Ukrajna felosztására készül Ororszország – Basescu újévi beszédében is Beszarábia bekebelezéséről mint "román projektről" beszélt – Hatalmas magyar külpolitikai baklövés, vagy szándékos hazaárulás terheli bukaresti mezőgazdasági attasénk lelkét?


Az ukrán nemzeti gondolatok keleti terjedésének megakadályozása és ezen ország teljes elvesztésének megelőzése érdekében Moszkvának van egy "B-terve" Ukrajna sorsát illetően, nevezetesen három részre osztanák, állítja a kijevi befolyásos napilap, a Zerkalo Nedeli. "Oroszországban kezd egyre népszerűbbé válni az a gondolat, hogy lehetetlen, sőt felesleges egész Ukrajnát megtartani az orosz befolyási szférában. Márpedig egy nemzeti forradalomtól és szólásszabadságtól ’beteg’ Ukrajna fertőzési és üszkösödési forrás, ami Kijevből Moszkvába terjedhet át. Az üszkösödés ellen az a legjobb harci módszer, Moszkva számára pedig a forradalom egy üszkösödés, ha amputálják a fertőzött részeket. Így hát sokan elszigetelnék Ukrajna nyugati, beteg részeit, még mielőtt azok megfertőznék egész Ukrajnát", írja a kijevi kiadvány. A Zerkalo Nedeli szerint, ez a gondolat nem új és már a cári Oroszország idejében létezett, amikor az egyik belügyminiszter, a cári kormányt 1905 legsötétebb hónapjaiban megmentő Pjotr Durnov valami hasonlót állított. Akkor azt mondta, Oroszországnak nem kellene Galíciáért harcolnia, mert ezáltal az "úgynevezett ukrán mozgalom kiterjedne és magába foglalná az ukránok lakott terület többi részét is", említi a szerző. A kijevi hetilap szerint, Ukrajna három részre osztásának gondolata uralkodóvá válik a Ljubljankában és Oroszország más döntéshozatali központjaiban is és arról árulkodik, hogy Moszkva fél átvenni az egész országot, az "ukrán terv" pedig mégiscsak sikeres. "Az Oroszországba történő teljes körű integráció lehetőségét jelenleg csak három keleti régió (Donyeck, Luganszk és Harkiv) és Krím esetében tartják lehetségesnek. Közép- és Dél-Ukrajna ütközőállam szereppel rendelkezne, de formálisan független állam, az úgynevezett orosz Ukrajna lenne. Csak az öt nyugati régió mehetne oda, ahova akar. Például semleges övezetté válhatnának, vagy akár a NATO-hoz és az EU-hoz is csatlakozhatnának. Egyfajta pokolként, purgatóriumként és mennyországként. Ukrajna nyugati felének már 15-20 évvel ezelőtt is az ütközőövezet szerepet szánták, míg az ország többi részének Oroszországhoz tartozását senki sem kérdőjelezte meg", állapítja még meg a Zerkalo Nedeli. A kiadvány szerint, ez a folyamat elhúzódó lesz és az ország föderalizálásával, a főváros Harkovba, vagy Donyeckbe költöztetésével és más hasonlókkal kezdődhetne.A Zerkalo Nedeli ugyanakkor azt állítja, hogy e gondolatok terjesztői között sok ukrajnai is van. "A gazdasági helyzet romlása lépésekre fogja kényszeríteni a Kremlt. Mert holnap túl késő lehet. Mindenesetre, 2014 meghatározó lehet bizonyos szükséges döntések meghozatalához", figyelmeztet a kijevi hetilap. A kérdésnek nagyon komoly vonatkozása van magyar szempontból is. Az egyik az, hogyha Ukrajna szétesne, mi lesz Kárpátaljával? A felföldi törvénytelen tót szeparatista állam teszi rá a kezét, vagy keleti szomszédunk, amely Moldáviára már régóta feni a fogát. Traian Basescu újévi beszédében – immár