„Udvarhelyszék az utolsó bástya”, avagy egy előre megjósolt székely kocsmai monológ 2050-ből


A jövőben, 2050-ben Székelyudvarhelyen jártam, és egy helybeli meghívott egy kis esti kocsmai beszélgetésre.
„- Gyere drága barátom, hosszú út áll mögötted, na melegedj át! Mit kérsz?... Há, mi az hogy tonikot, az nem ital, gyere meghívlak egy jó kis udvarhelyi, igazi székely 150%-os miccs-pálinkára, gyere! Mi az, hogy nem iszol, ez nem kérdés!... Ja hogy vezetsz, akkor benzinnel kínáljalak tán?! Na azért, ne csúffoskodj velem, lecsúszik – Egészségedre!...
Na mesélj, mi újság nálatok Magyarban? Hogy látod, most végre a tavaszi választásokon lesz esélye a Lugo Dromnak legyőzni az OCÖ-LMP-DK koalíciót?...Hát, én már nyolc éve láttam, hogy ez a Horváth Aladár meg ez a Balogh Artúr nem nagyon fognak szeretni minket udvarhelyszékieket, nagyon nem lesz jó nekünk, ha leváltják a Flóriánt, de amióta kormányra kerültek, és visszavonták a kettős állampolgárságot, azzal biza tényleg nagyon rász…tak a kalapács nyelére! Az a baj, úgy látom, hogy az oláhcigányok nagyon eldöntik a választások kimenetelét, a romugrók meg nem vállalnak elég gyereket, és politikailag passzívabbak, meg megosztottak is, akárcsak ti magyarok ... Na, igyunk még egy pohárral, a magyar-romugró-udvarhelyszéki összefogásra: hajrá Flórián, hajrá Lugo-Drom, hajrá Magyarország, hajrá Udvarhelyszék! Egészségünkre!...
Hej, nem irigyellek titeket, magyarországiakat, amióta ti is kissebségbe kerültetek odaát, de meg kell mondjam, a Farkas Flórián, amióta kormányra került annak idején, nagyon felkarolta ám az udvarhelyszéki autonómia ügyét. Hú, ott vótunk tavaly, az udvarhelyszékiek nagygyűlésén a magyar parlamentbe, én is küldött voltam, és a Szentkoronára esküt tettünk, hogy visszahozzuk a Basescut, meg a Hohenzollerneket a román trónra… Haaajjj, milyen megható volt, Istenem, mindenki ott volt aki számított, a Vona, a Szegedi Csanád, a Toroczkay is ott volt a veterán betyárjaival, képzeld, még tolókocsiban az öreg harcos Budaházy-t is elhozták az eskütételre!... És a parlament alelnökeként a Flóri volt az esemény fővédnöke, milyen megható beszédet mondott! Tréfásan meg is jegyezte, na, 20 éve most fordult elő először, és egyben utoljára, hogy magyarok vannak többségben a parlamentben. Képzeld, most tavasszal meg kivisz minket, udvarhelyszékieket Brüsszelbe, én is a küldöttség tagja leszek, fogadni fog minket Ismail Kürüpülü német kancellár és Ahmed Ramadan Husszein francia elnök…Én mondom neked drága testvérem, ha a Flóri most megnyeri a választásokat, akkor pénzelni fogja itt Romániába a Basescut és a Hohenzollerneket, Románia újra királyság lesz, és meglátod, akkor megvalósul Udvarhelyszék autonómiája!
- Elnézést, ha megengedi…!
- Ne kérdezz, drága testvérem, csak igyál rendesen, amíg beléd fér, látom már majdnem elfogyott…Mi az hogy még alig ittál, ne beszélj nekem már itt hülyeségeket, innen látom, hogy már két milimétert lejjeb van a poharad, erre tölteni kell, na: Udvarheylszék autonómiájára! Egészségedre!...
