Székely Magyar Nemzetőrség

Román tilalom, román megszálló karhatalmi erődemonstráció Kolozsváron és Nagyváradon!

Ismeretlenek piros festékkel öntötték le a kolozsvári Kismezői temetőben azt az első világháborús emlékművet, melynél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Szent László Serege Egyesület szeretett volna kedden délután megemlékezést tartani a trianoni döntés évfordulója alkalmából.
Az idei megemlékezés szervezőit kedd reggelre idézték be a polgármesteri hivatalhoz, ahol közölték velük, hogy a rendezvényt betiltották. Egy olyan törvénycikkelyre hivatkoztak, amely tiltja a "fasiszta", "kommunista", "rasszista" vagy "soviniszta" tömegrendezvényeket, illetve az olyan gyülekezéseket, amelyek a haza és a nemzet becsmérlését szolgálják, nemzeti vagy vallási alapú gyűlöletre uszítanak. Kedd délutánra kivezényelték a temetőbe a csendőrséget, hogy szükség esetén érvényt szerezzenek a hivatal tiltó rendelkezésének. Az emlékmű meggyalázásával akkor szembesültek, amikor magánemberként hárman kimentek a temetőbe, egy koszorúval leróni a kegyeletüket. Papp Ferenc, helyi HVIM-elnök hozzátette, a festéket kedden önthették az obeliszkre, mert az még nem száradt meg egészen, mire odaértek. A csendőrség igazoltatta a koszorúval kivonuló három fiatalt, és jelenleg azt vizsgálja, hogy uszító jellegű-e a koszorú piros-fehér-zöld szalagjára írt szöveg.
Hetek óta téma Nagyváradon az, hogy a volt Olaszi temető helyén létesített parkot a város önkormányzata Mihai Viteazul egykori havasalföldi vajdáról akarja elnevezni, s a tervek szerint a néhai uralkodót ábrázoló (jelenleg a Szent László téren álló) lovas szobrot is oda akarják átvinni. A nagyváradi magyarok azonban úgy véli, a pár éve felszámolt régi magyar temetkezési helynek meg kellene hagyni eredeti nevét, utalva ezzel arra, hogy a jelenlegi park egy olyan sírkert felett húzódik, ahol több évszázadig egykori váradi magyarok sírjai domborultak. Az erdélybe betolakodó Mihály vajdának történelmi szempontból nem sok köze van ugyanis sem a régi Váradhoz, sem a volt magyar temetőhöz. Erre igyekezett felhívni a figyelmet az a kéttucatnyi váradi magyar, akik az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének felhívására vasárnap este pár perces villámcsődületet tartottak az egyik kápolna előtt. A villámcsődület részvevőinél három kartonlapokra festett felirat is volt, melyekben felhívják a figyelmet arra, hogy a váradi magyaroknak joguk van a magyar nevek használatához, és ahhoz is, hogy a régi magyar temetőt ne román fejedelmekről nevezzék el.
A demonstráció csendben, civilizáltan le is zajlott, eleinte mindössze egy megszálló román rendőr jelent meg, aki videokamerával felvételt készített az eseményekről. Semmilyen szónoklat, hangoskodás nem volt a villámcsődület ideje alatt. Mikor az emberek szétszéledtek, és a sajtósok is elmentek onnan, román csendőrök kerültek elő, akik felszólították az EMI-seket, hogy igazolják magukat, majd előállították a fiatalokat. A Reggeli Újság munkatársát a park kapujában érte utol egy váradi magyar ember, és szólt, hogy a fiatalokat elvitték a közeli templom mellett leparkolt román csendőrségi autókhoz.
A sajtósok visszamentek oda, ahol valóban, éppen a feliratokat kobozták el a megszálló román csendőrök. Kérdésükre az akciót koordináló megszálló román csendőrtiszt elmondta, az EMI-sek nem kértek engedélyt a tüntetésre, holott a 60/1990-es törvény szerint olyan esetekben, amikor transzparenssel demonstrál egy csoport, engedélyt kell kérni az esemény előtt három nappal a polgármesteri hivataltól, 48 órával pedig a megszálló román csendőrségtől. Joguk van tüntetni, jelentette ki a megszálló román tiszt, azonban máskor kérjenek ehhez engedélyt. Azt is megtudtuk, egy feljelentés alapján szálltak ki a helyszínre. A feliratokat a megszálló csendőrség elkobozta, majd udvariasan kezet fogtak a fiatalokkal, akik elhagyták a park területét.
A sajtó kérdésére Molnár Csongor, az EMI váradi vezetője elmondta, az esemény nyilvánosan nem lett meghirdetve, így szerintük nem is számít tüntetésnek. Mivel semmilyen rendbontás, egyetlen szó sem hangzott el a tiltakozás ideje alatt, így nem értik a hatóságok közbelépését. Amúgy pár héttel ezelőtt a városközpont egyik legforgalmasabb helyén, az EMI székház előtt RMDSZ-es politikus szervezte tiltakozás zajlott a Jobbik ellen, mondta Molnár, azonban érdekes módon akkor senki nem tett feljelentést, és a csendőrök sem léptek közbe. Érdekes ez, mert figyelembe véve pont azt a törvényt, amire most hivatkoztak, annak a villámcsődületnek sem lehetet semmilyen engedélye, ugyanis három nappal előtte még maguk az EMI-sek sem tudták, hogy ott sajtótájékoztatót tartanak majd magyarországi politikusok. Az előállított fiatalok írásbeli figyelmeztetést kaptak rendbontás miatt.

