Románia tovább készül Moldávia bekebelezésére – fejbólintó diplomáciánk szokás szerint lapít, mint ebürülék a gyepen!


Októberben a sajtón keresztül keveredett szópárbajba Traian Băsescu román államfő és Dmitrij Rogozsin orosz kormányfőhelyettes. Rogozsin egy Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy A szabadszájúságáról ismert volt NATO-nagykövet Twitter-bejegyzését a Jurnalul.md portál ismertette: "A trajáni faló Moldova Köztársaság Romániához való csatolását két fázisban készítette elő, előbb az Európai Unióba integrálná, majd hozzácsatolná Romániához." Rogozsin kommentárjára az szolgáltatott ürügyet, hogy a román államfő néhány nappal megelőzően azt üzente a moldovai parlament elnökének, Igor Cormannak, hogy "hiába várja" a Románia és Moldova Köztársaság határegyezmény aláírását, mert az nem fog megtörténni. Traian Băsescu erre válaszként annyit nyilatkozott, hogy Rogozsin, amint felébred, előbb elereszt egy nyilatkozatot Romániáról, és csak azután issza meg a reggeli teáját. A Jurnal.md portál megjegyzi, hogy Rogozsin már korábban is többször tett sértő megjegyzéseket a moldovaiakra. Felidézték, hogy ledisznózta őket, amiért nem ünneplik meg május 9-ét, legújabban tyúkólhoz hasonlította Moldova Köztársaságot, no meg egy egérfutóversenyen kiosztott díjhoz is.
Basescu október 2.-án fogadta Észtország elnökét, Toomas Hendrik Ilvest, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Romániában, és a találkozó után a sajtó kérdéseire válaszolva mindketten kifejtették, mit gondolnak az orosz politikus nyilatkozatáról. "Adja a Jóisten, hogy sikerüljön Moldova Köztársaságot beintegrálni az Európai Unióba. Mi soha nem mondtuk azt, hogy idecsatolnánk, de ha sikerül az integráció az unióba, akkor alig lesz majd közöttünk valamiféle határ, európai polgárok leszünk mi is, a moldovaiak is, ugyanazt a nyelvet beszéljük, közel azonosak lesznek a célkitűzéseink, ugyanolyan lesz a történelmünk az EU határain belül. Az ehhez hasonló orosz nyilatkozatok elég gyakoriak" – mondta Traian Băsescu. Hangsúlyozta, hogy ezekkel szemben oda kell állítani a tényt, miszerint mi voltunk a legelső ország a világon, amelyik elismerte Moldávia függetlenségét. Észtország elnöke megértést mutatva a román terjeszkedési törekvések iránt, kijelentette: annektálás, elcsatolás Észtország, Lettország, Litvánia és Besszarábia esetében történt. "Ezek valóban annektálások voltak. Ami furcsa, hogy ezeket ők soha (mármint az oroszok – szerkesztőségi megjegyzés) nem ismerték el, de ezekről van tudomásom," mondta Toomas Hendrik Ilves. Azt megkérdeznénk az észt elnöktől, ha már a történelemmel példálózik, hogy Moldávia 1918-as román bekebelezését megelőzően mekkora volt a román nemzetiségűek aránya ezen a területen, akárcsak Dobrudzsa 1878-as román birtokbavételét megelőzően? És ha nincs, akkor a magyar diplomáciát kérdezzük, hogy felvilágosította-e ezekről valaki az észt elnököt? Mert az igaz, hogy az 1790-es évek előtt Besszarábia soha nem volt orosz, de hogy román se volt, az egészen biztos!
Majd a trajáni faló november végén újra kijelentette a román állami televízióban, a NATO keleti partnerségi csúcstalálkozó apropóján: "Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kel legyen a Moldvai köztársasággal. Ez nem képezheti vitatárgyát!". A román nemzeti ünnepen, vagyis Erdély elrablásának az évfordulóján Victor Ponta miniszterelnök úgy reagált Basescu kijelentésére, miszerint azok értelmetlenek és ésszerűtlenek, ugyanakkor koalíciós partnere Crin Antonescu sajtóérdeklődésre kifejtette álláspontját: "Persze, hogy mellette vagyok (a csatlakozásnak). A probléma nem lelkületi, hanem politikai eredetű, hogy mikor és hogyan lehet ezt megcsinálni. Az én nézőpontomból, és nem csak a saját véleményemet tolmácsolom, az, ami valóban fontos volt jelenleg, az Moldova részéről ennek a lépésnek megtétele". Nálunk, ha nem Kőszegi Zoltán, hanem egy vezető kormánypárti politikus, vagy egyenesen az államfő területi igényeket felvetne, a nemzetközi balliberális oldal egy emberként horkanna fel Brüsszeltől Párizsig, Tel-Avivtól Washingtonig, és Berlintől Bécsig. De a románok egyenlőbbek az egyenlők között, csak az a baj, hogy a honi nemzeti oldal nem gondolkozik el ezen, és nem méltóztatik összevetni világösszeesküvés elméletével: vajon miért lehetnek olyan kedvesek a zsidósággal azonosított nemzetközi pénzügyi körök számára a románok? Netán titokban Traianus és Decebál állítólagos ivadékainak ereiben is Dávid király vére folydogálna? Vajon nem tudunk még valamiről? Aligha! Sokkal valószínűbb, hogy a minket nácizó, antiszemitázó és rasszistázó nemzetközi baloldal is legalább annyira kisantant kézben van, mint cionista kézben. Hogy "nemzeti oldalunk" miért fókuszál mindig a cionizmusra, az már részünkről sokszor boncolgatott kérdés.
Azonban székely-zászlóügy ide, magyar orvosi egyetem ügye oda, háromszintű autonómia-törekvések kontra közigazgatási reform amoda, úgy tűnik Bukarestnek nincs elég problémája velünk, a román kedélyeket a Pruton túli területek épp annyira izgatják, mint a Kárpátokon túliak, és a román parlamentben vitanapot tartottak Basescu december 10.-én kijelentéseiről, ahol az R"M"DSZ kivételével valamennyi politikai párt képviselői az egyesülés mellett foglaltak állást, ezeket szükségesnek tartjuk szó szerint idézni:
"Ez az üzenet nem annyira a mai Románia, a Pruttól nyugatra lévő számára fontos, hanem azért, mert nemcsak Románia elnöki intézménye, hanem Románia Parlamentje is egyértelmű üzenetet küldött a Pruton túlra: itt, Bukarestben akarják az újraegyesülést. Már csak az kell, hogy Filat, Plahotniuc, Ghimpu és Voronin is megértsék, kéznyújtás történt feléjük, a történelem pedig majd ítélkezni fog a válaszuk felett. Nekünk, mint civil társadalomnak, meg kell értenünk, hogy – az automatikusan tájékozódáshoz is vezető – közvita nélkül nem lehet megoldani a nemzeti kérdéseket. A politikai osztály fontos komponense a Románia által küldött üzenetnek és az nemcsak a Prut két partjára jut el, hanem a Világ fővárosaiba is. Ez olyan politikai üzenet, amely valójában a bukaresti pártok új politikáját tükrözi.