Na szóval tudod, drága magyar testvérem, igazából mi a mi átkunk? Az, hogy Udvarhelyszék együtt van Hargitával, ezért nincsenek a magyarok többségben. Szándékosan nem azt mondom, hogy nem vagyunk, mert ezekkel a köcsög, tápos gyergyói, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi műszékelyekkkel nem szívesen vállalok közösséget, mi udvarhelyiek úgy tartjuk, hogy mi udvardi székelyek vagyunk az igaz székelyek, nem véletlen vagyunk mi az anyaszék, a többi csak amolyan műanyagszék. Na szóval, ott van például Gyergyó, ott már a legutóbbi, 2041-es népszámlálás szerint kisebbségbe voltak a magyarok, tudod, úgy ahogy van, veszett fejsze nyele. Csíkban legutóbb épphogy billegett az 50% körül, de tudod, szerintem az idén már ott se leszünk, akarom mondani, nem lesznek a magyarok többségben. Az olyanokról, mint Kézdivásárhely, vagy Sepsiszentgyörgy, már ne is beszéljünk, ott már 2031 óta kisebbségben vannak a magyarok, a Nyárádmentét meg Marosvásárhelyt pedig már alapból hanyagoljuk. De itt Udvarhelyen még mi vagyunk többségben. Ha megnézed, a csaó is telepített már románt mind Gyergyóba, mind Csíkba, mind Kézdivásárhelyre, mint Sepsiszentgyörgyre. De ide Udvarhelyre még ő se mert, de tudod ám-e miért? Na, töltök még egy pohárral, és akkor elmondom – óh elfogyott, na akkor még rendelünk, mit kérsz drága barátom? Sör elég lesz, rendben! Na, pincér, egy üveg Hargitát az úrnak Magyarból, meg még egy üveg miccspálinkát kettőnknek, mindent én fizetek! Nem ellenkezel drága testvérem, itt a sör, s közben ketten megisszuk a miccspálinkát!
Na, akkor arra, hogy megismerkedtünk, és ilyen jól összebarátkoztunk, és Udvarhelyszék jövőjére, egészségedre!
Szóval ott tartottam, hogy ide miért nem mert még a csaó se románt telepíteni. És tudod miért nem? Tudod miért tudunk még Udvarhelyszékett többségbe maradni? Mert elárulom neked, a kolozsvári, nagyváradi, szatmári magyar, a két vásárhelyi, a csíki, gyergyói, és szentgyörgyi műszékelyek, mint mondottam vót, amolyan hamvábahótt magyarok és hamvábahótt műszékelyek voltak, akik, ha rájuk pirított az oláh, a szeku, ki az adóssága miatt, ki mert megcsalta férjit, feleségit, kinek más vaj vót a füle megett, jobbnak látták szépen meghúzni magukat. De mi, az anyaszék, udvarhelyi székelyek, mi vótunk a tőrőlmetszett igazi vad székelyek, és azt tudd meg testvérem, ha az udvarhelyi székely legény csak a kemény szittya tekintetével ránézett az oláhra, az máris úgy telibe fosta a bocskorát, hogy a Regátig meg sem állt.
- Elnézést, de azért…
- Ne nézzél el te semmit, barátom, hanem igyunk egyet az udvarhelyszéki székely virtusra! Egészségedre! De közben ám igyad a sört is, mert felmelegszik, melegen meg csak olyan mint a lóhugy, aztán végén drága barátom, kárpótlásként újabb üveg Hargitát leszek kénytelen rendelni neked!
Na, csakhogy megértsd egy picikét jobban az udvarhelyszékiek tekintetét, itt van például, amit egy tíz évvel ezelőtti Székely-szigeten vettem a pajzsosoktól, a Waum Robiék árulták: a székely mobiltelefonom. Még nem állítottam át rovásírásra a készüléket, mert nem volt időm megtanulni a rovásbetűket. (Elővesz egy székely motívumokkal díszített telefont, a székelykapus menübe a székelycímert imitáló kurzorral megkeresi a „buletin” funkciót, és előugrik a telefon tetejéből egy bicskapenge. A bicskapengébe bele van marva, hogy „Made in China”). Na látod ezt? Ez már tíz éve megvan, de mondom neked, ez csak egy olyan tartalék, román ellen még nem kellett bevetnem, és tudod-e miért nem? Mert nézz az én kemény tőrölmetszett udvarhelyszéki szemembe, látod, ez is elég volt az oláhnak, amelyikkel dolgom akadt. Velünk udvarhelyszékiekkel, drága testvérem, nem fog elbánni a román! Na erre iszunk: hogy ne legyen szükségem sohasem az én székely bicskámra, mert helyette ott van az én udvarhelyszéki kemény szittya tekintetem! Egészségedre!...