Betilthatják teljesen a magyar, a székely zászlót erdélyi közterületeken, tilos lesz emlékezni nemcsak Trianonra, de talán március 15.-ére vagy október 6.-ára is!

Távolítsa el a Sepsiszentgyörgy központjában felhúzott székely zászlót – erre kéri a megszálló Háromszék megyei román prefektust a betolakodó román "Kovászna, Hargita és Maros megyei Civilek Fóruma". A lobogót június 4.-én, a trianoni megemlékezések keretében vonták fel az Erzsébet-parkban. A betolakodó román szervezet emlékeztet arra, hogy a kisebbségek rendezvényeiken használhatják ugyan nemzeti szimbólumaikat, viszont szerintük nem függeszthetik ki azokat állandó jelleggel a közterületen. Hozzáteszik: a trianoni megemlékezések mélységesen román- és államellenesek, és ezeket a rendezvényeket az osztrák-magyar monarchiával rokonszenvezők szervezik. Ez utóbbi szokásos román hazugság, valójában sokkalta nagyobb a távolság köztünk és a románok, mint a románok és a Habsburg-birodalom között: mi csak Nagy-Magyarországgal rokonszenvezünk Ausztria – és természetesen Románia – nélkül.
A betolakodó román civil szervezethez hasonló szellemű törvénykiegészítést javasolt Marius Pascan, megszálló maros-torda megyei szenátor május 21.-én a 75/1994-es Törvényre vonatkozóan. Pontosabban, 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést írna elő Románia zászlajának a felvonásával, a nemzeti himnusz eléneklésével és az ország címerének a használatával kapcsolatban. Marius Paşcan azt szeretné, ha a 7. Cikkely a következőket tartalmazná: Románia területén kizárólag a nemzeti lobogót szabad felvonni, és azokat a zászlókat, amelyek használatát a jelenlévő törvények előírják. Továbbá, más államok zászlóit csakis a hazaival egyszerre, a hivatalos látogatások alatt vagy nemzetközi fesztiválok alkalmával lehessen kifüggeszteni, hivatalos épületeken és a törvények értelmében kinevezett közhelyeken.
A szenátor ugyanakkor azt is jónak látná, ha a 20. Cikkelybe belefoglalnák a következőket: az állampolgároknak kötelességük tiszteletet tulajdonítani a nemzeti lobogóval és himnusszal szemben, és elkerülniük az azokat meggyalázó cselekedeteket. Marius Paşcan célja, hogy a törvény 2., 5., 7. és 14. Cikkelyének a megszegését 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel, és bizonyos jogok elvesztésével illetnék. A törvényjavaslat egyértelműen a székely és a magyar zászló teljes körű betiltását eredményezné.
Alkotmány- és törvényellenes lesz Romániában és a megszállt Erdélyben Románia, a román nemzet és zászló gyalázása, a háborús felbujtás, a nemzeti, faji, osztály- vagy vallásellenes uszítás, a diszkriminációra való felbujtás, a területi szeparatizmus hirdetése, erre vonatkozó javaslatokat június 5,-én fogadta el az alkotmánymódosítással foglalkozó román parlamenti bizottság. Ennek fényében nemcsak a trianoni megemlékezésekre lehet rásütni a területi szeparatizmust, hanem március 15.-ére vagy október 6.-ára is. Azt is megszavazták, hogy a rádiók vagy televíziók tulajdonosai a jövőben nem lesznek felelősek az általuk birtokolt csatornák által sugárzott műsorok tartalmáért, a polgári felelősség a szerkesztőt és a szerzőt terheli. Ez bátorítás a román sajtóorgánumoknak, hogy korlátlanul uszíthassanak a magyarság ellen.
A román külügyminisztérium közleményben üdvözölte kedden a trianoni békeszerződés aláírásának 93. évfordulóját. "A szerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését, és elismerte Magyarországot független államként: ilyenként az etnikai határai közt létrejött, szuverén, modern Magyarország születési okirata" – állapította meg a román külügyi közlemény. Teljes hazugság, ugyanis a modern Magyarország megszületésénak az 1848-as áprilisi törvények az okiratai, a függetlené pedig az erről született 1849-es törvény.
A román közlemény egyébként azért is cinikus, mert 1919-ben a Bratianu-kormány Magyarország teljes megsemmisítésére törekedett. A közlemény szerint a békeszerződés azért is fontos, mert szentesítette "Erdély 1918. december elsején megvalósult egyesülését Romániával". A román külügyminisztérium azt követően adott ki közleményt, hogy Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés fideszes alelnöke június negyedikét gyásznapnak nevezte és úgy vélekedett, hogy a Magyarországot feldaraboló trianoni békediktátum a magyarok történelmének legnagyobb tragédiája, az európai hatalmaknak pedig a legnagyobb szégyenük.