Ninel Peia:"Ezen a vitán az összes politikai pártból vagyunk itt parlamenti képviselők és ez örömmel tölt el. Örvendek, mert én csak három célért jöttem Románia Parlamentjébe – amikor ezek közül legalább egy teljesülni fog, benyújtom a lemondásomat. A három célt kikövetkeztethetik abból a 10 felszólalásomból, amiket egy év alatt tettem Románia Parlamentjében: 1. visszatérés az alkotmányos monarchiához – a politikai nyilatkozataimban ezt többször is megerősítettem; 2. politikai nyilatkozataiban és az egyiknek, egy tíz hónappal ezelőttinek az is volt a címe: A román Nemzeti Egység Helyreállításának Ideálját be kell vezetni az új alkotmányba és szentesíteni kell. Románia egyesülését Besszarábiával a román nemzet ideáljaként kell bevezetni az alkotmányba; 3. Romániában most nagyon magas a polgárok, a politikai csoportok, az etnikai csoportok, a társadalmi csoportok diszkriminációjának szintje; oda kell figyelnünk, mert mindnyájunknak vannak gyermekei és nem akarom, hogy őket a saját országukban diszkriminálják.
Azt hiszem, és köszönetet mondok mindazoknak a politikusoknak, akik csatlakoztak ehhez a gondolathoz, hogy ez az ideál teljesíthető, azt hiszem, senki engedélyére sincs szükségünk, hogy hazafiak legyünk és románként érezzünk. Együtt alá fogjuk írni azt az újraegyesülésről szóló iratot".