Na, hogy jobban megértsd, hogy hogy vót itt a történelem, miért is Udvarhelyszék az anyaszék. Ott kell kezdjem, hogy a NASA által készített űrfelvételeken látható, hogy itt Udvarhelyen volt Attila palotája, és itt is van hármas koporsóban eltemetve. Érted, a Tiszát csak azért terjesztették a hun katonák, hogy rossz helyen keressék a sírját a rablók, mert itt Udvarhelyen vót a hun-birodalom fővárosa, innen vonult Róma kapui alá is, hát itt is lett eltemetve. Ezt már titokban tudják a románok is, csak nem merik előásni, mert akkor kiderülne, hogy mi vótunk itt elébb. Aztán ott vót ugye Mátyás, akiről tudjuk, hogy Kolozsváron született. Igen ám, de az apja, a Hunyadi János, az csak felvette a nevét, mikor nekiadományozták Hunyad várát, mert olvastam valamelyik könyvben, hogy ő meg Udvarhelyről való vót, úgyhogy a Hunyadiak tulajdonképpen Mátyás is udvarhelyi legény vót. Aztán a kézdi székelyek mindig jönnek az ő Gábor Áronukkal. Hát igen, az mind nagyon derék, amit a Gábor Áron 48-ba csinált, de hát azt meg kevesen tudják Kossuthról, hogy ugye az ő teljes családi neve Udvardy Kossuth vót, az udvardiak meg mi vagyunk az anyaszék. Tehát a Kossuth család is valamikor innen Udvarhelyről származott el. És ha az Udvardy-Kossuth 48-ban nem csinál háborút az osztrákok ellen, akkor hiába van az ő Gábor Áronuk, mert ő biza élete végéig csak önthette volna az ágyúit a bécsi császárnak. Ehelyett pálinkát is önthetett vóna, az is hasznosabb lett vóna. Na erre mi is öntünk -…Pincér, Magyarból jött barátunknak nagyon fogyóba a pálinka, egy újabb feles miccset rendelek! Na, akkor az elhallgatott, hiteles udvarhelyszéki székely történelemre! Egészségedre!
Na, aztán most menjünk egy kicsit előrébb a történelembe. Ott vót például az RMDSZ, ami sajnos még van is, de már részben vót is. Nézd meg, nem tudom mennyire emlékszel, szóval ha végignézed az RMDSZ vezetőségébe csupa csíki, gyergyói, sipsi- maros- és kézdiszéki vót, akár a Markó, akár a Verestóy, akár a Frunda, Kelemen Hunor. De udvarhelyszéki egy sem. Vajon miért nem? Mert tudtá az oláhok is, meg ezek az áruló neptunisták is, hogy az udvarhelyszéki székely az igazi tőrőlmetszett székely, aki nem alkuszik. De most nézzük tovább, a többi székekből való más embereket, a Bőjthe Csabát, a Haintz Pétert, a Sóóskát, akkor csupa ilyen piszlicsáré értelmetlen dolgokra fecsérelték tehetségüket, mint Érmellék, szórványmentés, csángók, Bólyai egyetem, ahelyett hogy kő keményen oda tettek vóna mindent az igazi autonómisták mellé, akkor már biza lenne autonómiája Udvarhelyszéknek! Ha megnézed, az igazi autonómisták, a Szász Jenő, az Izsák Balázs, a Borsos Géza mind udvarhelyszékiek vótak. De például a Csibi Barna is bevallotta halálos ágyán, hogy itt született Udvarhelyen, csak átköltöztek Csíkba, és ő ott hiába akart harcolni a csíkiekért, végül csak magányos farkas maradt, mert a csíkiak is azok csak amolyan hamvábahótt műszékelyek vótak. De például ott vót a leglendás csíki hokicsapat is, csak azt kevesen tudják, hogy azok is valójában udvarhelyiek vótak, csak ott fönn Bukarestben valami RMDSZ-es köcsögnek a Csíkszereda vót a kedvenc csapata, azt elintézte valahogy, hogy átvitette őket a csíki csapatba, de azok is idevaló kőkemény udvarhelyi legények vótak egytől egyig. Szóval az a helyzet, hogy az anyaszék sz…ta a többi széket, csak bár ette vón meg saját sz…t (és itt dühösen az asztalra vág öklével). Hej, csak hogy tudjuk megenni azt a sok sz…unkat, amiket sz…tunk, úgy hogy ráiszunk, no erre megint iszunk, hogy lemossuk a torkunkon a sok sz…t! Egészségedre! (Én már alig bírom, de nagy nehezen legyűröm).
