Petőfi Sándorra emlékeztek Csíkszeredán, Saztmárnémetiben és Marosvásárhelyen, a Mádéfalvi veszedelemre Mádéfalván


Kedden Csíkszeredán, szerdán pedig Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben emlékeztek Petőfi Sándor január elsejei születésnapjára. Csíkszeredán a rendezvényre a református egyházközösség és a Petőfi Sándor Általános Iskola szervezésében került sor. Az egybegyűltek először Vár téren álló Petőfi-szobornál emlékeztek a fiatalon elhunyt forradalmár költőnkre, 191-ik születésnapján, a Himnusz eléneklésével. A Vár téri helyszínről a részvevők a közeli Petőfi Sándor Iskolához sétáltak át, ahol a diákok tartottak egy rövid megemlékezést, majd Kiss Ernő iskolaigazgató egy kis szeretetvendégségre hívta meg a jelenlévőket.
Marosvásárhelyen két megemlékezésre is sor került, egy a dicső múltú, ám mára a sziromlevelűek fedőszervévé vált Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületé délelőtt, egy pedig a Néppárt közeli, és jobboldali (néppártos, sziromlevelű, jobbikos és HVIM-es) fiatalokat tömörítő, és a többszörösen megbírságolt Péterfi Lakó Tündét soraiban tudó Vásárhelyért Társaságé este. Eredetileg a Vásárhelyért Társaság az EMKÉ-vel közösen szerette volna megszervezni a megemlékezést, de a sziromlevelű kötődésű EMKE arra hivatkozva utasította el az ajánlatot, hogy a Vásárhelyért Társaság nem bejegyzett szervezet. (Kedves EMKE, felhívjuk szíves figyelmét, hogy a márciusi ifjak sem). Az EMKE utólag azt hazudta, azért utasította vissza az együttműködést, mert a Vásárhelyért Társaság esti megemlékezést akart, ők meg délelőttit.
Talán nem is baj, hogy az EMKE külön műsort szervezett, biztosan jó kommunista ízű, semmitmondó megemlékezés lehetett, mint általában a sziromlevelű és baloldali Petőfi megemlékezések. Ugyanakkor Petőfi például Péterfi Lakó Tündével ellentétben nem hitt abban, hogy léteznek "jóérzésű románok", és a Költő, ha élne, valószínűleg nem kétnyelvű, hanem egynyelvű magyar feliratokat osztogatott volna a "November 7." piacon.
A két megemlékezésen összesen kétszázan vettek részt a 70 ezres városból (a többségbe került betolakodókat nem számítva), ebből 70-en az EMKE délelőtti rendezvényén, és csaknem kétszer annyian a „Vásárhelyért Társaságén”. Ez természetesen egy nagyon kicsi szám, de rögtön tegyük hozzá, a Csonka-hazában egyáltalán meg sem szoktak emlékezni a Költő születésnapjáról. Alig tucatnyian vettek részt az Örökifjú Petőfi Sándor Baráti Társaság Szatmárnémeti megemlékezésén is, ahol mindössze néhány versből állt az ünnepi műsor. Hogy eme megemlékezés mennyire lehetett méltó a Költő valódi magyar szellemiségéhez, vagy éppen mennyire lehetett inkább R"M"DSZ ízű, csak az a kevés ember tudja eldönteni, aki részt is vett rajta.
A Székely Nemzeti Tanács szervezésében január 7.-én tartották a 250 évvel ezelőtti mádéfalvi veszedelemre való megemlékezést a faluban felállított emlékműnél. Mária Terézia elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását, de a katonai szolgálat idegenben való szolgálattal is párosult volna. A székelyek Mádéfalván 1764 január 7.-én gyülekeztek, hogy petíciót adjanak át a császári biztosnak, ám Jozef Siskowich altábornagy közéjük lövetett, sok székely Moldvába menekült, akiknek egy részét később Bukovinában telepítettek le. A tragikus történelmi seményt Nyírő József Mádéfalvi veszedelem című regényében dolgozta fel. A megemlékezésen Kövér László és Kellemetlen Dudorka is a levegőt rontotta.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző szolgálata

2014 01. 12.