Dumitru Bujor:"Bár az egyik ellenzéki párthoz tartozom, támogatom, amikor a hatalom, vagy Románia elnöke olyan cselekedeteket tesz, melyek kiváltanak bizonyos olyan lépéseket, melyek felgyorsítanák az újraegyesülést. Nem tehetem meg, hogy ne méltányoljam azt a határozott módot, ahogy Románia elnök a Prut két partján élő románok újraegyesüléséért küzdött és állást foglalt. Úgy hiszem, az Acţiunea 2012-nek fontos szerepe lesz ebben a célkitűzésben. Biztos vagyok abban, hogy az egyesülés jelentős támogatást fog kapni a politikusoktól, ezzel kapcsolatosan pedig felhívást intézek Románia teljes politikai osztályához, a pártoktól függetlenül és nem hiszem, hogy nem fognak csatlakozni ezekhez a mozgósító tervekhez.
Úgy kell cselekednünk, hogy diplomáciai úton felgyorsítsuk ezt az újraegyesítést, hogy ne legyen egy egyszerű, a távoli jövőre vonatkozó remény. Úgy vélem, Romániának három fontos tervvel kellene rendelkeznie, amelyekből kettő megvalósult, a belépés a NATO-ba, a belépés az Európai Unióba és a harmadik, amit én főbenjáró jelentőségűnek tartok, a két román állam Újraegyesülése. Biztosíthatom önöket az általam képviselt párthoz tartozó parlamenti képviselők támogatásáról, de a többi parlamenti képviselő támogatásáról is, úgy hiszem, együtt sikerül majd elérnünk azt, amit mindnyájan akarunk".

Aurelian Mihai:"A román lakosság egy jelentős része 10-15 éve a határokon túl van, mert nagyjából ugyanennyi román van Besszarábiában, több mint hárommillió román van Európa nyugati felén, ugyanennyien az országtól keletre és Románia valahol e kettő között van. Már elmondtam és ismételni fogom magam: a határok egy nemzet sebhelyeit jelenti, akár fontos történelmi pillanatok után, mint amilyenek a háborúk, vagy a nagyhatalmak megállapodásai nyomán. Reméljük, hogy begyógyulnak ezek a sebhelyek és nyilvánvaló, hogy az, ami a mienk, annak vissza kell térnie a természetes határokon belülre. Célul kell magunk elé tűznünk azt, hogy 2018-ig megtörténjen az újraegyesülés. Én azt szeretném, ha még fiatalként megérném ezt a pillanatot. Ezek a teremben lévő fiatalok olyan nemzedékhez tartoznak, amelyik, remélem, pozitív módon fogja meghatározni a román nemzet fejlődését. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, ahogy a nyugaton lévő románok az újraegyesülésért küzdenek. November 30-a alkalmából két napot Rómában töltöttem. Ott november 30-án ünneplik a Külhoni Románok Napját, ami fontos nap az otthontól távol levők számára. Nagyon felemelő pillanat volt, még ha Traianus oszlopa előtt voltunk is, amikor kifeszítettük a híres Besszarábia Románia jelmondatú zászlót, ami annak bizonyítéka, hogy ezt az üzenetet a külföldi románok is ismerik. Ott egyre jobban körvonalazódik az újraegyesülés gondolata és biztosíthatom önöket, a jó sok éve innen eltávozott románok ugyanúgy gondolkodnak a két állam egyesüléséről. Nyilvánvaló, hogy egy nagyon ambiciózus tervről beszélünk, egy olyan tervről, aminek minden esélye megvan arra, hogy megvalósítható legyen, mi pedig már ebben az évtizedben örvendjünk az eredményének – hogy fiatalként érjük meg ezt a pillanatot. Európában szeretném látni Besszarábiát–Moldova Köztársaságot, de Románia néven".