Hej, barátom, már látom, hogy csípi a szemedet! Tudod mi ez? Ez nem akármi, ezt én főzöm a Józsinak, a tulajnak, ez tőlem való pálinka. Tudod, hogy ez miért 150%-os? Mert ebbe nincs ám egy deci víz se. Tudod nem akármivel van főzve ez a miccs-pálinka, hanem-e tudod mivel? Napalmmal. A jó kolozsvári cimborám, a Butyka Robi szerezte vót nekem, miután meghekkelte nemrég megint a Pentagont, s csak úgy heccből magát valami kolozsvárt állomásozó amcsi alakulatnak kiadva, rendelt az egyik Romániai bázisuktól 2 hektóliter napalmot. Amúgy a Butyka Robi se kolozsvári, csak odaköltözött vót, én ismerem, idevalósi Udvarhelyre ő is. Na szóval föl hív a Robi, hogy megint tréfás kedvébe vót, ozt meghekkelt 2 hektoliter napalmot az amcsiktól, azok rendben le is szállították a lakására, de most nem tud vele mit kezdeni, van-é valami ötletem? Hát mondom, ha székely embör, legalábbis ha tőzsgyökeres udvarhelyszéki, mi mást kezdhetne, ha napalmra tesz szert? Hát elhasználja pálinkafőzésre. Hátösszedobtuk kalákában a pénzt a trélerre, ozt ideszállítottuk Udvarhelyre és így született az én bivalyerős 150%-os miccs-pálinkám, most egy darabig víz helyett evvel fogom főzni a gyümölcsöt meg a miccset. Na erre megint iszunk, meg a kolozsvári cimborám, a Butyka Robi egészségére! És a mi egészségünkre is!
Hát, látod, lehet, hogy sokat iszom, el is iszom az eszemet, de jegyezd meg, az udvarhelyszéki székelynek van is esze, miből elihat, mert ha el is issza az eszét, még mindég több esze van, mint a románnak, cigánynak és a tápos magyarnak együttvéve. Látod, ha ezt a 150%-os miccs-pálinkát az oláh itta vóna életibe, már rég nem élne. De én, igaz, hogy már harmadik alkoholmérgezésemen vagyok túl, de még 50 évesen itt vagyok, erőm teljébe, főzöm és iszom a 150%-os miccs-pálinkámat. Mert minket, udvarhelyszéki székelyeket olyan fából faragtak, hogy mi igenis bírjuk az alkoholt! Na drága testvérem, mutassuk meg a sok puliszkazabáló románnak, hogy mi igenis erősek vagyunk, és nem nyom le minket az alkohol, mi nyomjuk le őt! Na erre nyomjunk le még egy pohárral! Egészségedre! (Akartam volna mondani neki, hogy ha a románoknak azt mutatta volna meg, hogy milyen az, amikor rendeltetésszerűen használják a napalmot, és nem miccs-pálinkafőzésre, akkor már az autonómia ügye is előbbre jutott volna, sőt, lehet, hogy az autonómia helyett már annál sokkal többért harcolnánk, de jobbnak láttam inkább ráhagyni, mert valahányszor meg akarok szólalni, csak újabb feles lesz a vége).
