Halotti tor (vers Trianon évfordulója alkalmából)


Halotti tort ül a bizottság,
Szemekbe vakul a gonoszság,
Elme és lélek elborul,
Fehér-kesztyűs úr bevonul,
Körötte négy eb már csaholó…
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

A négy vérszomjas ebédhez ül,
Mi vár az asztalon el nem hűl,
Hús-vér alakjában lészen,
Te meg tudd meg azt egészen,
Dögökkel ebédelsz, tudd meg, oh:
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

Ekkor a hóhér számba veszi sorba,
Ki mint részesül a halotti torba:
Brestiai másik hóhér
Kap Lajtát pancser munkáér’,
Nyomán nyög Piáve, Isonzó…
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

Emlék még mint küldött pokolra átka,
Jöjjön most az, ki a bűnrészben mátka,
Föld hull, mint a csillagocska,
Hogy örül, meg van a mocska,
Kinek a hazudás mindig jó…
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

Legvérszomjasb’ jövend, "Jer hát a sorod!" –
Szájával mondja, mely nyálától csorog:
Hegyezé fogát feléje,
Ráeresztették szegényre,
Támada Néki, mint vad holló…
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

Eztán jön csak, mi a legfájóbb falat:
Egy korcs az áldozat szívébe harap…
Tollam leírni nem enged,
Mert azt leírni nem lehet –
Volt Néki Júdás is, áruló…
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

A tor végére a pont megtétetett!
Apponyi, mondd, igazságod mit véded?
Kitől jön az, kezét mosó!
Lássad: vigécnek nem kell oly
Törvény sem, mely vigéctől való!
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

És azóta, hogy puszta lett határa,
Hat millónyi hontalan tengedez,
És tíz milliónyi árva,
Honjában gyökértelen…
Dicső nagy tettedre nincsen szó:
Neved átkozott, örökre, Clemanceau!

És ha kapsz büntetést Istentül sorba:
Lelked ne nyugodjék soha pokolba!
Neved által sors minket vert,
Lelked nem lesz sohse nyugvó!
Neved átkozott lészen, mert
Lelked örökre átkozott, Clemanceau!

Szentkirályi Gábor
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség törzsőrmestere

2013 06. 06.