Petőfi emlékének R"M"DSZ-es megcsúfolása

Az R"M"DSZ idén nem szervezett trianoni megemlékezést, ehelyett azt ünnepelte, hogy Segesváron visszaállították azt a Petőfi szobrot, amit az 50-es években egy román szobrász készített. Ennyi erővel a Habsburg, Metternich-, Windischgräetz-, a Haynau- vagy a Clemanceau-család valamelyik leszármazottjával is csináltathattak volna Petőfi-szobrot. Az ízig vérig kommunista izű eseményen volt pofája felszólalni a marosvásárhelyi önálló magyar iskolák létrehozása ellen küzdő marosmegyei sziromlevelű elnöknek, Brassai Zombikának is. Nehéz eldönteni, hogy tőle, vagy a meghívott román polgármestertől és a többi román felszólalótól forgott-e jobban a költő jeltelen sírjában. Szerintünk az eredeti Köllő Miklós által készített Petőfi-szobor ma Kiskunfélegyházán van, azt kell visszahozni Segesvárra, a magyar fennhatósággal együtt!

Bocsánatot kért a szeparatista tótoktól Surján László, a Fidesz ünnepli Trianont

Éppen folynak a Benes-dekrétumok ügyének brüsszeli tárgyalása, amikor egyébként nagyon is sajnálatosan nem létező múltbeli bűneinkért kért bocsánatot a felföldi szeparatista tótoktól Surján László. "Nem megbékélésről szóló nyilatkozatra, hanem megbékélésre van szükség a szlovák-magyar viszonyban, amit aztán egy nyilatkozat is kifejezhet, ennek viszont politikai szinten csak akkor van értelme, ha mögötte széles közös akarat áll" – mondta Surján László európai parlamenti alelnök a pozsonyi Új Szónak adott, szerdán megjelent interjújában. Surján László neve fémjelzi a Charta XXI. mozgalmat, csak a "Demokratikus" jelző hiányzik előle. Az általa adományozott kitüntetést május 10-én vehette át Budapesten Stefan Hríb tót újságíró az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnökétől.
Surján László díjátadó beszédében bocsánatot is kért a szlovákoktól a "múltban velük szemben elkövetett bűnökért", ezt a beszédet a június 3.-án magyar címlappal is megjelenő hetilap magyarul is közölte. Surján szerint nincs értelme a "sérelmi politika talaján az elmúlt időszak sebeit nyalogatni", ehelyett új világot kell építeni. "Vegyük észre, nemcsak tőlünk vették el a Tátrát, a szlovákoktól is elvették a Balatont". Surján úr, a tótoknak éppúgy nincs köze a Tátrához, mint ahogy a Balatonhoz sincs – vagy netán Cirill és Metód soha nem létező Nagy-Morva-birodalmáról ábrándozik? És nincs egy jobbikos EP-képviselő, aki Brüsszelben lekeverne egy hatalmas maflást ennek az idióta, tenyérbemászó-képű, ájtatos szentfazéknak az ilyen ostoba nyilatkozatokért! Holnap már a Szlovák Nemzeti Párt fogja világgá kürtölni: lám a magyarok elismerik, hogy bűnöket követtünk el velük szemben. "Trianon, noha nekünk tragédia, másoknak örömünnep, valójában mindenkinek ártott" – fejtette ki.
Hát, úgy tűnik, hogy nemcsak a tótnak, szerbnek, románnak, de a Fidesznek is örömünnep! Akárcsak Medgyesinek, Kovács Lászlónak, Alföldinek és Szász Jenőnek december 1. Amikor Délvidéken menetrendszerűen magyarokat vernek a szerb megszállók, amikor Felvidéken jogfosztottakká teszik a magyar állampolgárokat, amikor a román kormány Székelyföld végső feldarabolására készül és amikor a román hatóságok már a Trianonra való emlékezést sem engedik, akkor a Fidesz ünnepel június 4.-én. Márpedig mind tartalmilag, mind formailag ünnepelt, ugyanis a kormány hivatalos meghívóin is ez szerepelt, de a kormánypárt rendezvényi is azt sugallták, mintha nem is Magyarország szétszaggatásának gyásznapja lett volna. Az Egy rothadó narncsfa alatt című, közpénzből a „Nemzeti összetartozás napjára” írt, és leginkább az Irigy hónaljmirigy tollára kívánkozó botrányos förmedvény pedig az egyetemes magyarság arculköpésének a netovábbja!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2013 06. 06.