Nem hamisítvány a csíki székely krónika!


A Csíki székely krónika nem hamisítvány – ezzel a bejelentéssel kezdte egyórás vetített képes előadását Sántha Attila lapszerkesztő, költő és író (felvételünk) a Kézdiszéki Székely Nemzeti Tanács (KSZT) által május 8.-án szervezett rendezvényen a kézdivásárhelyi Vigadóban. A irodalmár érvekkel próbálta megdönteni a finnugrista akadémikusok és lakájtörténészek állítását, miszerint a székelyek történetét Attila király halálától, a 400-as évektől az 1500-as évekig dokumentáló írás, a Csíki székely krónika hamisítvány.
A Csíki székely krónika első példánya 1796-ban bukkant fel, amikor egy 1533-as írás másolatának tartották. Abban az esztendőben juttatta el Aranka Györgyhöz, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság akkori titkárához Farkas Nepomuk János. A tudósok azt mondták, amíg nem kerül elő a krónika egy hiteles másolata, addig nem lehet eldönteni, hogy hiteles-e vagy sem. Valósnak fogadta el Szabó Károly, Orbán Balázs, Kemény József, Endes Miklós, hamisnak tartotta Szádeczky Lajos és nyomában a 20. századi szakemberek nagy része. Ám eddig senki nem végezte el a különféle krónikamásolatok összehasonlító vizsgálatát, ez pedig jókora meglepetéseket tartogat – fejtette ki álláspontját az általa eredetinek ítélt krónikával kapcsolatosan Sántha Attila, aki azt sem rejtette véka alá, hogy kijelentésével kiteszi magát a történészek támadásainak.
A történészek azért tartották hamisítványnak – mondotta –, mivel túl sokat tud egy olyan korszakról, amelyről egyébként nincsenek írott emlékeink. A sok vita a krónika körül nem csoda, hiszen az eredeti példány a tatárdúláskor megsemmisült, de több másolata is létezik – fejtette ki az előadó. 1905-ben Szádeczky Lajos történész azt állította, hogy hamisítvány. A neves tudós jóhiszemű volt – állítja Sántha, szerintünk viszont nem az volt –, de történész, és nem irodalomtudós, nem végzett komparatisztikai tanulmányokat, nem hasonlította össze az előkerült másolatokat, ő csupán egy 1797-es, osztrákok által hitelesített másolat alapján döntötte el, hogy hamisítvány. Szádeczky azt állította, hogy a Sándor-kastély, ahol a krónikát írták, nem is létezett.
Tavaly nyáron ásatásokat végeztek Csíkvacsárcsiban azon a helyen, ahol a krónika szerint 1533-ban azt megírták. Az ásatások során jelentős épületegyüttes maradványait találták meg, amelyet a 16. században hagytak fel, ezenkívül korábbi nyomok is előkerültek, amelyek 14–15., illetve 13. századiak. Így bizonyítást nyert, hogy a valóságban is létezett a Sándor-kastély, ahol a Csíki székely krónikát saját leírása szerint 1533-ban megszerkesztették.
Sántha Attila többek között emiatt érezte úgy, hogy ideje körüljárnia, mi a helyzet a ma székely történelmünk egyik legnagyobb vitát kiváltó, általában hamisnak tartott Csíki székely krónika körül. Felfedezte: apró eltérések vannak a másolatok között, amelyek egytől egyig ellentmondanak Szádeczky érveinek. Sántha Attila eddigi kutatásai szerint a Csíki székely krónika nem hamisítvány, de még nagyon sok munka áll előtte, amíg az összes szálat a bizonyításhoz felgöngyölíti – mondotta –, hiszen több erdélyi és külhoni levéltárban, például a bécsiben kell kutatnia, hogy minden felmerült kérdésre megkapja a választ.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző szolgálata

2013 06. 06.