Az elmúlt fél év hírei


A megszálló oláhok szerint a Himnusz is rasszista – Wass Albert kötetei mellett már magánterületen felállított szobrát is elkobozza a megszálló román rendőrség!

Eltávolíttatta a megszálló román rendőrség az idei csíksomlyói búcsún portékáikat kínáló árusokkal Wass Albert köteteit, holott erre még a megszálló román törvények szerint sem lett volna jogi alapja a hatóságnak. A "szokásos" ellenőrzések nyomán rendelték el, hogy az árusok leszedjék a standokról és a polcokról az író köteteit, arra hivatkozva, hogy Romániában tilos Wass Albert-irodalmat árulni, ugyanis az írót jogerős ítélettel háborús bűnösnek nyilvánították Romániában. Az árusok egy része ennek nyomán Nyirő József köteteit is eltette, aki szintén nyilas íróként van számon tartva a románok által. A hatóságok elkobozták Csibi barnától a Himnusz első sorát idéző, azaz az "Isten áldd meg a magyart!" feliratú pólókat is, mint rasszista feliratot. Az, hogy a román rendőrség saját megszálló törvényeit is önkényesen értelmezi, (hiszen Wass művei nincsenek tiltólistán) nem meglepő, mint ahogy azt sem, hogy a magyar diplomácia ingerküszöbét még a magyar állam hivatalos Himnuszának román hatóságok általi rasszistává bélyegzése sem ugorta át. Viszont az mindenképpen igen, hogy az a Csibi Barna árul magyar Himnuszos pólót, aki a román népszámlálás előtt azt hangoztatta, hogy a székelyek nem magyarok, és ezért vallják magukat székelynek. Ezek szerint Csibi aszerint változtatja ebbéli véleményét, hogy megrendelője, nevezetesen a román titkosszolgálat mit vár el tőle.
Ezzel egyidőben a szovátai Sómező utcában Tóth Ferenc magánterületén felállított Wass Albert szobrot vitték el a megszálló román hatóságok miután házkutatást is tartottak. Tóth Ferencnél az irrendentizmus vádját kimerítő propagandaanyagot, szórólapokat, plakátokat kerestek, de miután nem találtak semmit, mindent lefényképeztek, és lefilmeztek, majd közölték vele, hogy gyanúsítottként vallomást kell tennie a rendőrségen háborús bűnösök kultuszának ápolása miatt, holott ez a román megszálló törvény csak közterületen felállított szobrokra vonatkozik. Tóth Ferenc ezt tudomásul vette, viszont megkérdőjelezi Wass Albert háborús bűnösségének voltát és az azt kimondó ítéletet.

Az orvosin a helyzet változatlan!