Bogdan Diaconu:"Közülünk nagyon sokan úgy gondolkodtunk, hogy az újraegyesülés a 90-es évek elején megtörténhetett volna – valóban ez volt az első kedvező alkalom a kommunista tömb összeomlása után, amikor a Prut bal és jobb oldalán élő románok a román nemzet ezen újraegyesülési ideáljában reménykedtünk. Mondjuk úgy, hogy olyan geopolitikai kontextus volt, ami nem segítette ezt elő. Ezzel szemben a 90-es évek elejétől mostanáig síri csend volt az újraegyesülés témájáról, az viszont nem következhet be, ha nem beszélnek róla. Most nyíltan beszélünk erről és nem a sarkok mögé bújva, úgy itt, mint ahogy Kisjenőben (Chişinău) is. Jó, hogy ott is voltak rendezvények a Nemzeti Ünnep alkalmából. December 1-e alkalmából ott voltam és láttam, hogy ugyanolyan románok, mint mi és intenzívebben és szenvedélyességgel beszélnek.
Az a fontos, hogy nekünk, a politikai osztálynak sikerült elébe mennünk a civil társadalomnak és bevezetnünk ezt a kezdeményezést a parlamenti vitafolyamatba, társszerzőként több mint 36 parlamenti képviselő írva azt alá, effektíve az összes román parlamenti pártból. Ez nagyon fontos és minden áron gratulálni akarok ezért a konszenzusért a politikusoknak. Nem szabad átpolitizálni az egyesülés témáját. Ahhoz, hogy megtörténjen, ennek a politikai osztály és a civil társadalom és a román közélet színpadán lévő minden szereplő tervének kell lennie. A Vilniusban történtek kontextusában, annak kontextusában, hogy a vilniusi szerződés aláírása tekintetében Ukrajna és Örményország visszakozott azt hiszem, a konjuktúra geopolitikai szempontból újra kedvezővé válik a két román állam újraegyesüléséhez. Mindnyájunknak dolgoznunk kell, a bukarestieknek is és a kisjenőieknek is, hogy közeledjünk ehhez az ideálhoz és másrészről meg kell győznünk az Európai Uniót arról, hogy nekünk is és a moldova köztársasági románok számára és az az Európai Unió összes tagjának is jobb ez így. Míg eddig Moldova Köztársaság európai integráción keresztüli újraegyesüléséről beszéltünk, azt hiszem, itt az ideje teljes hangerővel Moldova Köztársaság újraegyesítésen keresztüli integrációjáról beszélnünk".

Dragoş Gunia:"Mi itt nem vitát tartunk, mert nem hiszem, hogy lenne Románia Parlamentjében olyan ember, aki ne akarná a két román állam újraegyesülését. Azt hiszem, együtt képesek vagyunk véleményt cserélni oly módon, hogy kiválaszthassuk az e célkitűzés megvalósulásához vezető legrövidebb utat. Azt hiszem, arra van szükség, hogy a nyilatkozatokon, az aláírásokon túlmenően mindnyájan tegyünk valamint az egyesülésért. Valószínűleg mindnyájunknak sokkal gyakrabban el kell majd mennünk Moldova Köztársaságban, valószínűleg sokkal többször kellene elbeszélgetnünk a két állam polgáraival, akik amúgy mind románok.
Idén nyáron nagyon sok kollégával Marosfőn jártam, ahol a külhoni románok különleges találkozójára került sor. Valószínűleg az ilyenfajta akciókat meg kellene ismételni, több kellene belőlük, mert a politikai osztály akaratán túl, a fiatalok lelkesedésén túl egy nemzeti mozgalmat kell együtt elindítanunk. Bármilyen nemzeti terv annak szükségességére épül – nekünk nagyon sokat és nagyon gyakran kell öntöznünk a két román állam egyesülése szükségességének gyökerét. Biztosan zavarni fogunk egyeseket ezzel, főleg a Moldova Köztársaságtól keletebbre lévőket, de nem kötelező mind egyetértenünk. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió számára nagyon érdekes egy nagyobb piac – egy 20 millió lakosú piacot 24 milliósra növelünk –, ez olyan adu, amit ki kell tudnunk használni a nyugatiakkal folytatott tárgyalások során".

Mircea Irimia:"A Ribbentrop-Molotov Paktum, sajnos, kiszakított egy darabot Nagy-Romániából, nyílt sebet hagyva hátra, amit úgy hiszem, csak az ország újbóli kiegészülése fogja begyógyítani. A külföldön élő románokkal történt találkozóimon állandóan feltették a kérdést: mit tesz jelenleg a kormány, a parlament, milyen lépéseket tesznek és milyen stratégia van annak az elszakított darabnak az újraegyesítésére? Ők világosan megmondták, hogy ott románok vannak, akik románul beszélnek és éreznek, akik románul imádkoznak és most, az ünnepek alkalmából románul betlehemeznek. Ha hagyományokról, szokásokról, népművészetről, kézművességekről beszélünk, akkor ugyanazokat a dolgokat találjuk meg a Prut mindkét partján. Vannak érzelmek, melyek azokhoz a románokhoz kötnek minket és azt hiszem, a mostani geopolitikai kontextusban stratégiára és ügyességre van szükség. Minden tagállammal tárgyalnunk kell majd az ország kiegészülésének lehetőségéről és arról, hogy ezáltal a hárommillió Pruton túli román és a terület kiegészítse Romániát. Jó dolog, hogy minden politikai pártban jelen vagyunk és hogy ebben a kérdésben nincsenek nézetkülönbségek. Mindnyájan azt a Romániát akarjuk, amivel korábban rendelkeztünk. Minél több ilyen akcióra van szükség és arra, hogy amikor hazamegyünk, akkor azt mondjuk, Bukaresten akarják az Újraegyesülést".

