Székely Magyar Nemzetőrség

Áder János első államfői beszédében a Sándor-palota előtt elődjeként méltatta a besúgó Göncz Árpádot, a főprivatizátor Mádl Ferencet, a kommunista számonkérésnek lehetőségét alkotmánybíróként elsikkasztó Sólyom Lászlót, és természetesen az ugyancsak besúgó schmitt Pált. Ezzel már önmagában kérdőjelezte meg azt, hogy 2010-ben valamiféle rendszerváltó „fülkeforradalom” ment volna végbe, hiszen az elődök dicsérete a jogfolytonosságot van hivatva megtestesíteni. De az egyetlen példaként említett történelmi személyiség neve Deák Ferenc volt, akinek kapcsán kijelentette: „Szükség van kiegyezésre, önmagunkkal”. A nagy kommunikációs „gazdasági szabadság” kifulladása után jön a kiegyezés. Na de mégis ki ez a homályos „önmagunk”? Talán mégse az IMF vagy Brüsszel, hiszen Áder – legalábbis elvileg – mégis csak a magyarok államfőjének lett megválasztva.
Ha viszont nem a kül-, akkor kizárásos alapon a belpolitikában kell megtalálnunk a kiegyezendő felet. És nem is kellett messzire mennünk a keresgélésben. A Heti Válasz május 10.-i számában Borókai Gábor „Ne bántsd a Gyurcsányt!” című írását az alábbi gondolattal kezdi: „Biztatom magunkat, nehogy végzetes hibát kövessünk el, és kiűzzük a közéletünkből a már hivatali ideje alatt is padlót fogó s a politikát azóta is >>alulnézetből<< szemlélő exminiszterelnököt. Kár lenne értünk. Fontos tájékozódási pontot veszíthetnénk el. Mert ha köztünk marad, rá- rápillantva könnyedén bemérhetjük, merre haladnunk ön- és közveszélyes”. Ezek szerint Borókai amnéziában szenved, mert Gyurcsány örökös szereplése kell hogy emlékeztesse őt arra, hogy merre nem szabad haladnia.
Na de félretéve a tréfát, a volt kormányszóvivő nyílván arra utalt, hogy Gyurcsány egyfajta visszatartóerő lehet az esetleg balra oriántálódók számára. Csakhogy ez már érvelésnek is erősen lábszagú, ugyanis amióta Gyurcsány otthagyta a szocikat, és új pártot alapított, azóta külön-külön mindkét párt erősebb (a legújabb adatok szerint a Demokratikus koalíció már 3%-on mérhető). Mesterházyékra fognak szavazni a volt Kádár-nosztalgiázók, Gyurcsányra pedig a Heller-Eszterházy-bolgár-féle hungarofób kápós belpesti hazaáruló álértelmiségi-réteg. Most tartják egymástól a tisztes távolságot, de ah úgy hozza a sors 2014-ben az első választási forduló után, összeborulhatnak, kiegészülve az LMP-vel.
Nade mégis miért „kénytelen” a Fidesz elvakult szavazótábora számára ezzel az ócska, lejárt szavatosságú magyarázattal szolgálni, hogy Gyurcsányékat miért nem vonják felelősségre? A Fidesz hívei szoktak előállni azzal az Antall-idejéből ránkrozsdásodott suttogó-propaganda szöveggel előállni: „Meg van kötve a kormány keze”. Csak most nem a kommunistákra, hanem a nemzetközi valutalapra, meg Brüsszelre fogják. Pedig egyik sem igaz. Aki a kormány kezét megkötve tartja, úgy hívják, hogy Pintér Sándor. Ő a Fideszesek össes disznóságiaval tisztában van, és ezzel revolverezi őket távol a felelősségre vonástól, a rendszerváltás véghezvitelétől.
És ebben külföldi titkosszolgáltok is komolyan érdekeltek lehetnek. A heti Válasznak előbb említett lapszáma „Több vasat a tűzben” című írása Gyurcsány cégeinek tevékenységével foglalkozik. Miután az írás a bukott miniszterelnök kínai kapcsolataival foglakozott, a következőt írja: „a 2010-es választások arra sarkallták Gyurcsányt, hogy újabb nemzetközi tanácsadó társaságot alapítson; az Altus-ConsAlt Kft. létrehozásával lett hova átmenteni az egykor őt vagy Bajnai gordont szolgáló beosztottakat, így Radnai György kormányfői titkárságvezetőt, illetve Hil Péter minisztériumi kabinetfőnöket. Az Altus-ConsAlt legfontosabb vadászterületévé mára a Balkán vált – csakúgy, mint a 2008-as koalíciós szakítás vezéralakjáé, Kóka Jánosé. Mi több, a politkában egymást amortizáló Gyurcsány és Kóka most kéz a kézben viszi véghez a déli hódítást”. Az írásokból illetve annak egyik mellékletéből kiderül, hogy a szóban forgó tanácsadócég két balkáni országban van jelen: Bulgáriában és Albániában. Mindkét országról tudni kell, hogy vagy Szerbia, vagy Románia történelmi ellenségei. Gyurcsány egy másik nyomdaipari cége, a „Béta-Roll” Bulgárián és Horvátországon kívül a román megszállás alatt álló Székelyföldön, illetve a szerb megszállás alatt álló Délvidéken van jelen. Felvetődik a kérdés, miért épp a szerbekkel vagy románokkal ellenséges területeken bukik fel a Gyurcsány-Kóka duó, márha az általuk megszállva tartott magyarlakta országrészeket is ellenséges területüknek tartjuk. Felvetődik a kérdés, nem e a románok és szerbek számára kémkednek-e ezeken a kül- és belföldi vidékeken? És ha igen, akkor Magyarországról nem kémkednek? A Heti Válasz is megjegyzi december 5.-e apropóján: „Talán nem véletlen hogy ma Gyurcsány pártjának egyik vezetője a Trianont igazságosnak tartó Bauer Tamás – és ugyancsak a Demokratikus Koalíció tagja az erdélyi magyar autonómiakezdeményezéseket a magyarországi kínai kereskedők esetéhez hasonlító Eörsi Mátyás”. Tehát ezt a vonalat fedezi Pintér is, akinek személye garancia, hogy a benesi békerendszert a kétharmados kormányváltás sem fog soha komoly károkat tenni. A Gyurcsánnyal való kiegyezés egyben kiegyezést jelent Trianonnal is. Mi erre csak annyit mondunk Arany János „Demokrata nótáját” parafraziálva:

Áder János megélünk mi
Kend nélkül!
Szeretjük a Szabadságot
Rend nélkül!

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség
Hírszerző Szolgálata

2012 05. 16.