Az önálló magyar főtanszékek létrehozására hiába ad lehetőséget már három éve a megszálló romániai oktatási törvény, azóta sem tartja be ezt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége. Idén márciusban figyelemfelhívás céljából a MOGYE magyar nemzetiségű vezetői lemondtak tisztségeikből, vagyis bojkottot hirdettek, amíg a magyar tagozat önállósodásának ügyét nem tűzi napirendre az intézmény döntéshozó testülete, a szenátus. (Hogy ennél a sehova sem vezető módszernél mennyivel többet érne például egy, az egyetem első számú román vezetőjének küldendő levélbomba, abba senki nem mer belegondolni). Azóta viszont semmi nem történt, az egyetem magyar közössége úgy érzi, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyat őket a politikum, a kormányon levő R"M"DSZ (Igazán kár, hogy erre 24 esztendő után csak most eszmélnek rá). Szilágyi Tibor rektorhelyettesnek a Kossuth Rádióban július végén elhangzott riportja szerint március óta semmi lényeges változás nem történt, a szenátus azóta mindössze egyetlen egyszer ült össze, és ami legaggasztóbb az az, hogy úgy a közvélemény szintjén, mint a politika szintjén a MOGYE ügye mintha feledésbe merülne (Pont ez a sziromlevelű "érdekképviselet" célja). Szilágyi Tibor azt mondja, hogy a márciusi döntésük óta a magyar oktatói közösség kitart, és a mindennemű külső támogatottság hiányában továbbra is egység van közöttük, de ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: "ellenkezünk, de milyen esély van arra, hogy ezzel bármit is elérjünk?" (A válasz egyértelmű: nincs!)
A lemondott rektor-helyettes azt is elmondta, hogy viszonyuk a kormányon levő R"M"DSZ-el "nagyon laza", és ő nem látja, hogy "magát az alapkérdést" a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni. Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. Hozzátette, hogy szerinte ősszel majd nagyon komoly viták lesznek a tagozaton belül arról, hogyan ilyen körülmények között merre haladjanak tovább.
Kincses Előd szerint – akinek tegyük hozzá, nagy szerepe volt abban, hogy a székelységet az 1990-es márciusi pogrom idején félrevezették – "szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel" (szerintünk meg nagyon is érthető). Majd így folytatja: "Sajnálatos módon az RMDSZ-es illetékesek
>>elfelejtették<<, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. A politikai pipogyaság és az idő múlása oda vezetett, hogy jelenleg szóba sem kerül az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, e jogos követelés teljesen lekerült a napirendről. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó hetven százalékot nem sikerül visszapótolni, itt, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma. A politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel és munkajogi eljárásokkal vegzálja!" Elődkém, a pipogyaságot volt kitől eltanulniuk a rommagyar elvtársaknak 1990 márciusában!

A megszálló román miniszterelnök jelenlétével gyalázta a nyergestetői csata emlékét!

Augusztus elején az R"M"DSZ teljesen titokban hívta meg a megszálló román miniszterelnököt, Victor Pontát a Szabadságharc 165 évvel ezelőtti nyergestetői ütközetének megemlékezésére. Minden sziromlevelű potentát ott volt Borbolytól kezdve Dudorkán át Tamás Sándorig és Antal Árpádig mindenki, posztkommunista ízű, semmitmondó beszédeikben mindenről szóltak, csak a lényegről hallgattak, nevezetesen arról, hogy 165 esztendővel ezelőtt ezen a helyen a román betolakodók segítségével kerülhettek az orosz cári csapatok a honvédek hátába, akik lemészárolták a székely csapatokat. Ponta beszédét nem is kívánjuk kommentálni, mert román megjelenése a megemlékezésen, pláne ha az egy közjogi méltóság, maga a történelmi esemény emlékének a meggyalázása.

Szoborháború Nagykárolyon

Nagykárolyon a legutóbbi tanácsülésen is heves szóváltás és veszekedés alakult ki annak kapcsán, hogy két új mellszobrot állítana fel Nagykárolyban a megszálló román Nemzeti Liberális Párt helyi szervezete, mégpedig Ferdinánd román király mellszobrát a kastélykert egy kiemelt helyére képzelik el, míg vele szemben Ion C. Brătianu egykori miniszterelnököt az egykoron róla elnevezett téren látnák szívesen. A június tanácskozás alkalmával a városvezetőség jelezte, hogy a román katonai emlékmű melletti teret tartaná a királyi mellszobor számára megfelelőnek. A magyartöbbségű városban a kollaboráns R"M"DSZ rendelkezik a legnagyobb frakcióval, persze a sziromlevelűek sem egy helybéli személyiség, vagy egy magyar történelmi nagyság szobrát szeretnék a térre (Petőfinek már van szobra például, de a Költő itt megismert feleségének, Szendrey Júliának egyáltalán nincs), hanem Szent Flóriánnak, azt is egy magyar vállalkozó ajánlotta fel a városnak.

