A "sógorok" Háromszéken – a Schweighofer osztrák faipari vállalkozással tetetné tönkre a rétyi nyírest és a háromszéki székely vállalkozókat a román titkosszolgálat!


Csík-Udvarhely megye a Mircea Dusával és a megyei román megszálló rendőrfőkapitánnyal, Radu Sandu Moldovannal összefonódott famaffiának köszönhetően a magyar az összelopott és törvénytelen Nagy-Románián belül, a megkopasztott Hargitával együtt a harmadik legalacsonyabb arányú erdőállománnyal rendelkezik. Minthogy a magyar Székelyföld rebellis terület, és szeparatizmusra bármikor számíthat, az erdőtlenítés a román hatalom számára nemzetbiztonsági kérdés, hiszen a felkelők nem bújkálhatnak az erdőben, helikopterről könnyebben le lehet vadászni. Ugyanakkor Háromszék 45%-át borítják erdők. Ez nem csak az összetákolt nagy-romániai, nemcsak össz-magyarországi, de még európai viszonylatban is igen jó aránynak minősül.
Többek között ezt tenné tönkre a szászsebesi osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó Rétyen felépítendő fióküzeme. Hiába a Néppárt, a helyi vállalkozók és környezetvédők tiltakozása, a település sziromlevelű közgyűlése, élén Dálnoki Lajos polgármesterrel, megadták az engedélyt az üzem építésére. A cég saját bevallása szerint is évente 800 ezer köbméter fát termelne ki, ami egyrészt önmagában hatalmas mennyiség. Másrészt ez a amennyiség a tönkremenő helyi kisvállalkozások nyomán 13 300 munkahely megszűnését eredményezné, miközben a leendő rétyi kisüzem mindössze alig több, mint 450 munkahelyet hozna létre. Dálnoki Lajos azt is elrebesgette, hogy ebből 150.et kapnának helyiek, a többi munkást "a környékről toboroznák". Vajon kikre gondolt, tekintve, hogy Réty elég közel fekszik a magyarok és a betolakodó románok nyelvhatárához? Ha pedig a cég hazudik, és mind a 450 alkalmazott máshonnan odatelepített román lesz, akkor a falu jelenlegi 1380 fős színmagyar lakosságát tekintve a románok aránya 25%-ra fog emelkedni.
Édler András, a háromszéki iparkamara elnöke, aki egyébként maga pártolja a vállalkozást, elismeri, hogy a megye faipari vállalkozásainak 40%-a fog belebukni az osztrák üzem felépítésébe, akkor mennyi a valóságban? A háromszéki kisvállakozások amúgy is kedvenc célpontjai a megszálló román ilyen-olyan hatóságoknak, a cél, megtörni a magyarság gerincét. Az üzem felépítésének egyéb nemkívánatos hatása is lenne: a természeti ritkaságnak számító rétyi nyíres élővilágát súlyosan veszélyeztetné, egyéb környezetszennyező hatások mellett károsan érintené a vidék turizmusát, az átmenő kamionforgalom pedig a helyi lakosok életminőségét rontaná.
A Néppártot követően, hosszú hallgatás után vezető sziromlevelű potentátok is megszólaltak az ügyben, Dudorka és Kórodi Attila, és mások mind a beruházás ellen foglaltak állást. Ugyanakkor Olosz Gergely, a sziromlevelűek szenátora lemondott mandátumáról, mivel ő a beruházás egyik fő mentora, és nem kívánva – hogy mindjárt hasra ne vágódjunk ettől a jellembeli nagyságtól – hogy ártson pártjának, lemondott mandátumáról (vajon mennyi volt az a pénz, amiért). Egyébként a román törvények szerint egy töredékmandátumot szerzett román kapja meg helyette azt, úgyhogy eggyel többen képviseli a magyaei betolakodó románság érdekeit Clotroceni-ben – igaz, egy áruló helyett.
Az osztrák cég kommunikációja önmagában is ellentmondásos, látszik, hogy hazudozik össze-vissza, mert először beszélt a 800 ezer köbméter fáról, aztán arról, hogy azért nem fog rablógazdálkodást folytatni, mert egyfelől hosszútávra tervez (mert a tőkések általában nem a rövidtávú nagy profitmaximalizálásról, hanem a hosszútávú, fenntartható fejlődés tervezéséről híresek), éshogy nem is folytatna rablógazdálkodást, mert Ukrajnából fogja importálni a fát. Ha onnan importálja, akkor miért Rétyre tervezi az üzemet, és miért nem Ukrajnába építi fel? Ja, mert kérem, ott az ilyen kérdéseket a helyi konkurencia nem petíciókkal meg tiltakozásokkal, hanem kalasnyikovval oldja meg. Nálunk viszont a megszálló román állam titkosszolgálati segédlettel minden támogatást megad, nem számít sem a környezet, sem az egyéb életminőségi tényezők, ha a rablott országrész minél teljesebb magyartalanításáról van szó. És ehhez természetesen áruló magyar politikusok asszisztálnak. Több környezetvédő szervezet nemzetközi aláírásgyűjtésbe kezdett, az eddig összegyűlt 7000 aláírásból mindössze alig 400, amelyik nem nagy-magyarországi.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Dühös románszakértője

2013 06. 06.