Ukrajna geopolitikai katasztrófához közelít és eltűnhet a térképről orosz lapok szerint – Románia kész "politikai ajánlatot" tenni Moldovának, a gagauzok nem kérnek a Romániával való egyesülésből!


Dusan Kerny politológus, a felvidéki tót szeparatista lap, a Slovenské Národné Novini szemleírója szerint "Ukrajna széthullása az egész régiót destabilizálhatja: Ukrajna szétesése geopolitikai szempontból gigászi problémát okozna, amely messzemenő következményekkel járna. A szlovákoknak erre nincs szükségük. Nyugat-Ukrajna lakosságának jelentékeny része magyar, ami területi változás esetén kolosszális problémát okozna Szlovákiának. Soha nem fogadnánk el az ilyen változásokat". Ez teljesen nyilvánvaló, egyrészt, nehogy az esetleges magyar történelmi igények, vagy akárcsak a részleges etnikai határkorrekciók Kárpátaljáról átterjedjenek a Felvidékre, mert ez utóbbi területveszteséget, a Felvidéki szeparatista állam éléskamráját jelentő csallóközi Kisalföld elvesztését, utóbbi törvénytelen államuk teljes megszűnését jelentené a betolakodó tótok számára. Félelmük azonban alaptalan, Martonyi Fejbólintó János ismét kijelentette (a magyar nép felhatalmazása nélkül), hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései, és egy másik nyilatkozatában "Ukrajna érdekeiről" beszélt.
Pedig Ukrajna vészesen közelít egy geopolitikai katasztrófához és nagy az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül nem lehet javítani a helyzeten - állapította meg a gazeta.ru orosz internetes újság csütörtöki kommentárja. A Kommerszant címú orosz gazdasági lap véleménye szerint Ukrajna a polgárháború felé sodródik. A gazeta.ru hírportál Ukrán front című szerkesztőségi kommentárja szerint "az európai értékektől végtelenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanatikusok utcai harcai eltemették a Majdant (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)". A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: "a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik, mint néhány közép-ázsiai ország".
A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A kommentátor úgy véli, hogy az Ukrajnában egymással szemben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút. Szerinte nem a baltikumi államokra, és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Németország és Franciaország hallassa a hangját, mert számukra a kontinens stabilitása a fontos és nem akarnak újabb hidegháborút.Jellemző, hogy miközben hazája nyíltan készül az orosztöbbségű kelet-ukrajna bekebelezésére, az orosz újságíró Lengyelországot eltiltaná jogos történelmi jussától, akárcsak Litvániát is kizárná az osztozkodásból – ebben csak az a legfájóbb, hogy minket magyarokat mégcsak meg sem említ, mi még kizárandó riválisként sem jövünk szóba, köszönhetően szervilis III/III-as fejbólinó diplomáciánkank, ennyire nem vagyunk tényezők.
Még tiszta szerencse, hogy Romániát sem említette meg, amelynek moldovai nagykövete, Marius Lazurca kijelentette, hogy "Románia politikai ajánlatot tehet Moldovának, ha olyan drámai választás elé kerül, mint az Ukrajnában történt." "Románia segítséget nyújthat Moldovának a helyzet destabilizálása és az európai integrációs folyamat fenyegetettsége esetén" – hangoztatta a román diplomata. A nagykövet nem magyarázta meg, hogy mit ért "politikai ajánlat" alatt (így hívta Hitler is, azt, amivel Lengyelorzságot kecsegtette 1939-ben - mint tudjuk, a lengyelek elutasították), azonban rámutatott, hogy Traian Basescu román elnök azon útmutatását tartja szem előtt, hogy „gondoskodni kell arról a térségről, amely az EU-t elválasztja Oroszországtól”. Basescu pedig már Brüsszelben is arról beszélt, hogy az ukrán konfliktustól meg kívánja óvni Moldáviát, ehhez, és az integrációhoz pedig a legjobb eszköz, ha moldávia csatlakozik Romániához.
Hát igen, a románok diplomáciájukat nem Martonyi Jánosok irányítják, akik nyilatkozataikban szomszédaik meg a térség érdekeiről beszélnek, csak épp saját hazájukéról nem. De a gagauzokat sem kell félteni. A Moldovai Köztársaság Romániával történő egyesülése esetén a Gagauz Autonóm Tartomány a függetlenség útjára lép. Ezért a Gagauz Autonóm Tartomány 35 tagú parlamentje, a Népgyűlés (Halk topluşut) népszavazást írt ki február 2-ra, melyen arra kell választ adnia a mintegy 150 ezer szavazóképes gagauz polgárnak, hogy a Moldovai Köztársaság függetlenségének felbomlásával az autonóm terület kilép-e a moldáv államkeretből, és ezzel független állammá válik. A Gagauz kormányzó, Mihail Formuzal épp az erdélyi magyarokkal példálózott, miért nem akarnak Romániával egyesülni: mint mondta, nem akarnak úgy járni, mint a magyarok, akik elvesztették autonómiájukat.
Nem meglepő, hogy a kisjenői (kisinyovi) fennhatóság alatt álló, az autonóm terület fővárosában, Komratban működő járásbíróság elutasította a Népgyűlés referendum-kiírását, törvénytelennek minősítve azt. A bírói érvelés szerint az ország egyetlen régiója sem kérheti különválását a Moldovai Köztársaságtól: erre a moldáv alkotmány nem ad lehetőséget. Ezzel szemben a gagauzok azzal érvelnek, hogy a terület autonóm státusát kimondó, törvényerőre emelkedett 1994-es autonómiastatútum egyik cikkelye világosan fogalmaz: amennyiben a Moldovai Köztársaság – függetlenségét elveszítve – Romániához csatlakozna, a Gagauz Autonóm Tartomány kérheti függetlenedését az országtól. A törvény elfogadásakor a kisjenői parlament ígéretet tett arra, hogy a gagauzok által kért klauzulát bevezetik az ország alaptörvényébe, ez azonban ma is hiányzik a Moldovai Köztársaság alkotmányából. Sem a komrati gagauz parlament, sem a tartomány végrehajtó szerve, a gagauz kormány – élén Mihail Formuzal báskánnal (kormányzóval) – nem fogadták el a bíróság döntését, és folytatják az előkészületeket a február 2-i referendum megszervezésére. A "szakadár" gagauzok akcióját Kisjenő nem nézi tétlenül: a moldáv főváros legfelsőbb ügyészsége bűnvádi eljárást indított a népszavazást szervező gagauz vezetők ellen.
A két világháború közötti román megszállásra emlékező gagauzok azonban nem várnak tétlenül: a választásokra készülő Népgyűlésben nem csak a Romániával való egyesülés gondolatát utasítják el, hanem – az utcai tüntetések nyomására – a szovjet utódállamok által életre hívott Vámunióhoz csatlakoztatnák Gagauziát, ugyanis a kormányzó szerint legmagasabb szinten is tetten érhető Kisjenő keze, amely mindent elkövet az autonóm tartomány gazdasági ellehetetlenítéséért.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2014 02. 03.