Új, nyíltan magyarellenes román párt

Augusztus közepén az R"M"DSZ kormányzati részvétele elleni tiltakozásul kilépett a Román Szociáldemokrata Pártból a magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, s azt is bejelentette csütörtökön, hogy Egyesült Románia Párt néven új politikai pártot alapít. Sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az R"M"DSZ "instabilitási tűzfészek", amely "ellehetetleníti az etnikumok békés együttélését, és a román állam területi épségét veszélyezteti". (Bárcsak így lenne). Kifejtette: új pártja feladatának tekinti olyan szabályozás kialakítását, amely "egyszer s mindenkorra" törvényen kívül helyezi a "szélsőséges magyar szervezeteket". "Itt az ideje, hogy féljenek azok, akik titokban vagy nyíltan ennek az országnak az alkotmánya és nemzeti méltósága ellen áskálódnak. A diplomácia már kimerítette eszköztárát: eljött a cselekvés ideje. A románok be fogják bizonyítani, hogy türelmük véges, és készek kezükbe venni sorsuk alakítását" – jelentette ki Diaconu. Bogdan Diaconu hetente több magyarellenes írást közöl a liberális Adevarul blogrovatában, és tavaly ősszel büntetőjogi feljelentést tett a legfőbb ügyészségen a Székelyek nagy menetelésének szervezői ellen. Szociáldemokrata parlamenti képviselőként a külföldi "szélsőségesek" kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról nyújtott be törvénytervezetet a bukaresti parlamentnek, idén a területi autonómia népszerűsítésének betiltásáról dolgozott ki jogszabálytervezetet. A román szenátus Diaconu kezdeményezésére fogadta el idén márciusban azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megfoszthatják állami kitüntetésétől azt, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállamra, az államnyelvre vagy az ország területének elidegeníthetetlenségére vonatkozó alkotmányos előírást – szóban vagy cselekedetben – megsérti.

Az asszimilációra készíti fel tanulóit a székelyszentkirályi általános iskola!

"Szent"István ünnepét a szentistváni birkatürelemhez méltó módon ünnepelték meg székelyszentkirályon. "Román-magyar interetnikus diáktábort" szerveztek az udvarhelyszéki településen, adta hírűl augusztus 20. előtt a Duna tv. A tudósítás szerint a találkozót kezdeményező székelyszentkirályi tanárok elégedetten állapíthatták meg, hogy a "nyelvi különbözőségek ellenére a gyermekek már az első pillanatoktól megtalálták a közös hangot". A táborban székely gyermekek tanulták, gyakorolták a román a nyelvet, a dél-romániai Giurgiu megyéből érkező román diákok – akik eddig sosem jártak magyarlakta vidéken – pedig a magyart. A Duna tv szerint a nyelvi és a kulturális különbözőségek ellenére "örömteli volt a közös játék, és a tanulás" a kétnyelvű táborban. A vendégül látott román iskola igazgatója szerint az együtttöltött idő megannyi új felismerést hozott számukra, Mădălina Oprişa azt mondta: "minden értelemben jobbítottak a kapcsolatokon, nem is beszélve arról, hogy a kulturális határokat pedig szeretnék feloldani". (Azt elhisszük, látjuk hova vezetett Váradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a többi valaha színmagyar erdélyi városban). Hozzátette: "ebben a táborban sokkal több az, ami összeköt, mint ami elválaszt". A kulturális határok feloldására tudatosan törekedtek a szervezők, amikor összeállították a tábor programját: a tanulás, és a szórakozás mellett arra is volt alkalom, hogy a táborozók megismerjék egymás népviseletét, táncait, zenéjét (legyen mit ellopni tőlünk, és "ősi dák kultúrjavként" kisajátítani). A tábort szervező pedagógusok sem gondolták, hogy "ilyen könnyen megtalálják a közös hangot a gyermekek". (Csak attól függ, mire nevelik őket a felnőttek). A riportban Illyés Ildikó „tanárnő” nem győzött áradozni, hogy "mennyire nyíltak és barátságosak voltak a román diákok".
Végül a román vendégek megígérték: jövőre újra visszatérnek Székelyszentkirályra. Na ettől féltünk, egyszer kedvük szottyan végleg itt maradni. Csak a meghívott román iskola igazgatójának nevét írták ki, a magyarét nem. Valószínűleg azért, mert szégyelli magát, pedig megérdemelné, hogy mindenki ismerje a nevét egy magyar álnevű székelyföldi román ügynöknek, ehelyett csak Hilda Iliescu "tanárnő" magyar fedőnevét merték nyilvánosságra hozni. Úgy látszik valamivel ellensúlyozni kell a gúnyhatáron túli osztálykirándulások hatását, nehogy már a székely kisdiákok a magyarsághoz jobban kötődjenek, mint a románokhoz. Hát egy ilyen tábor nélkül később hogy válnának a székely kisdiákok kis dákokká? Oprisa asszony pedig saját diákjaival igazán otthon érezhették magukat, hiszen lehet, hogy telepes betolakodókként hamarosan itt lesz az otthonuk, és megelégedve nyugtázhatták, hogy a helyi általános iskola vezetősége a szentistváni birkatürelem jegyében már most felkészíti lélekben Székelyszentkirály diákjait arra, hogy a megszálló nemzethez és majdani jövevényekhez való asszimilálódás minél zökkenőmentesebben menjen végbe.

