polgármester felkérésének, hogy az ő jelenlétében vonhassanak fel újabb székely zászlókat. Ezúttal azonban nem a város főterén, hanem a volt katonanevelde előtti téren. Történt ugyanis, hogy Bokor Tibor polgármester a főtéren elhelyezett zászlókat a román törvénynek eleget téve leszedette. Ezt követően a Vármegyések által kirakott zászlókat is eltüntette. Szombaton azonban nagy ünnepélyes keretek között, újra felvontak két zászlót. Mindenki ott volt aki számított, hangzatos szavak, (fülke-)„forradalmi” hangulat. A HVIM tagjai is ott voltak, végig nézték a népvakító előadást, nézték hogyan játszadoznak az urak, függetlenségünk szimbólumával. Hiteltelen játék ez, álszent politika - vonták le a következtetést. De, hogy az olvasók is tisztában legyenek a dolgokkal, feltettek néhány kérdést is az uraknak. Megkérdezték Tömjén urat: hányszor szólal fel az erdélyi magyarság védelmében, a székely zászló védelmében, vagy a jószomszédi viszony a legfontosabb? Zsocika nem volt hajlandó válaszolni, a vármegyéseket Antal Nagyárpi-Nagyárpi-Nagyárpi tessékelte el. Ismét a román trikolór színeiben virítanak a Torockó melletti Székelykőn lévő betonoszlopok, miután előzőleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom pécsi szervezetének tagjai piros-fehér-zöldre festette ezeket. A "helyreigazítást" két aranyosgyéresi betolakodó román végezte el. "Amikor olvastuk a sajtóban, hogy mi történt az oszlopokkal, azonnal akcióba léptünk, és 24 óra alatt megoldottuk a problémát" – számolt be egyikük a kolozsvári portálnak. A HVIM augusztus 27-én számolt be arról a Facebook-oldalán, hogy pécsi szervezetük tagjai magyar nemzeti színűre festették át a Kolozs megyei Váralja és a Fehér megyei Torockó határát jelző oszlopokat. "Székelykőn található kövek rossz színbe voltak ezért át lettek festve. Az oláh nemzeti trikolór eltűnt, és a magyar piros-fehér-zöld került vissza a jól megérdemelt helyére, hogy mindenki lássa: a magyarság nem hagyta el Székelyföldet! NEM, NEM, SOHA!"
A Székelykőn egyébként az adevarul.ro szerint már évek óta tart ez a furcsa vetélkedés a betolakodó románok és az egyedül őshonos magyarok között, az oszlopok tavaly is kétszer váltottak színt. Torockó sziromlevelű polgármestere, Szőcs Ferenc természetesen nem ért egyet az átfestésekkel. "Nem jól gondolkodnak, akik ezt teszik. Nálunk a községben mindenfelé, a hivatalos épületeken ki van téve Románia zászlója, mert Romániában vagyunk", mondta a lapnak a polgármester, aki szerint az oszlopoknak csak topográfiai célt kellene szolgálniuk - meg az idegen elnyomó oláh hatalmat, amint ő maga is rendületlenül teszi.
Az az igazság, hogy a fenti megnyilvánulások alapján nem lenne rossz ez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ha nem a román ügynökfeleséggel rendelkező Toroczkay László, és az In-Khalos múlttal rendelkező, ultralegitimista Zagyva Gyula irányítaná.

Magyar település-helységnévtáblákat festettek le a betolakodó oláhok!

Ismeretlenek megrongálták a Hargita megyei Siménfalván és a hozzá tartozó falvakban a kétnyelvű táblákon szereplő magyar helységnév-feliratokat - közölte csütörtökön a Székelyhon.ro hírportál. Péter Zoltán polgármester a portálnak elmondta: szerdára virradóra, a község valamennyi településén - Siménfalván, Szentmihályon, Kis- és Nagykadácsban, illetve Kobátfalván - több mint tíz táblán fehér festékkel mázolták be a magyar neveket. Erdély vegyes lakosságú térségeiben most is rendszeresen előfordul, hogy a magyar település-feliratokat - feltehetően átutazó autósok - bemázolják, de a Székelyföldön ez nem jellemző.

A megszállók magyarellenes erőfitogtatása Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön katonai parádéval ünnepelték hétfőn, hogy hetven évvel ezelőtt vonultak be a román csapatok a városba. A rendezvényt a sepsiszentgyörgyi megszálló oláh katonai helyőrség szervezte a prefektusi hivatal támogatásával annak emlékére, hogy a román csapatok hetven éve "szabadították fel a várost a fasiszta-horthysta uralom alól". Sebastian Cucu alprefektus ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy a román hadsereg 1944. szeptember 8-án tűzte ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tornyára a román lobogót. Ezt megelőzően a város környékén heves harcok dúltak, amelyekben a román hadsereg "az oly sokat szenvedett" helyi román lakosság támogatását is élvezte. Ioachim Grigorescu ezredes, a megszálló háborús veteránok egyesületének helyi vezetője kijelentette, az események óta eltelt hét évtized dacára a városban "sokan gondolnak még nosztalgiával a múltra". A tartalékos ezredes üdvözölte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi vezetői ezúttal sem vettek részt az eseményen. Sepsiszentgyörgy volt a harmadik észak-erdélyi város, amelyikbe 1944-ben bevonult a román hadsereg, ezt egy nappal megelőzőleg, Kézdivásárhely és Kovászna esett el.

