Zsirinovszkij elismerte a magyar igényeket Kárpátaljára – Román lapok a Dnyeszteren túli terület nélküli Besszarábiával való egyesülést jósolják


Kárpátaljának, a Doni szénmedencének, Bukovinának és a Krímnek semmi köze sincs Ukrajnához ezek mindegyike a szovjethatalom ajándékai. – szögezte le a legismertebb orosz botránypolitikus, Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij, aki korábban már Erdélyt is jogos magyar területi igényként ismerte el. Az Oroszországi Liberális Demokrata Párt szókimondásáról hírhedt vezére ezúttal az orosz-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi tudományos konferencián fejtette ki véleményét Ukrajna területi felépítéséről. A politikus ugyanakkor elvetette a nemzetállami kötelező jellegű asszimilációt is, mind saját hazájára, Oroszországra, mind más országokra vonatkozólag.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének lehetőségével foglalkoztak a – Traian Basescu román államfő chisinaui látogatásáról beszámoló – július 18-i román lapok, és több szerző arra a következtetésre jutott, hogy Nagy-Románia újraalakulása csak a Dnyeszter menti szakadár köztársaság nélkül, az Európai Unión belül jöhet szóba. Basescu szerdán hivatalos látogatást tett a Moldovai Köztársaságban, ahol mások mellett Nicolae Timofti moldovai elnökkel és Iurie Leanca kormányfővel találkozott. A beszámolók szerint a román elnök kijelentette: feltétel nélkül támogatja Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz, a – területén kikiáltott, nemzetközileg el nem ismert – szakadár köztársaság ügyében pedig azt tanácsolta Kisinyovnak: az eredménytelen nemzetközi tárgyalások folytatása helyett forduljon egyenesen Moszkvához. Szavait a jobboldali Romania Libera vezércikkírója úgy értelmezte: a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozását és Romániával való egyesülését Basescu az oroszbarát szakadár terület feladásával látná megvalósíthatónak. A szerző szerint gyanús az, hogy Basescu mostanában ”megértő" hangnemre váltott a korábban élesen bírált Moszkvával kapcsolatban, és magabiztosan beszél az EU és Kisinyov társulási szerződésének novemberben esedékes parafálásáról, holott ez "nyilvánvaló kudarc" lenne Moszkva számára, amit nem biztos, hogy egykönnyen elfogad.
A cikk azt sugallja: nem véletlen, hogy egy hónapja egymásnak adta a kilincset Bukarestben az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és az amerikai hírszerzés igazgatója, majd a román külügyminiszter moszkvai látogatásának napján a moldovai miniszterelnök egy be nem jelentett látogatásra Bukarestbe érkezett. A Romania Libera valószínűsíti: az élénk diplomáciai tevékenység az Oroszországi Föderáció "megvigasztalásáról" szól, ami csakis a Dnyeszter-mellék jövőjével állhat összefüggésben.
A liberális Cotidianulban Igor Dodon, a moldovai szocialisták vezetője szintén arra a következtetésre jutott, hogy Basescu látogatása egy nemzetközi lobbizás része, amely a Dnyeszteren túli terület feladását sugallja Kisinyovnak az uniós csatlakozásért cserébe. A román lapok arról is beszámoltak, hogy a helyi civil szervezetekkel rendezett követségi találkozón egy résztvevő túl távolinak nevezte Moldova uniós csatlakozásának több mint tíz évre becsült perspektíváját, és azt kérdezte Basescutól, nem egyesülhetnének-e előbb, és úgy váljanak az Unió részévé. „Kérjék, és megoldjuk" – válaszolta erre Traian Basescu román államfő.
A román sajtótermékek állításait persze mindig megfelelő fenntartással kell kezelni, de nem szabad elfelejteni, hogy az Obama-kormányzat óta Washington békülékeny politikát folytat Ororszországgal szemben, ami azt is jelenti, hogy a térség országai, így Románia is önállóbb külpolitikát folytathatnak. Úgyhogy a magyar diplomáciának nem ártana résen lennie, márha az valóban a Nemzet diplomáciája lenne, nem pedig a Fejbólintó III/III-as Jánosok szervilis látszatkülpolitikája. Mert egyrészt, ha a nemkívánatos egyesülés bekövetkezne, a magyarok jogait még sokkal inkább lábbal fogják tiporni, másfelől a történeti jog szerint nekünk Erdély egésze jár (aminek mi egyetlen négyzetmiliméteréről sem fogunk sose lemondani), ám ha Románia visszakapná Moldovát, akkor nekünk a történelmi jog nélkül is minimum az 1941-es magyar-román határ, vagyis Észak-Erdély és a Székelyföld visszajárnak! Ugyanis a jaltai status-quo értelmében a Szovjetunióval szemben vesztes Romániának semmivel sincs több joga Besszarábiához, mint a Romániával szemben vesztes Magyarországnak a II. bécsi döntés által visszacsatolt területhez!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző szolgálata

2013 07.20.