Lemondott az EMNT sepsiszéki elnöki tisztéről Sánta Imre

"A pártkatonai szerepet nem rám szabták, a gondolati és cselekvési szabadságomat annál fontosabbnak tartom, minthogy alárendeljem magam egy párt érdekei feltétel nélküli kiszolgálásának" – írja Sánta Imre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tagjainak. A sepsiszéki szervezet elnöke ezúton hozta a tagság tudomására, hogy már korábban lemondott tisztségéről. Tettét azzal indokolja, hogy úgy szervezték át az EMNT–EMNP közös rendszerét, hogy a széki elnököt gyakorlatilag a Néppárt megyei elnökének rendelték alá. "Ezt az elnök úgy értelmezte, hogy az én tevékenységem abban merülne ki, hogy az általa kiadott utasításokat feltétel nélkül végrehajtsam – írja a levélben. – Én nem erre vállalkoztam, hanem építő jellegű munkára, mert lehetőséget láttam egy tágabb közösség érdekében történő cselekvésre. Ugyanakkor nem voltam, és nem vagyok hajlandó vezetői kvalitásokat nélkülöző, vezetésre alkalmatlan, intrikákkal és >>hátmögötti kibeszélésekkel<< állandó konfliktusokat generáló helyi és megyei néppártos tisztségviselőkkel parttalan vitákat folytatni" – szögezi a bikfalvi lelkész.
Sánta Imre, aki azzal tett szert nemzetközi ismertségre, hogy egymaga állt ki egy székely zászlóval a Székely Mikó Kollégium elé, s ebből többhónapos tüntetéssorozat lett, több tízezer ember részvételével, érdeklődésünkre elmondta: már júliusban lemondott, de "nem akart nagy port kavarni", ez a levél is "tudta és belegyezése nélkül" került nyilvánosságra. Nagy fiaskó lehet a Néppárt és az EMNT számára Sánta Imre lemondása, és intő jel arra nézve, hogy bizony a Néppárt sem különb a másik két pártnál. Augusztus 21.-én "a belső demokrácia teljes hiányára" hivatkozva kilépett a Néppártból Fadgyas Egmond előadóművész, de ő a sziromlevelűeknél kívánja tovább folytatni.