sokadszorra – kijelentette, hogy Románia földjének tartja Moldovát, a moldávokat pedig románoknak. Elmondta, hogy az országnak nyíltan kell erről beszélnie. Az elnök szerint e gondolatnak az összes románt át kell hatnia, mivel közös nyelv, történelem és kultúra egyesíti őket. A "nemzet újraegyesítésének" pedig a "románok harmadik nagy projektjévé" kell válnia. Az első kettő a NATO és az EU-tagság volt. Traian Basescu megígérte, hogy személyesen fog e kérdéssel foglalkozni, amint lejár az elnöksége. És Moldávia bekebelezésére az oláhoknak annál is inkább megnőtt az esélyük, hogy az eddig a kérdésben gáncsoskodó Oroszország Ukrajna felosztásáért cserébe nemcsak nekünk juttathatja Kárpátalját, de a románoknak is az ő "Besszarábiájukat" Transzisztriástul-szőröstül-bőröstül együtt, sőt Basescuék által visszaóhajtott Nagy-Románia még a most Ukrajnához tartozó, de tulajdonképpen egész Ukrajnával együtt történelmileg Lengyelországot illető Észak-Bukovinával is kiegészülhet. S ha ez bekövetkezne, akkor onnantól az erélyi magyarok jogait lábbal fogják tiporni.(Ezért is eléggé aktualítását vesztettnek lehet tekinteni a Hídfő című hírportálon megjelent "Basescunak érik a pofonfa" című, keleti rablószomszédunkat igencsak alábecsülő írást, mely Románia közelgő végét vízionálja - bár így lenne).
Ismét feltesszük sokadszorra a kérdést, vajon a feljbólintó III/III-as Jánosunk vezette magyar külügynek mi lehet a forgatókönyve Kárpátalja visszaszerzésére? Van-e benne egy csöppnyi mersze kijavítani a nemrég ajnározott Antall József hazaárulását? Vagy ugyanúgy szó nélkül hagyná veszni, mint ahogy Basescu komájuk törvénytelen kék-sárga-piros imperializmusához sincs egy szava? Valószínűleg ez utóbbi lehetőséggel kell számolnunk, merthogy az egész magyar diplomácia hemzseg azoktól akikről nem lehet eldönteni, hogy dilettánsok vagy szándékos hazaárulók, azt a bécsi nagykövetnek a Szentkorona-gyalázási esete is mutatja. Amannak botránya még el se csitult, a bukaresti magyar követség mezőgazdasági attaséja Szabó József Andor román lapoknak kifejtette, hogy Magyarország egy programon dolgozik, aminek keretében földterületeket vásárolna Románia nyugati részén, a székely etnikumúak által lakott térségekben. Azon most ne rágódjunk, hogy miért csak a székely és magyar etnikumú térségekben, miért nem a román többségűekben is, nehogy már egy picikét is korrigáljuk az elmúlt 500 év elmagyartalanítását, és növeljük a magyar jelenlétet. De hogy az agrárattasé szerint a magyar földvásárlási szándék miért tartozik a román nagyközönségre, az ne igazán érthető, ugyanis a kijelentésből hatalmas botrány dagadt Romániában. A román legfelső védelmi tanácsban kellene napirendre tűzni a külföldiek földvásárlásának ügyét – vélekedett pénteki közleményében Mircea Geoana szociáldemokrata szenátor, a volt külügyminiszter szerint erre főleg a "Magyarországéhoz hasonló gyanús kezdeményezések" miatt van szükség. Hát valóban titkosszolgálati gyanús kezdeményezésről van szó, mármint ami az agrárattesé szivárogtatásait illeti, mindenesetre ahogy Szalay Bobrovniczky Vince, úgy Sazbó József Andor esetében is nyílt hazaárulásról lehet szó! A Kárpátmedencei székely-Magyar Nemzetőrség Hírszerző Szolgálata 2014 01. 12.