Cezar Cioată:"Szucsávai (Suceava) moldvai vagyok, Románia észak-bukovinai képviselője vagyok. Azt szeretném, ha már nem más országokkal, Németországgal példálóznánk, hanem mondjuk példaként Romániát, azt szeretném, ha példaként Románia plusz Besszarábiát mondanánk. Azt szeretném, ha nem csomagtartónyi könyvvel, hanem teherautónyi könyvvel mennénk Moldova Köztársaságba. Az iskolában sok diákom volt Moldova Köztársaságból, olyan emberek, akik románul beszéltek és éltek. Jártam náluk Moldova Köztársaságban, az otthonaikban, az iskoláikban. Ott szükség van román könyvre, szükség van a román kulturális infúzióra, ezeket pedig a szerepvállalásunkkal könnyű megoldani. Sokkal többet kell tennünk, mint eddig. Azt javasolom, hogy minden megyében legyen egy ilyen jellegű találkozónk.Köszönöm a meghívást. Büszke vagyok arra, hogy román vagyok, büszke vagyok a moldvaiságomra és teljes szívemből azt kívánom, hogy többé ne vegyük figyelembe a köztünk húzódó Prutot. Lássunk hozzá a munkához és hajtsuk végre Besszarábia újraegyesülését Romániával".

Dumitru Chiriţă:"Ebben az esetben jogos az a mondás, hogy jobb később, mint soha. Ne feledjük, hogy ezt 20 évvel ezelőtt megtehettük volna. 1989-ben nem lehetett, de íme, most a Pruton túli moldovaiak is akarják. Azt remélem, hogy a román nyelv hivatalos nyelvé nyilvánításával mindenki tiszteletben fogja ezt tartani, ugyanakkor pedig nekünk vinnünk kell a zászlót, hogy románok vagyunk és miért nem kezdjük el felépíteni a román állam által védelmezett román polgár mítoszát, bárhol is lenne ő, akár Romániában, akár a diaszpórában."
A szervezők azt kérték, minden parlamenti politikai párt képviselje magát. Ez sikerült, holott ennek a napnak a plenáris ülése eléggé zsúfolt volt. Fontos a minden egyes párton belülről érkező politikai üzenet, ami azt bizonyítja, hogy az álláspontok közösek és nyíltan vállaltak minden egyes parlamenti képviselő által. A román kormány december 23.-i ülésén pedig úgy döntött, hogy Románia húszmillió euróval támogatja a Moldovai Köztársaság óvodáinak és iskoláinak infrastrukturális fejlesztését. Az ülésen Ponta is részt vett, aki román tankönyveket, oktatási segédanyagokat és dvd-ket ígért a moldovai óvodásoknak és kisiskolásoknak, hogy "ne orosz, hanem román" szinkronnal nézzék kedvenc rajzfilmjeiket.

Természetesen a fejbólintó külügyünk részéről egy árva majommakogás szerű kifogás sem hangzik el, talán még Romániához és Szerbiához hasonlóan Moldova EU-csatlakozásához sem kötnénk feltételt, például azt, hogy Romániával nem egyesülhet. Mi székely-magyar nemzetőrök azt kérdeznénk szerényen Hende Csaba honvédelmi minisztertől van e a vezérkari főnökségnek kidolgozott haditerve arra az eshetőségre, ha Moldávia miatt elindul a 14 ik orosz hadseregcsoport és jön a keleti kárpátokig felkérve minket hogy nyugatról induljon a magyar hadsereg és találkozzanak a keleti kárpátoknak az ormain ? Ha takarodniuk kell Etelközből, akkor takarodjanak Erdélyből is!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2013 12. 29.