Szóval, mint mondottam vót, már Gyergyóban, Csíkban, a két vásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön sincsenek a magyarok többségbe. Hát, a Hargita keleti oldala még talán, de ott meg a bodzaszedő és gombagyűjtögető népesség szaporodott el, de mondjuk ők is magyar nyelvűek. Viszont itt Udvarhelyszéken most még megvagyunk olyan masszív 60%-ban. Látod, Udvarhely vót az anyaszék, hát most Udvarhely is lett az utolsó bástya, ahol még többségben vagyunk. Én amondó vagyok, hogy Udvarhelyszék autonómiájához az első lépés, hogy elszakadjuk Hargitától. A második lépés, hogy a gyergyói, csíki, gyimesi, és háromszéki szórványmagyarokat áttelepítsék ide az utolsó bástyába, Udvarhelyszékre, esetleg hozzánkcsapnák még a Hargita keleti oldalát, na akkor lennénk itt kő kemény 75-80%-ban is magyarok, na akkor aztán nem lenne mese, akkor rögtön kénytelenek lesznek a románok megadni az autonómiát Udvarhelyszéknek! (Végre én se hagyom magam, és igenis megszólalok:)
- Már ne is haragudjon, de szerintem a magyar irredenta gondolat és az egységes ezeréves birodalmi gondolat nevében minden magyar, ha kell szórványban is őrbástyaként őrizze a szülőföldjét, amíg mindent vissza nem szerzünk, és ne ide-oda telepítgessük őket…
- Te, komám, áruld el nekem, téged az RMDSZ küldött ide, vagy az SRI?! Te mocskos provokátor, ide jössz bomlasztani az udvarhelyszéki autonómia-törekvéseket?! Te mocskos román szekus besúgó! Nem szégyelled magad?! Mi küzdünk itten az autonómiáért, te meg tápos pesti létedre idejössz közénk magyarkodni, meg osztani az észt, hogy mi kell nekünk?! Fáj neked Udvarhelyszék autonómiája, mi?! És te még itt meghívattatod, meg itatod magad?! Na, gyorsan idd meg az italodat, és aztán húzz vissza Magyarba, vagy akárhova, ahonnan jöttél, különben tüstént előszedem ám a székely-mobiltelefonomat! (Már venné is elő bicskás telefont, de fel se bír már állni az asztaltól) És mondom neked, megvannak ám nekem is az összeköttetéseim, úgyhogy úgy vigyázz, mégegyszer a szemem elé ne kerülj, mert ha Isten úgyse meglátlak, van Bukarestben ám nekem is jó pár román fejes cimborám, csak egy telefonomba kerül, és elintézik, hogy soha a büdös életbe élve ki ne juss ebből a teves kib…ott országból!”
Először is szeretném leszögezni, hogy ezen írást a keserűség íratta meg velem, és én a cikkben megjósolt kiábrándító jövőkép megvalósulása ellen harcolok száz-százalékosan. Másodszor, mielőtt a székelység magára venné, kijelentem, hogy jelen írásom főszereplőjének gondolkodása csak a székelységnek egy nem jelentéktelen kisebbségére jellemző. Harmadszor, mielőtt az udvarhelyszékiek magukra vennék, közlöm a cikkben szereplő Udvarhelyszéket a többi történelmi szék közül véletlenszerűen választottam ki, de sajnos valós tapasztalataim alapján bármelyik másik történelmi székely székkel behelyettesíthető. Sőt, a Kárpátmedence más magyarlakta tájain, főleg a Csonka-honban legalább ugyanannyi barom található.
Azt szeretném, ha a magyarság, és azon belül a székelység is ugyanaz lenne, mint volt ezer éven át. És ne saját maga legnagyobb ellensége.

A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség nevében VKF-5