Élenjár a történelemhamisításban a megszálló háromszéki prefektus

A Háromszék- és Csík-Udvarhely megyei betolakodó ortodox kolostorok népszerűsítését tűzte ki célul Marius Popică megszálló prefektus. A Háromszék megyei kormánymegbízott az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az intézmény támogatásával ezer darab színes tájékoztató füzetet nyomtattak, melyben "a román vonatkozású egyházi, kulturális és történelmi létesítmények" leírása szerepel fotókkal illusztrálva. Marius Popică szerint a projekt célja, hogy az országban és külföldön megismertessék ezeket a létesítményeket. "Az ősromán jelenlétet és kontinuitást a Kárpát-kanyarban – még a székelyek letelepedése előtti időkből – számos nyelvi, néprajzi, archeológiai lelet, dokumentum tanúsítja. (…) A Kovászna és Hargita megyei román közösség az évszázadok során szoros kapcsolatot ápolt a Kárpátokon túli románokkal. Ebben kiemelkedő szerepe volt az ortodox egyház támogatásának és szolidaritásának" – olvasható a kiadvány bevezetőjében. A szövegben kiemelik Ioan Selejan Csík-Udvarhely és Háromszék megyei ortodox püspök szerepét, akinek az irányítása alatt a meglévők mellé öt újabb ortodox kolostor és egy remetekolostor épült a két székely megyében, az előbbit részletesebben, az utóbbit kevésbé részletesen ismertetve.
Constantin Anna Zsófia, az épp szabadságát töltő prefefektus kabinetfőnöke a Krónikának elmondta, a kiadványokat a kolostorokban helyezik majd el, abban bízva, hogy ezáltal hozzájárulnak az adománygyűjtéshez. A kiadványokat nem közpénzből, hanem adományokból finanszírozta a prefektus, szögezte le a kabinetfőnök, aki nem tudta arra a választ, hogy a következő hasonló jellegű projektjüket mikor kivitelezik.

A megszállók miniszterelnökének kampányol az R"M"DSZ Székelyföldön – Borboly Csaba a székely gyerekek sikeresebb román nyelvtanulásáért lobbizik!

A Nyergestetői csata emlékének puszta jelenlétével történő meggyalázását követően ismét Magyarország megszállt részébe, ezúttal Csíkkozmásra látogatott a megszálló román kormányfő, Victor Ponta, ahol több mint hatvan székelyföldi önkormányzat képviselője vehetett át tőle szeptember 11.-én a támogatási szerződést, vagy iskolabuszt, aki nemmelellesleg nemrég autonómiaellenes kijelentéseket tett. Őt elkísérte Székelyföldre Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter is, aki szintén magyarul is köszöntötte a jelenlévőket, azt a reményét hangoztatta, hogy a novemberi elnökválasztáson a székelyek is úgy szavaznak, hogy az jó legyen az országnak.
A ceremónián felszólaló Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jó kormányzás, és a helyi közösségek fejlődésének biztosítása végett lépett be a kormányba, és döntését azóta sem bánta meg". (Az R"M"DSZ valóban nem, csak mi). Tamás Sándor, Háromszék megye közgyűlésének elnöke szerint „egy hónappal ezelőtt a miniszterelnök úr az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor meghívására érkezett Nyergestetőre, az akkor egy politikailag fontos momentum volt. Első jele a normalitásnak. Akkor ígéretet tett, hogy gyakrabban jár majd hozzánk. Íme, ma is itt van, a miniszterelnök-helyettes társaságában”. És nincs senki, aki végezzen velük!.
Borboly Csaba, a Csík-Udvarhely megyei önkormányzat elnöke egy magyar gyermekeknek szánt román tankönyv kéziratát adta át a miniszterelnöknek kérve, támogassa a tankönyv kiadását, hogy általa a székelyföldi gyermekek is jobban megtanulhassanak románul. Nehogy úgy járjanak, mint Árus Zsolt, aki anyanyelvén merte beadni a megszállóknak az adóbevallását. Borboly Csaba nem tudni, milyen szinten tud románul, de gondolkodni biztosan jobban, mint magyarul.