Szent István rend Imre Kertész számára

Idén augusztus 20.-án a kormány Szent István-rendet adományozott Rubik Ernő feltalálónak és Imre Kertész írónak, aki még 2009-ben egy német riporter előtt önként tagadta meg magyarságát, amikor ráripakodott, hogy "kérem, ne bélyegezzen magyarnak!". A Jobbiknak vagy műveletlenségét, vagy sváb vonalvezetését bizonyítja, hogy tiltakozott a kitüntetés ellen. Ugyanis ha tisztában lenne azzal, hogy ezt a kitüntetést a közismerten magyarellenes Mária Terézia alapította, akkor nem Imre Kertésznek a díjjal való kitüntetése, hanem az idegen eredetű kitüntetés 2011-es újraélesztése kellett volna okot adjon a tiltakozásra. De bátran állíthatjuk, a díj magyarellenes eredete Imre Kertész szellemiségével teljes összhangban áll!
Meglehetősen furcsa, hogy míg Schmidt Mária válasz nélkül hagyta Ungváry Krisztiánnak a hozzá a Heti Válaszban címzett, brutálisan történelemhamisító nyílt levelét (helyette megtette Szentkirályi Gábor honlapunk hasábjain, az újság szerkesztőségébe hiába küldte be, nem hozta le), a történész nő hosszú írásban méltatta a magyarságát nyíltan megtagadó írót születésnapja alkalmából. Schmidt Mária következetlenségét mutatja, hogy egyszerre akarja rehabilitálni Mária Teréziát, illetve az általa betelepített svábokat, és azt a Gömbös Gyulát, aki miniszterelnöksége idején tűzzel vassal küzdött ugyanezen jövevény svábok német nemzetiségi mozgalom ellen. Most legyen okos az ember, ha ki akar igazodni Schmidt Márián!

Magyarországon is mérgez a Chemtrail?

Az index hosszú riportot közölt augusztus elején egy magáncég pilótájával, aki megszegve titoktartási kötelezettségét, kipakolt a hírportálnak. Állítása szerint a magáncég, amelyik "meteorológiai vizsgálat" címén különböző anyagoknak lakott területek felett való kipermetezésével bízta meg, titoktartási kötelezettséget íratott vele alá, majd egy reggel a hangárba érve vegyvédelmi felszerelést viselő „katonákat” (vagy inkább annak kinéző személyeket) vett észre, akik az ominózus, mint kiderült, halálosan mérgező anyagot a gépébe adagolják. A pilótának Horvátország és Erdély irányába kellett repüléseket végrehajtania, de az anyagot kizárólag csonkahoni lakott területek felett kellett kidobnia. A riport szerint a pilóta megpróbálta az anyagot Erdély románlakta területei, illetve Horvátország fölött kiszórni, de a fekete doboz alapján munkáltatója figyelmeztette, könnyen megüti bokáját, ha elszabotálja a feladatot. A pilótának a családi boldogságába került az állása, felesége, gyerekei elhagyták.
A Chemtrailról szóló, nem éppen örömre okot adó pletykák nem speciális magyar jelenség, a világon számos helyen látnak napvilágot hírek arról, hogy különböző anyagoknak a légtérbe permetezésével kísérleteznek befolyásolni az időjárást, többek között lassítani a globális felmelegedést, de mások szerint ez csak ürügy arra, hogy valójában a lakosságot mérgezzék. Sőt egy harmadik verzió szerint a Chemtrail-el láthatatlan vetítővásznat akarnak húzni az égre, hogy aztán valóságosnak látszó tárgyakat vagy jelenségeket lehessen három dimenzióban rájuk vetíteni, egyesek szerint így készítenék elő például a Vatikánban az emberek megtévesztésére "Jézus utolsó áleljövetelét", vagyis annak csak a teljesen hihető látszatát. Megint mások azt állítják, hogy a szóban forgó riport azért félrevezetés, mert a Chemtrailt anélkül permetezik a pilóták a légtérbe, hogy egyáltalán tudnának róla, a titkos anyagot egyszerűen belekeverik az utasszállító gépek üzemanyagába.
Szóval a Chemtrail egy egész világot behálózó rejtélyes pletyka, de egyáltalán nem biztos, hogy minden alapot nélkülöz. De bennünk óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyha valóban létezik, és ezeket a titkos kísérleteket Magyarországon kifejezetten végzik, vajon a végző cég és a kisantant titkosszolgálatok érdekei vajon nem érnek-e össze, és vajon nem ők támogatják-e a magyar lakosság irtását jelentő kísérleteket épp itt végezzék?

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2014 08. 24.