Szilágyi Zsolt a románokat is fel akarja emelni

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt szerint a magyaroknak tisztán és világosan el kell mondaniuk, hogy mit akarnak, csakis így nyerhetnek szövetségeseket a románság soraiban. Szeptember 13.-i csíkszeredai sajtótájékoztatóján zz erdélyi magyarság autonómiaküzdelmeivel kapcsolatban az EMNP jelöltje azt mondta, hogy Erdélyt nem lehet felemelni a románok nélkül, a kampány pedig jó lesz a kényes kérdések tisztázására. "Több szabadságra van szükség, a stabilitás, a demokrácia nyelvén kell szólni Romániához és a nagyhatalmakhoz, hiszen nekik is a stabilizáció és a demokrácia megerősítése az érdekük". Zsocikám, mindezt a sziromlevelűek eddig nagyon sikeresen művelték, bár a "szabadságot" és a "demokráciát" kétségtelenül csak román értelmezés szerint, ezért felesleges volt egy újabb hazaáruló pártot alapítani, és egy Kellemetlen Dudor kettőt az ön személyében államfőjelöltnek indítani! A románokat aknával, vagy kézigránáttal kell felemelni!

Megrongálták Petőfi emléktáblájának koszorúit Székelyhídon – Bem szobrot avattak Koltón!

Augusztus 3.-áról 4.-ére virradó éjjel betolakodó oláh vandálok gyújtották meg a székelyhídi Művelődési Ház falán elhelyezett Petőfi Sándor emléktáblán lévő koszorúkat. Az éjszaka leple alatt történt tett elkövetői a tábla alatti falon lévő vakolatot sem kímélték, hiszen azt a járókelők a reggeli órákban leomolva találták a szétégett, magyar nemzeti szalaggal ellátott, szenesedő koszorúk közelében.
A Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság és a Városi Könyvtár munkatársai Petőfi Sándor nagykárolyi szobra előtt emlékeztek meg a költő-forradalmár halálának 165. évfordulójáról augusztus 7.-én. Petőfi utolsó fél évének, halála körülményeinek felidézése után Vitéz Júlia nagykárolyi diák mondta el A költészet és Szívem című verseit, amit a koszorú elhelyezése követett. Petőfi Sándort leginkább az köti Szatmár megye akkori központjához, hogy itt ismerte meg későbbi feleségét, Szendrey Júliát. Bem József tábornokra szeptember 6.-án, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc lengyel hősére, kultikus figurájára emlékeztek szombaton Szamoskrassón. A Szatmár megyei településen komoly kultusza van – Petőfi szavaival élve – „Osztrolenka véres csillagának": emléktábla, emlékszoba, mellszobor és a helyi általános iskola őrzi nevét és emlékét. Ennek oka, hogy Bem 1848. december 12-én este, az erdélyi hadsereg élén Szamoskrassón, Darvay Ferenc kúriájában szállt meg. Nehezen érthető, hogy a koszorúzásba miért vonták be a helyi német kisebbséget is.
Hoppál Péter avatta fel Bem József (1794-1850), az 1848/49-es szabadságharc lengyel származású tábornokának Koltón felállított mellszobrát szeptember 3.-án. A hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében megtartott rendezvényen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta, hogy a Teleki-kastély kertjében Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobor mellett újabb alkotással gazdagodik a hagyományaira büszke község. Majd úgy fogalmazott az államtitkár, hogy "Bemre úgy tekint történetírásunk, mint olyan stratégára, akinek elképzeléseiben az erdélyi magyarok és románok nem fordulnak szembe egymással". Mármint a szabadságharc első felében kedves államtitkár úr, mert ahogy a valóság cáfolt rá ezekre az elképzelésekre, a Szabadságharc erdélyi hadvezére úgy módosította erre vonatkozó elképzelését, a Szabadságharc végére pedig teljesen leszámolt velük. Az ilyenkor szokásos nagy szavakkal teletűzdelt beszédét az államtitkár így zárta: "bár 1848 után még nehezebb korszakok jöttek, most mégis magyarul lehet Koltón beszélni, nem mások kegyelméből, rendőrtől figyelve gyűltünk most össze ünnepelni". Hát ha 165 év után ennyi minden kivívására büszkék vagyunk, akkor Bem tarnów-i szarkofágjában foroghat, akárcsak összes magyar katonája a sírjában. Hoppál Péter végül arra kérte a koltóiakat, hogy "őrizzék meg a szabadságharcos elődök emlékét, példaadásuk értelmét pedig magyarázzák el a felnövekvő nemzedékeknek" – meg hogy érezzük át, milyen jó sorsunk is van, mert egy idegen megszálló állam nem tiltja meg, hogy egyedüli őslakosokként használhassuk anyanyelvünket.
A Deák Árpád nagyváradi szobrászművész által készített mellszobrot Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő és Csendes Lajos, Koltó polgármestere leplezte le. A helyi református templomban megtartott istentiszteleten az 1849-es erdélyi hadjárat 165. évfordulójára emlékezve Tőkés László igehirdetésében elmondta, hogy az Erdély felszabadítására érkező Bem tábornok kiáltványt intézett az itt élő népcsoportokhoz jogegyenlőségükről, anyanyelvi és vallási szabadságukról biztosítva őket. Kár, hogy nem tette hozzá, hogy a kiáltványnak semmi eredménye nem lett s ezt a Szabadságharc végére be is látta. De már július végén is az orosz intervenció akadályozta meg Bemnek az érchegységi román lakosság kiirtására vonatkozó tervét.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2014 09. 20.